Könyvekről mindenkinek

 Michael Connelly (1956- ) az egyik legjelentősebb kortárs amerikai krimiíró. Bűnügyi regényei realisták, a fiktív eseményekről úgy érezzük, akár a tényszerű valóságban is megtörténhettek volna. Nagyon ötletes, furfangos cselekményvezetésű könyvei remek szórakozást nyújtanak minden krimirajongónak. Rézvedikt című könyvének címe kis magyarázatra szorul:a verdikt valamilyen igazságot, ítéletet jelent. Rézből való verdikt az pedig fegyverrel történő ítélet. Tehát arról szól a könyv, hogy valaki nem a jog eszközeivel tesz ígazságot. Az alábbi rövid könyvajánlóban felvillantunk néhányat a fontosabb cselekménymozzanatokból- azaz: spoilerezünk egy kicsit- ezzel próbálván kedvet faragni az olvasáshoz.  A fiktív cselekmény az 1990-es években játszódik. Ez az az időszak, amikor már mindenkinek van laptopja, de a szélessávú internet még nem mindenhol elérhető. A színhely: Los Angeles.Jerry Vincent ügyvéd azon a hétfői napon sokáig dolgozik. Miután végzett, lemegy a garázsba. Beszáll a kocsiba, me

 Josef Pieper (1904-19979)a 20.század  egyik legismertebb német filozófusa, teológusa. Ahogy könyvének előszavában Karl Lehmann fogalmaz, Piepert leginkább a teológia előszobája, az úgynevezett határterületek érdekelték.Magyarul , sajnos, kevés mű jelent meg tőle, pedig német nyelven megjelent írásainak összkiadása kilenc vaskos kötetet tesz ki. Mai olvasó számára mind nagyon érdekes művek, a magyar könyvkiadás egyik adóssága lenne, hogy a mi nyelvünkön is megjelenjenek legalább a fontosann, gyakrabban idézett művek. A Szabad idő és kultusz című könyv ismertetésekor már a címnél el kell időznünk kissé. A Szabad idő, abban az értelemben, ahogy a köznyelvben használjuk, leginkább a pihenés, a szórakozás, a családdal, barátokkal való együttlét idejét jelenti, legalábbis 21.századi értelmezés szerint. Josef Pieper nem ebben az értelemben használja ezt a szót- ha németül is ért a Kedves Látogató, akkor talán megenged egy kis fogalommagyarázatot. Németben a mai értelemben vett szabadidőt Fre

 Szabó T. Anna kötete kiváló, a 21.századi magyar ( le merem írni: európai) irodalom egyik büszkesége. Szellemi kalandozás,új szellemi tengerek és óceánok felfedezése- ez vár mindazokra, akik kézbe veszik az ár című könyvet. És mindenekelőtt sok gyönyörűség. Olyan, mint mikor befogadó lélekkel Mozartot hallgatunk vagy Rembrandt-festményben gyönyörködünk. Átjár testet, lelket, szellemet. Jómagam végig úgy éreztem, hogy a költő minden szava nekem szól, nekem akar mondani valamit.  Kiemelhetném persze azt, hogy Szabó T. Anna mennyire okosan, professzionális módon alkalmazza a klasszikus és modern versformákat. Dicsérhetném a külünleges, senki mással össze nem hasonlítható rímeket ( és bátorítanám is Annát:akárki esztéta akármit is mond, nyugodtan lehet a 21.században rímes verset írni. A rím egy hatalmas többletet ad versnek, zeneiséget. A rímes vers voltaképpen költészet és zene találkozása).  A kötet címe nagyon érdekes, töbrétegű jelentést hordoz. Az " ár" jelenthet árvizet,

 Margaret Atwood a világ egyik legismertebb írója, gyakorlatilag minden neves nemzetközi irodalmi díjat elnyert már (a Nobelen kívül). Többszörös Man Booker-díjas, ezt nem sokan mondhatják el magukról. Mestere a költészetnek ,a regényírásnak, s most a Rendbomlás című kötetében a magyar Olvasó számára is bizonyítja: a novellának is. Ez a könyv kimagasló alkotás, mindenkinek ajánljuk, aki bármilyen módon és mértékben is, de szereti a nemes, komoly irodalmat. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlök, hanem egyszerűen elmondom erről a könyvről, Margaret Atwood kiváló alkotásáról, személyes benyomásaimat. Miért szép?- teszem fel a kérdést önmagamnak, mint az egykor híres-hírhedt esztétikai szöveggyűjtemény alkotói.  Íme, a válaszok!  1. A mai Olvasó számára, sajnos,nagyon aktuálissá vált a könyv címe- persze, nem ez a fajta aktualitás a legfontosabb egy irodalmi novellagyűjtemény esetében, de azért rátesz egy lapáttal az élményre. Ma, a 21.században, mindannyian a rendbomlás állapotá

