Könyvekről mindenkinek

Kedves Látogatónk! Szoros és húzós volt ez a 2019.év, de itt a vége: eljött az év végi pihenés ideje. Karácsony pedig, melyet a keresztény világ ( melynek jómagam is aprócska részese vagyok) Jézus születése ünnepeként tart számon, bearanyozza az esztendő végét. Áldott Karácsonyt, annak minden örömével: a családdal, a bejglivel, a rántott hallal, a töltött káposztával. Legyen Áldott minden Kedves Látogatónk egészsége, lelke, családja, otthona! 2020-ban pedig újult erővel, sok- sok könyvvel mutatjuk meg a világnak, hogy ebben a materiális szellemű társadalomban van még jövője a kultúrának, a nyomtatott szónak. Áldott Ünnepeket, Boldog Új Évet! Azért egy könyvet, egy igazi családbarát, pszichológia témájú könyvet mégiscsak ajánlanék. Ruth Newton: A biztonságos kötődés megalapozása. A fogantatástól ötéves korig című könyve abban segíti a szülőket, hogy már kisgyermekkorban kialakítsák gyermekükkel azt a bizonyos meghitt kapcsolatot, s ezt fenntartsák a későbbiekben is. (Kulcslyuk

Joel Osteen: Jobb emberré lenni című könyve arra vállalkozik, hogy bibliai tanítások alapján elmondja az embereknek, hogyan tehetik jobbá életminőségüket. Hogyan győzhetik le szorongásaikat, hogyan válhat gondolkodása jövőorientálttá, hogyan győzheti le az ember az ősöktől örökölt negatív jegyeket (átkokat), és miképpen hasznosíthatja az ősöktől örökölt pozitív viselkedésmintákat, értékeket. Megtanulhatjuk, hogyan élvezzük méltóképpen Isten anyagi áldását, hogyan jussunk ki a több évtizede tartó szegénységből. A 16. fejezet ( Tápláljuk jó szokásainkat!) gyakorlatilag mindenkihez szól, még nem keresztényeknek is feltétlenül el kell olvasni. Osteen elutasítja a maradi keresztény vallásosság azon üzenetét, miszerint istenfélő embernek csak a lemondás, csak a szegénység juthat. Ugyanakkor nem azonosul azokkal sem, akik egyoldalúan csak a bővölködés evengélimát hirdetik, messze-messze elfeledkezvén Isten többi parancsáról. Ha társadalmilag nézzük: a Jobb emberré lenni a keresztény polgá

Révész Imre 1924-ben, Debrecenben jelentette meg A magyarországi protestantizmus tudományos történetírása című művét. Ez egy értekezés, mely igen átfogó, széleskörű. jó problémaérzékkel festi le az egyháztörténészek szakmai dilemmáit- ezáltal pedig túlnő szűkebb diszciplinája határain. Révész Imre ugyanis felveti azt a kérdést, mellyel minden tudománys kutató mindennap szembesül. Nevezetesen: 1. Milyen témát válasszon?                        2. Milyen műfajt válasszon? Tanulmány, könyv, értekezés, kismonográfia, átfogó szintézis. Ez minden tudománynak örök problémája. Ha valaki választ keres erre a krdésre, akkor érdemes finanszírozási kérdésekkel kezdeni. Mit fizet a támogató? Részletekbe menő alapkutatást, vagy átfogó szintézist? 1924 óta ezt a gondot még nem oldották meg. A tudósnak minden nap döntéseket kell hoznia. Ha rossz döntést hoz, az visszavetheti tudományos karrierjét. Magyarországon a történelmi szintéziseket rendszeresen támadják, főként politikai okokból. Mire ugyan

A világtörténelem egyik leginkább kutatott témája, nem túlzás: a Kennedy- gyilkosság. Olyan népszerű a téma történészek és laikusok között is, hogy külön adatbázisokat hoztak létre, ahol az érdeklődők kedvükre böngészhetnek ( némi rosszindulattal: a különböző összeesküvés-elméletek között...). A Boston Közkönyvtár több, mint 1000 könyvet, és még vagy ezer folyóiratcikket őriz a világtörténelem talán legnagyobb visszhangot kiváltó merényletéről. A Kennedy-gyilkosság a történelem legtöbbet vitatott és legtöbbet kutatott eseménysora. Ami számunkra igazán érdekes, az a netes adatbázisban található:24 eredeti dokumentum, politikai prekoncepcióktól mentesen, hivatalosan, többféle álláspontot is bemutatva. Történészeknek és egyéb szakértőknek igazi kincsesbánya. Itt találja: https://bpl.bibliocommons.com/v2/search?_ga=2.164268471.944129101.1576485751-1020208901.1576485751&f_FORMAT=WEBSITE&query=kennedy%2C+john+f.&searchType=keyword Jó böngészést, kellemetes kutatgatást kíván

