Könyvekről mindenkinek

 John Fowles:A lepkegyűjtő című könyve műfaját tekintve irodalmi szintű thriller. Nagyon nagy hatású mű,rengeteg kérdést "dob fel"az Olvasóban,s alaposan elgondolkodtatja a befogadót az emberi természet ellentmondásosságáról. Ferdinand (igazából még a neve sem biztos) egy kisvárosban él,nagynénjénél lakik,mivel édesanyja még kisgyerekkorában, eldobta őt. A városházán dolgozik, mint kishivatalnok.Hobbija a lepkegyűjtés. Rendkívül szorongó,gátlásos egyéniség,barátai nincsenek,kollégái gúnyolják. A nők messziről kerülik. Egy nap Ferdinand meglátja a modern,vagány,főiskolára járó Mirandát,és -szó szerint-őrülten beleszeret. Követi a lányt,fényképeket készít róla,mindenféle perverz ábrándokat sző. Aztán egy totónyereménynek köszönhetően meggazdagodik,vásárol egy régi angol vidéki kúriát,s ha már így a kezére játszott szerencse, elhatározza:elrabolja a lányt. A rablás sikerül. Ferdinand és Miranda közt igen különös viszony alakul ki. Ferdinand szeretné,ha Miranda legalább barátként

 Amartya Sen indiai származású, Amerikában és Angliában élő filozófus, közgazdász. Az igazságosság eszméje című könyve a 21.század tudományos bestsellere, Magyarországon és külföldön egyaránt. Nincs arra mód egy ilyen rövid könyvajánlóban, hogy a közel 600 oldalas művet elejétől a végégi bemutassuk, inkább csak néhány gondolati csomópontra hívnánk fel a figyelmet.  Nagyon érdekes kérdés, hogy tulajdonképpen mi az " igazságos"? A különböző filozófia talajon álló emberek mást és mást tekintenek igazságosnak. Egy marxista szerint igazságos társadalom az, ahol az emberek mindegyike nagyjából egyenlő mértékben birtokolja a termlőeszközöket, és kap lehetőséget arra, hogy a megtermelt javakat élvezze. Egy liberális világnézetű ember szerint az az igazságos világ, ahol mindenki képességeinek és teljesítményeinek arányában élvezi a javakat. Egy konzervaítív ember szerint a teljesítményelv jó dolog, de azért külöböző intézményeknek- állam, egyház- igenis bele kell avatkozni a dolgok me

Steven Pinker könyve úgy hirdeti magát, mint " Védőbeszéd az értelem, a tudomány, a humanizmus és a haladás mellett". Ez a könyv alcíme. Azt kell mondjam, megfelel az igazságnak. Pinker olyan világszemléletet mutat be, mely manapság idejétmúltnak számít, mégis, relevánsan magyarázza világunk jelenségeit, a gazdaságtól a vallásig, a haladástól az értelmen át a haladásfóbiáig. A Felvilágosodás most voltaképpen jelen világunk enciklopédiája akar lenni, mely szól az emberi életkor változásairól, a szegény országok gazdasági felzárkózásáról, az emberek olvasási szokásairól, a terrorizmusról. Nem nehéz felismerni a párhuzamot a Nagy Francia Enciklopédiával, csak éppen itt nem címszavak, hanem fejezetekre tagolódik az olvasnivaló. A Felvilágosodás most nem azt jelenti, hogy eljött az ideje egy új felvilágosodásnak. Éppenhogy a 18.századi felvilágosodás tradícióit tartja szem előtt, ezeket akarja visszahozni. Pinker szerint a mai közgondolkodás irracionálissá vált, éppen ezért lenn

Napjainkban folyamatosan zaljik nemzeti költőink (Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti és mások) életművének újraértékelése. Megjegyzem: ennek az újraértékelésnek folyamatosnak kellene lennie, hiszen az életműből akkor lesz élő mű, ha a kortárs Olvasó számára is mond valamit. Raffay Ernő Ady Endre életművét, azon belül is a publicisztikát értékeli újra. Helyesen teszi. Az elmúlt évtizedekben ugyanis középszerű vagy ideoógiailag erpsen elfogult irodalomtudósok úgy állították be, hogy Ady Endre heves küzdelmet vívott a maradi konzervatívok ellen. És ennyi. Raffay Ernő: Ady Endre kultúrharcai című könyve rámutat, hogy korántsem csak ennyi. Ady Endre nem valamiféle modernség-apostol, hanem nagyon is érdekek mentén cselekvő és író, sok esetben meglehetősen kcsinyes és aljas módon harcoló hétköznapi lélek, akit a pénz éppúgy fogásgban tart, mint bárki mást. Ady Endre elkötelezte magát a keresztényellenes szabadkőművesség mellett. A kereszténységben -és mint kiderül, minden keresztényben-

