Könyvekről mindenkinek

 A középkor a modern kori emberiség leghosszabb történelmi időszaka, mégis, talán erről a több, mint ezer évet átfogó korszakról tudunk legkevesebbet. Talán az uralkodókat, az államokat, a politika- és hadtörténetet még ismerjük valamelyest, de a nem hivatásos érdeklődő a középkori ember mindennapjairól, életmódjáról, gazdálkodásáról és kereskedelméről vajmi keveset tud. A kádas István és Weisz Boglárka által szerkesztett, 17 tanulmányt tartalmazó kötet megpróbálja kitölteni ezt a tudásunkban tátongó űrt, sikerrel. A közölt tanulmányok érdekesek, relevánsak, alkalmasak arra, hogy a középkor történetében már valamennyire járatos Olvasó érdeklődését, kíváncsiságát mélyítsék, kutatásra ösztönözzenek. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt tudunk adni abból az elképesztően gazdag, horizontálisan és vertikálisan is tagolt tudásból, mely ebben a könyvben fellelhető. Megtudhatjuk, mi történt akkor, amikor Hunyadi Mátyás királyunk rendkívüli adót vetett ki egy gazdagnak számító városra- va

 Szélesi Sándor könyvét azoknak ajánljuk, akik egyformán szeretik a történelmet és a krimit. A szellemtáltos legendája című, rendkívül izgalmas könyv egyszerre repít vissza a múltba, és kínál izgalmas, 21.századi  történetet. Méghozzá egyszerre, szinkronikus szerkesztéssel! Ez emeli ki A szellemtáltos legendáját a hasonló témájú könyvek közül. Ami a történelmet illeti: utazunk a római időkbe, amikor a Dunántúl még Panonnia provincia volt, ám a kegyetlen rabló markomman seregek támadást intéztek a terület ellen, és tönkreverték a rómaiakat. Két menekülő legionárius pedig elássa kincseit- nem biztos, hogy mindketten életben maradnak. Aztán közeledünk a jelen felé:a 13.században tatár hadak dúlják Magyarországot, egy kis csapat a mocsárba menekül, ám túl hamar feladják, mennének vissza a menedékül szolgáló barlangból, mind odavesznek, az a kevés, aki megmenekül, minden értékét hátra kell ,hogy hagyja. A 15.században pedig Hunyadi Mátyás királyunkkal találkozunk, akinek bizony megtetszett

 Bónis György doktori értekezésében nem kevesebbre vállalkozott,minthogy feltárja a magyar történelem igen eseménydús periódusának,a késő Árpád-kortól Mohácsig terjedő időszak jogászságának és jogtudományának helyzetét. Az értekezés tézisei 1969-ben könyv alakban is megjelentek,s ezt a könyvet mai napig használják a történész-és jogászképzésben. Az első fejezetből kiderül,mi volt a különbség az európai egyetemi képzés ars dictaminis és ars notaria kurzusai között,s hogy mi a jelentősége Accursius összefoglaló művének. Megtudjuk azt is,hogyan formálta át egy pápai bulla az egyetemeket.Felvetődik a kérdés:a bolognai egyetemtől eredeztethető oktatási szisztéma valóban ennyire éles különbséget tett világi jog és kánonjog között? A második fejezet szól a magyar jogalkotás kezdeteiről,Bónis szerint ez III.Béla uralkodásához kötődik. Szó esik az Itáliában végzett magyar kánonisták 1265 utáni betörésére a politika területére. Szó esik a királyi kancellária szerepéről, a capelláról,mint hiteles

Ez a nem egészen 400 oldalas Magyarország története, 1943-ban, a második világháború kellős közepén jelent meg, s ebből sok dolog következheznék. De nem következik. Kosáry Domokos már fiatalon is rendkívül tárgyilagos, forrásfeldolgozáson, nem pedig politikai elvárásokon alapuló történelmet írt, az őstörténettől kezdve egészen az 1930-as évekig. Bizonyos megállapításait, mára túlhaladta az idő, mégis, valamilyen reprint-sorozatban érdemes lenne újra kiadni, mert számos tanulsággal szolgál az Olvasó számára. Ezek közül ismertetnék most néhányat: 1. A történelem nem eszkatalogikus. Nem tart valahonnan valahová, hanem a mindenkori emberi törekvések, gazdasági és társadalmi viszonyok mozgatják- legalábbis látszólag. Az isteni bevatkozások mibenléte és hogyanja az ember számára láthatatlan. 2. Kosáry ( 1943-ban) elfogadta a magyar nép finnugor származásának tanát. Ezzel akkoriban ár ellen úszott, ellentmondott a turáni és más egyéb eredetmondákra támaszkodó elméleteknek. Szidták is érte. 3