 Szóval, miért is tetszik nekem Cserna-Szabó András:Fél négy/fél hét/ Félelem és reszketés Nagyhályogon című könyve? Leírnék itt néhány okot, elemzési szempontot, ha úgy tetszik, de az igazi ok az, hogy nagyon jót szórakoztam rajta. Ez persze önmagában kevés mert a Kedves Látogató esetleg megtalálná kérdezni azt, hogy jó, jó, de miért szórakoztál olyan jót rajta, ember? Leginkább erre lennék kíváncsi!  Hát, ha már ennyire kíváncsi, ami nehezen érthető,felelném, akkor az alábbi szebbbnél szebb, kívánatosabbnál kívánatosabb okokat, szempontokat sorolnám fel: 1. Címet adni tudni kell. Cserna-Szabó, no meg, gondolom, a Szerkesztő, igencsak magas, mondhatnám:művészi szintre fejlesztették a címadást, mint az irodalmi projektek fontos részműveletét. Néhány gyöngyszem a sokból:A megfejthetetlen Csepregi-vetületek; A 78-as Moszkvics;A legnagyobb szentesi barokk metafizikus költő; Felsőpárti Pandász és hasonlók. És feledjük magának a könyvnek a címét, mely akkor magára vonja a figyelmet, ha az i

Az Annona nova VII a pécsi Kerényi Károly Szakkollégium évkönyve. formátumát tekintve inkább folyóiratnak tűnik, de nem ez a lényeg, hanem a tartalom. Sok értékes tanulmány, történelemről teológiáról, gazdaságtörténetről, életmódtörténetről, költészetről. Ami engem leginkább megragadott, az Dombrovszki Áron tanulmánya (21-31.o.). Olyan kifejezés szerepel a címben, amit én, s szerintem nem csak én, még soha nem hallottam. ( A tanulmány teljes címe: Sainsbury érvéről az absztrakt artefaktualizmus ellen). Absztrakt artefaktualizmus. Nyelvtörőnek is jó. Amúgy azt jelenti, hogy egy irodalmi alak, melyet az író talált ki, voltaképpen élő személy. A tanulmány Szerzője mások mellett Sherlock Holmest hozza példának. Azt gondolom erről, előre leszögezve, hogy még soha nem foglalkoztam az absztrakt artefaktualizmus témájával, hogy a tétel kizárólag a színvonalas, élettel teli művekre igaz. Csak tehetséges írók tudnak kitalálni olyan alakokat, melyek valóban élnek, léteznek, befészkelik magu

Van olyan, hogy egy amúgy jó könyv kap egy nagyon rossz címet. Véleményem szerint Nagy Zoltán Mihály szabadverses formában megírt regénye pontosan azt mutatja be, hogy a Szodoma-lét, az nem ünnep. Az gyász. Ebben a könyvben minden alak boldogtalan: a folyton nőket gyűjtögető művezető, a szerelembe esett asszony, a naiv férj- mindenki vágyik valamire, amit már soha nem fog megkapni. De ennek a falusi Szodomának lakosai soha nem fognak megtérni az Úrhoz. Legalábbis ebben a könyvben nem. Az Ünnep Szodomában a bűn története, ahogy az velünk, hétköznapi emberekkel olykor-olykor megesik. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest, 2014. xxxxxxxxxxxxxxxxx Nézd meg ezt a blogot is: mediaszemle.blogspot.com