Hajnóczy Péter:a lázadó, a nehezen kezelhető alkotóművész szinonímája lett. Reményi József Tamás könyve ( a Véradó Hajnóczy egyik elbeszélésének címe) megpróbál beljebb hatolni a lezártnak tűnő kapukon, megragadni a valódi Hajnóczyt, aki nemcsak ivott, de zseniálisat írt is, aki nemcsak meglátta a valóság váza mögötti Másik Valóságot, hanem pontosan ábrázolta is. Lélekbúvár is volt, szociológus is, szenvedély is vezette, precizitás is éltette. Nem Ginsberg-követő volt, sosem írt bódult állapotban, mert tisztelte a művet, az irodalmat. Munkásságát folyamatos vita kísérte, részben annak köszönhetően, hogy kommunista diktatúra idején élt és alkotott. Már a Valóságban megjelent szociográfiája " kiverte a biztosítékot" az illetékeseknél, aztán jöttek a többféleképp is értelmezhető novellák, mindig a peremről: a színhely többnyire elvonó, elmegyógyintézet, a szereplők mindig társadalmon kívüliek, vagy a társadalmonkívüliség illúziójában élők, vagy olyanok ,akikről azt hitte a tár

A mindössze 20 oldalas értekezés ( azért a könyveknél tárgyaljuk, mert jelentős súlyú) tartalma ennyiben foglalható össze: egyik zseni egy másik zseniről. A tragikusan fiatalon elhunyt debreceni költő, Oláh Gábor esszéje Petőfi Sándorról nagyon lírai, ugyanakkor igencsak eredeti megállapításokat tartalmaz. Kopogtat a tehetség az 1923-ban megjelent művön. Oláh Gábor szerint Petőfi maga is műalkotás: kötő, szép ,mély, művészi életű. Szerző szerint Petőfinél ez tudatos szándék volt ( ezt a nézetet ferdítették el később olyan irodalmárok, akik azt állították, hogy Petőfi " menedzselte", " megcsinálta" önmagát. Oláh idáig nem megy el, csak azt a fajta ösztönösséget tagadja, amelyet már a kortársak is- hol elismerőleg, hol a bírálat szándékával- felróttak Petőfinek. Petőfi- recenzens véleménye szerint- egyáltalán nem volt marketingember, bizonyítja ezt képviselőválasztási kudarca is. Egy másik, amit Oláh kiemel Petőfi Sándor művészetében: az egyszerűség. "Petőfi k

A Scolar Kiadó 2019.végén jelentette meg Victoria Turk kitűnő könyvét, a Digitális etikett című, az internet világával foglalkozó munkáját. A fiatal Szerzőről annyit érdemes tudni, hogy korábban volt a neves New Scientist folyóirat technológiai szerkesztője, jelenleg pedig a wired.co.uk főszerkesztője. Victoria Turk könyve segít nekünk eligazodni abban, hogy hogyan is viselkedjünk, kommunikáljunk a neten, különös tekintettel a közösségi médiára. A Digitális etikettet mindenkinek ajánljuk, gyereknek, kamasznak, felnőttnek egyaránt, hiszen mindannyian személyesen is érintettek vagyunk a témában. Különösen fontosnak tartom, hogy kamaszkorúak olvassák végig ezt a könyvet. Még az ún. digitális bennszülöttek is rászorulnak némi illemtanoktatásra- egyesek szerint csak ők igazán... Rengeteg kérdésre választ kaphatunk. Például: Mit tegyek, ha nem szeretnék válaszolni egy e-mailre? Ha valaki nem válaszol a jelölésemre, meddig legyek türelmes? Hogyan rázzam le a tolakodó " ismerősöket&