Spiró Györgyöt már megint üldözik. Legalábbis Spiró György ezt mondja. illetve: ezt sugallja. Az Egyéni javaslat című, 2019-ben megjelent, humoreszkeket tartalmazó könyv ezen üldöztetés jegyében fogant. Az antidemokratikus, szólásszabadságot korlátozó, hiperaljas magyar fideszokrácia elnyomja az olyan őszinte, makulátlan, mindig a kisemberek érdekét szem előtt tartó kitűnő magyar írókat, mint Spiró György. Aki- mily nemeslelkű- humorral felel a gaz rágalmakra, szóval fenyíti a brutális öklöket. Ha mindenki olyan volna, mint Spiró György, akkor Magyarország és Európa is rövid időn belül felvirágozna, és a szegény telepieknek sem kellene többé csirkefejet enni, beérhetnék a combjával is. Aki Spiró Györgyöt illetve az általa favorizált közéleti-politikai (mert nem ugyanaz, ugyebár: a mindig gondolkodó, folyton a nép és a demokrácia fejlesztésének lehetőségein tűnődő bölcs író csakis fölötte állhat a sosem gondolkodó, bárgyú konzervatív politikusnak, aki ráadásul önző is, mert anyagias

A Magyar Idők kormányközeli, konzervatív közéleti napilap. A 2018.december 3-i szám tartalmából, a teljesség igénye nélkül: Címlapon: Franciaországban napok óta zavarások folynak az üzemanyagárak tervezett emelése miatt. A tüntetők követelik Macron elnök lemondását. A lakosság 84 százaléka szimpatizál a tüntetőkkel. CEU: Mivel a magyar kormány nem írta alá az intézmény budapesti működését lehetővé vtévő egyezményt, a CEU Bécsbe költözik. 10 szak mégis marad Budapesten. Magyarország: Rendeződni látszik a Pest megyei szemétszállítás körül kirobbant botrány. A Jobbik a Szávay-ügy miatt tovább veszít népszerűségéből. Érdekes interjú Puzsér Róberttel. Remek publicisztika az ELTE BTK-ról. Könyvajánló: Rendkívül érdekes állatos történet, giccs nélkül. Sport:A magyar férfi kosárlabda-válogatott legyőzte Hollandiát, még maradt esély, hogy kijussunk a selejtezőcsoportból. Itt az újság linkje: magyaridok.hu

Győrfi Károly meglehetősen ijesztő című könyve voltaképpen egy látlelet Európa 21.század eleji gazdasági-társadalmi -politikai állapotáról. Az Európa értékrendi válsága- úton a vég felé nem a mostanában oly divatos neo-apokaliptikus művek sorát gyarapítja, hanem egyéni látásmóddal közelíti meg a problémákat. Európa már nem a világ vezető hatalma. Az USA és Kína gazdaságilag lekörözte- bár Amerikával kapcsolatban azért tehetnénk nem túl hízelgő megjegyzéseket- ráadásul odalett az Öreg Kontinens szellemi vonzereje is Keresztény alapelveit feladta, elkötelezte magát valamiféle megnevezhetetlen multikulturális " eszme"-rendszertelenség mellett, melyben a lebutított amerikai akciófilmek egyenértékűek a modern építészet legnagyszerűbb alkotásaival. Európa vákuumát pedig idegen erők, test- és szellemidegen szubsztanciák igyekeznek kitölteni, destruktív tartalommal és visszatetsző formákkal. A baj az, hogy még a Győrfi Károlyhoz hasonló felkészültségű, kiváló tollú Szerzők sem tudn

A fogyasztói magatartás kutatása a modern kapitalizmus egyik alalppillére, az új termékek és szolgáltatások kifejlesztésének szellemi bázisa. Törőcsik Mária könyve rendkívül széleskörűen elemzi ezt a laikus számára sokszor misztifikált tevékenységegyüttest. A Fogyasztói magatartás-Trendek című könyv nagyon alapos, szakszerű, éppen ezlrt ilyen kis terjedelemben nem áll módunkban részletesen elemzni minden állítását. Három nagyon fontos dolgot emelnénk ki: 1. Nagyon igaza volt annak a futurológusnak ( a könyvben általában véve is nagy teret kap a jövőkutatás), aki a 2010-2040. között iidőszakot az egészségügy korszakának nevezte. Ha ma körülnézünk a világbban, a gyógyszeripar tarol, az alternatív gyógyászat még soha ilyen bevételekkel nem büszkélkedhetett, a magán.egészségügy pedig az életszínvonalbeli egyenetlenségek ellenére egyre nagyobb piaci részt hasít ki. 2. Magyarországon és szerte Európában rengeteg mítosz és ellenmítosz keletkezett a szingliség körül. A konzervatívok rends