A meglehetősen furcsa cím ( a mi generációnk még tudja: anno a Kádár-korszakban az autórendszámok néztek így ki...), egy nagyon stílusos, az 1980-as évek Magyarországán játszódó klasszikus krimit takar. A jónevű nőgyógyász rendelőjébe egyszer csak furcsa alakok kezdenek járni. A takarítónőben, Lujzában, felébred a gyanú: valami nincs rendben a doktor úrral. Aztán egy nap, pontosan a rendelő feletti lakásból kizuhan egy fiatal nő. Kiderül: a doki ismerte a nő nemrég elhunyt férjét, sőt, talán a nőt is. Aki egyébként igencsak különös lélek volt: huszonévesen ment férjhez egy hetvenéves dúsgazdag emberhez. Pár hónapja a a dúsgazdag férj halt meg, most meg a nő. Ekörül valami nincs rendben... Az üdülőben egy szobában lakik Gréti és Manci, a két kedves idős hölgy. Egyiküknek feltűnik a felettük lakó hölgy vőlegénye. Mintha már látta volna valahol. És beugrik neki: évekkel ezelőtt látta őt, két rendőr vezette, és szőke volt a haja. Az idős, kissé szenilis Grétinek persze senki sem hisz. A

A Szóvihar című könyv a kitűnő költő, Lackfi János 1988 és 2003. között megjelent verseit tartalmazza. A viszonylag tág időtávlat miatt szinte természetes a költői műfajok sokszínűsége, a költői magatartás folyamatos változása. Éppen ezért, mintegy lelassítva a mozgóképet, kiemelnék a kötetből- ajánlásképp- egy fontos motívumot. Mégpedig a rendkívül kifejező címadást. Magyar poéta utoljára Arany János volt, aki figyelemfelhívó és kifejező címeket tudott adni verseinek ( pl. Szondi két apródja). Kassák Lajos verscímei viszont megosztók: az avantgarde-utálók fanyalognak, mert sok a szám... Lackfi János úgy ad címet, hogy egyúttal az már a vers első sora is- a befogadó szempontjából. Vegyük pl. Lángpohár című versét. Ha olvassuk ezt a címet, rögtön megfogalmazódnak bizonyos kérdések: 1. Ez egy olyan pohár, ami lángból van? 2. Ez egy olyan pohár, amely lángra gyújt ( mondjuk a szívet)? 3. Ez egy pohár, amiben láng van? Miért tárol valaki egy pohárban lángot?  Vagy ott van az "

Roberto Bolano könyvének címe metaforikus: Chile, a Pinochet-rezsim rémuralma alatt vergődő, ojbb sorsra érdemes latin-amerikai ország maga az Éjszaka: az emberi élet nem szent, a családok széthulltak, az egyének pedig próbálják maguk megtalálni a túléléshez szükséges szellemi és fizikai megoldásokat. A könyv főhőse, Sebastian Urrutia Lacroix atya maga is talál ilyen megoldást: alkalmazkodást a mindenkori elnyomó politikai rendszerhez. Ez az alárendelődés olykor bizarr formákat is ölthet, például akkor ,mikor Pinochet tábornok az atyától kér útmutatást a marxizmusra vonatkozólag. Lacroix atya sorsa jól példázza a katolicizmus huszadik századi fejlődését ( hanyatlását): a politika mindig arra törekedett ,hogy függetlenítse magát a kereszténységtől. Így hát maga alá gyűrte azt. Roberto Bolano különös regénye nem könnyű olvasmány. Egyes szám első személyben elmesélt történetről van szó, monológról, mely azonban nem lineáris történetmondás: kesze-kusza kígyó módjára átölel mindent, ami

A Krimi királynőjének egyik legkalandosabb és egyben legmisztikusabb regénye. A könyv címe Shakespeare halhatatlan drámáját, a Machbethet idézi:" Balhüvelykem bizsereg/ gonosz lélek közeleg...". A főhősök: a Beresford házaspár, és Miss Marple. Egy idősek otthonában meglehetősen furcsa dolgok történnek. Tommy Beresford nagynénje nemsokkal azután hal meg, hogy unokaöccse meglátogatta őt. Furcsa levelet hagy hátra, melyben arról ír, hogy veszélyben van. Nem sokkal ezután egy festmény bukkan fel a hagyatékában, mely egy furcsa, erdő mélyén fekvő házat ábrázol. De folytatódnak az idősek otthonában a rejtélyes esetek: egy másik bentlakó eltűnik, minden jel arra mutat, hogy akarata ellenére elrabolták őt az otthonból. Miss Marple pedig nekiáll, hogy megkeresse a festményen szereplő házat. Egy eldugott, kis angol faluba jutnak... A cselekményt nem szeretnénk tovább ismertetni, nehogy lelőjük a poént a későbbi olvasók előtt. Annyit azonban még hozzátehetünk: remek a jellemábrázolá