Humor, humor és humor- szerintem a magyar a világ egyik leghumorosabb nemzete, még ha olykor ez a humor kissé keserű, mondhatnám: fekete is. Báttaszéki Lajos ( könyvét a Kortárs Kiadó adta ki újra) elképesztően humoros úriember volt, politikus, üzletember, hivatásos csavargó, kávéházi semmittevő- ebből már kitalálhatjuk, hogy a 19.század Magyarországán élt, a kibontakozó kapitalizmus időszakában. A Fővárosi zsánerképek az 1867.év Pest-Budájának gyilkos karakterrajza. Karikatúrák, rövid szövegek. A főúrnak olyan slendrián a képe, mint akit az egész világ nem érdekel. A nőcsábásznak olyan a szeme, mint egy macska: igazi ragadozó. a polgár pocakos, hájas arcú, még nem tudja eldönteni, hogy németesen vagy magyar módra öltözködjön. Az arisztokrata hölgy olyan affektált, mint valami francia divatregényben, de csak módjával, nehogy felejtsék: ő magyar. A könyvet minden budapestinek csak ajánlhatjuk, remek. Karácsonyi ajándéknak is kiváló. Azon viszont gondolkozzunk el, kérem: nem lehet, h

Telegdi Miklós 16.században élt magyar nemes, pécsi püspök, akit roppantul bosszantott a reformáció terjedése. Ő maga mindvégig megmarad katolikus hiten, ő az első római katolikus, aki könyvnyomdát nyit Magyarországon, hogy védekezhessen a reformátorok támadásai ellen. Prédikációgyűjteménye 1577-ben jelenik meg, címe: Az evangéliumoknak magyarázattya (sic!). A könyv műfaja egyszerre prédikáció, bibliafordítás és bibliakommentár. Nem véletlen, hogy a folytonos áttérések korában mindvégig a hűség fontosságát hangsúlyozza. Nem találok olyan platformot, ahol jelenleg Telegdi Miklós antikvár könyvét eladásra kínálják. Ha mégis akadna ilyen ,kérem, jelezze! Köszönettel: A Szerkesztő. 

Timothy L. Sanford könyvet írt a lelkészgyermekeknek. Mindazoknak, akiknek egyik vagy mindkét szülője Isten szolgálatára rendezte be életét, ezért aztán sok esetben kevés idejük és energiájuk marad a saját családjukra, vagy pedig valamiféle vallási tévhitektől szenvednek a családot illetően. Elgondolkodtató, amit a Muszáj tökéletesnek lennem című könyvben olvashatunk:a lelkészek 80 százaléka diszfunkcionális családból származik... Milyen tévhitektől is szenvedhetnek a keresztény gyerekek? Először is: nekik muszjá tökéletesnek lennüik, mert rajtuk múlik apuka szolgálata. Nekik muszáj mindig biblikusan viselkedni, mert őket figyeli az egész gyülekezet. A gyülekezet érdeke mindig fontosabb, mint az ő érdekük. Apuka ma nem mond mesét, mert az egyik gyülekezeti tagot műteni fogják, és elmentek hozzá imádkozni. Timothy L. Sanford M.A. könyvéből kitűnik: nagyon sok egyházi ember családjának kell rendkívüli nehézségeken keresztülmenni. Sanfordnak nem célja az egyház és a lelkészi szolgála

Mindannyian tanultuk történelemórákon, mit is művelt Joseph Mengele az auschwitzi haláltáborban. Mégis, sokkoló élmény olvasni olyan ember életrajzát, aki túlélte a kegyetlen doktor teljesen tudománytalan, szadista kísérleteit. A Mengele-lány című könyv ( Animus Kiadó, 2019 ) történelmi dokumentum és egyben fejlődésregény. Stern Viola Rózsa a második világháború kirobbanása előtt Losoncon élt szüleivel és testvéreivel. Ám, hogy múltak a vészes harmincas évek, úgy lett egyre nehezebb a zsidók helyzete. Azzal, hogy Losonc visszakerült Magyarországhoz, a Stern család helyzete csak romlott. Sárga csillag, gettó- majd deportálás Auschwitz koncentrációs táborába. Képet kapunk arról, hogyan is zajlott az élet egy leplombált marhavagonban, egy vödör ívóvízzel meg egy másik vödörrel...Viola megérkezése után azonnal felkeltette Mengele érdeklődését, és áldozatául esett a " doktor" embertelen kísérleteinek. De valami ösztön, no meg a szerencse, valahogy a túlélés felé hajtotta. Még az

