Könyvekről mindenkinek

 Érdemes olykor fellapozni régebben kiadott tudományos műveket. Igaz,hogy a legújabb eredmények természetszerűleg nem olvashatók benne,viszont vizsgálódásaik szempontja egészen más,mint a kortárs tudósoké. Ez pedig termékenyítőleg hathat a jelen tudósa számára is. Király György:A magyar ősköltészet című könyve 1921-ben jelent meg. Amennyire lehetett abban a korban,Szerző igyekezett interdiszciplináris módon közelíteni a témához. Véleménye szerint a honfoglalás időszakában a magyar nép már kulturálisan egységes volt,egy nyelvet beszélt. Volt epikája,lírája és alkalomszerűen előadott drámája. A költészetet hivatásszerű táltosok művelték,de ezek semmiképpen sem voltak sámánok. Király tehát élesen elválasztja táltos és sámán fogalmát,szerepkörét. A magyar ősköltészet formája szerinte hosszú,rímtelen sorokból álló prózavers,amely aztán nyugati hatásra különböző versformákra oszlott. Milyen kapcsolatban állt a hun költészettel a magyar költészet?Király szerint a magyar-hun rokonsággal és enn

Kamaszkorom kedvenc együttese volt az EDDA, imádtam Patakiékat, sok koncertjükön is ott voltam, természetes, hogy megvettem a róluk szóló könyvet. A nyolcvanas években érte el csúcsát a magyar könnyűzenei irodalom, azóta ez valahogy visszafejlődött ( csakúgy, mint maga a könyűzene). Riskó Géza könyvében nagyon szép, mondhatni: lírai szövegrészek olvashatók az EDDA történetéről, interjúk az akkori tagokkal, érdekességek, diszkográfia. A Szerző koncepciója: az EDDA főnixmadárként támadt fel. Ez igaz is, hiszen Slamó távozása után Attilának elölről kellett kezdenie mindent. És jött az 5.lemez, rajta a hatalmas slágerrel, mondhatni, kultuszdallal, melynek címe: A kör. Budapest, 1987.