Az Akadémiai Kiadó adta ki Hargittai Magdolna könyvét a tudománytörténet egyik kevésbé ismert területébe vezet be bennünket. A nők a tudományban-határok nélkül című kötetben olyan, a természettudományokat magas szinten művelő hölgyekről olvashatunk, akiknek meg kellett küzdeniük kollégáik előítéletével, ugyanakkor családanyának is kell lenniük, gyermekeket is kellett nevelniük- mégis, eljutottak a csúcsra, Nobel-díjakat kaptak. Olvashatunk a legendás Curie-hölgyekről ( nekik annyiban szerencséjük volt, hogy férjük nemcsak meégrtette őket, de fel is nézett rájuk), Gerty és Carl Goriról, akik együtt kutattak, Mildred Cohnról, aki egyedül jutott fel a csúcsra, a magyar Banga Ilonáról, aki Szent-Györgyi Albert asszisztense volt, és elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a magyar tudós a paprikában fedezte fel a C-vitamint ( egy tonna paprikát kellett feldolgozni), de megismerhetjük Hugonnai Vilma tragikus, egyben felemelő életét is. Hargittai Magdlna külön foglalkozik azokkal, akik o

A könyv a DAB Endokrinológiai Munkabizottsága 1983.május 27-én tartott kerekasztal-konferenciájának előadásait tartalmazza. A Diabétesz nagyon fontos téma, sajnos, a kötet megjelenése óta eltelt több, mint 30 évben gyakorisága semmivel sem csökkent. Éppen ezért mindenkinek ajánljuk, aki szakemberként valamilyen szinten közreműködik a diabéteszes makroangiopátia gyógyításában. Olvashatunk a könyvben a hiperlipoproteinémia prevalenciájáról, a nem-inzulin-dependens cukorbetegségről, a postprandiális lipémia és a post-heparin-lipoprotein-lipáz aktivitása közötti összefüggésről. Részleteiben megismerhetjük a Joslin-klinikán 1935-1980.között végzett kutatásról, melyet I.típusú cukorbetegekkel végeztek. Kitér az előadó a stressz, a személyiség illetve cukorbetegség összefüggéseire, melyet Roseman kutatásainak bemutatásával támaszt alá. Megismerhetjük a különböző szakmai véleményeket azzal kapcsolatban, hogy a diabéteszes makroangiopátia lokalizációjában különbözik vagy nem különbözik a nem

Vajon nem " húzza le" a Bibliát a Kálvin Kiadó gyermekeknek szóló könyve? A gyerekek imádnak játszani. Még a Bibliával is, és igen, még Jézus személyével is. Jézus pedig barátainak tekintette a tanítványait, éppen ezért a keresztény gyermekeket is barátainak tekinti. Peter Martin és Peter Kent izgalmas könyve, az Evangéliumi nyomkereső, tehát nem igeellenes, sőt! Megtanítja a gyermekeket Jézus életére, földi szolgálatára, a gyógyításokra, a kenyerek elosztására, a vak ember szemének helyreállítására, a feltámadásra. A 8-12 éves korosztály számára ez a könyv több, mint aranyat érhet. Hitre vezethet. És végül is: a felnőtt keresztények nem ezt csinálják? Nem keressük mindennapi életünkben, munkánkban, hobbinkban, családunkban Jézus munkáját, Isten nyomait? A keresztény ember szűrője mindig működik: megvizsgálja egy dologról, hogy az nem mond-e ellent az Igének. Nyomokat keresünk, igazság-nyomokat, fizikai és szellemi  pecséteket egyaránt. Akkor a gyerekektől miért vennén

Megjelent a szegedi JATEPress Kiadó gondozásában. 1939.november 30-án, provokatív incidensek után, Sztálin Szovjetuniója megtámadta Finnországot. Kezdetben mindenki úgy vélte, a finneknek semmi esélyük,ám a kis ország bátor harcosai és okos tábornokai hónapokra lekötötték a szovjet Vörös Hadsereg legjobb alakulatait, s az 1940.március 12-én aláírt békeszerződés is inkább a finneknek kedvezett. Vámos Barbara könyve, a Magyar források a finn-szovjet téli háborúhoz, 1939.november 30.-1940.március 12., arról szól, hogyan fogadta a magyar közvélemény a háború kitörésének hírét, kinek a pártájára állt ebben a konfliktusban, milyen lépéseket tett a háború menetének befolyásolására. Rövid bevezetést követően olyan kordokumentumokat olvashatunk itt, mint Gombó István helsinki követségi titkár jelentése Csáky István külügyminiszternek, Matuska Péter stockholmi követ jelentése a külügyminiszternek, valamint Kristóffy István moszkvai követ jelentése a külügyminiszternek. Utóbbi azért érdekes,

A Libri Könyvkiadó jó eséllyel megfogta az Isten lábát, azaz kiadta a- szubjektív díjazásom szerint- Év Könyvét. Egy francia történész- újságíró és egy orosz újságíró elhatározta, hogy végleg fényt derít Adolf Hitlernek, a történelem legvéreseb kezű diktárorának halálával kapcsolatos rejtélyekre. Valóban az oroszoknál van Hitler koponyája? Valóban öngyilkos lett Hitler? Ha igen, akkor pisztollyal vagy méreggel, netán mindkettővel? Vagy az is lehet, hogy Hitlert kicsempészték Latin-Amerikába?Miért titkolták ilyen sokáig a válaszokat? Igaza van annak az amerikai kutatónak, aki szerint Moszkva voltaképpen egy női koponyát mutogat Hitler koponáyja helyett? A vizsgálódásba bevonták a világhírű francia tudóst, Dr. Philip Charliert. Nem untatnám kedves Látogatóinkat a részletekkel. A végkövetkeztetések közül ismertetnék néhányat: - A koponya a huszadik század közepéről való, középkorú férfié. - Egy ideig mindenképpen földbe volt temetve. - Egy pisztolylövés látszik a koponya tetején

Hohó, végre van jó magyar krimi! Lagymatag butaságok, utánérzéses kulcslyuk-rejtélyek helyett Hász Róbert ( nézzék meg a weboldalát is, nagyon jó: http://www.staff.u-szeged.hu/~feher/honlap1/index.html  ) feltálal nekünk egy vérbő, 20.század eleján játszódó kisvárosi bűnténysorozatot. A Fábián Marcell és a táncoló halál című könyvben Fábián Marcell pandúrdetektív korábban soha nem tapasztaét halálesetekkel szembesül:az áldozatok előbb remegőgörcsöt kapnak, aztán táncolni kezdenek, aztán meghalnak. Gyilkosság? Valami járvány? Őrület? Fábián detektív hamar nekiáll kibogozni a rejtélyt, leginkább az indítékot keresi. A bűnügy szál mellett Hász Róbert könyve történelmet is ad: a századelő sok szemponból korlátolt, másfelől viszont igen művelt és nyitott délvidéki kisvárosának elképesztően pontos, részleteket sem kímélő rajzát. A Fábián Marcell és a táncoló halál című könyvet mindenkinek ajánljuk, aki csak szeret olvasni- még tizenéveseknek is. Talán nekik leginkább,legalább ismerkednek

Amikor Illyés Gyula feleségül vette Kozmutza Flórát, a nemsokkal azelőtt tragikus körülmények között elhunyt költő, József Attila szerelmét, nagyon sokan megharagudtak rá. Voltak, akik újságokból kivágott szavakból állítottak neki össze fenyegető levelet ( "József Attila gyilkosa!"), mások egyszerűen csak nem álltak szóba vele. Illyés Gyuláné azért írta meg József Attila utolsó hónapjairól szóló könyvét, mert tisztázni akarta férjét és saját magát. A mű naplószerű, személyes hangvételű. Ami az Olvasó számára világossá válik: - József Attila nem volt olyan pszichés állapotban, hogy feleségül vegye Flórát. Akarta, persze, hogy akarta, de állandó rohamai nem tették alkalmassá a férji hivatásra. - Flóra már előtte is ismerte Illyést, nem arról van tehát szó, hogy a költő öngyilkossága után Illyés lecsapott a szabad prédára. - Flóra szerette József Attilát, de ez a szeretet inkább csak a betegnek szólt, semmint az embernek, a férfinak. Flóra segíteni akart Magyarország legnag

Nemere István (jé, egy magyar író, akinek van saját honlapja: nemere.hu  ,elsősorban sci-fi könyveiről, és újabban történelmi könyveiről ismert, az olvasói vélemények tekintetében erősen megosztó Szerző.Láz című, 1988-ban megjelent könyve a kiemelkedőbb alkotásai közé tartozik. Műfaja: lélektani krimi. Az 1980-as évek Magyarországán járunk. Egy férfi beleszeret egy nőbe. Ágnes azonban férjnél van, férje mérnök, szeretője viszont választás elé kényszeríti. Ágnes a férjét választja. A szerető megbolondul, követni kezdi a mérnököt, telefonon fenyegeti, az áldozat már eljut az üldözési mánia határára. Ám ekkor történik egy váratlan fodulat, egy különös gyilkosság... Ami a legjobb ebben a könyvben, az az, hogy a múlt és jelent idősíkja keverve jelenik meg. Nemere játszik térrel és idővel, így vezeti el Olvasóit története világába. A könyvet inkább csak antikváriumokban lehet beszerezni, Budapesten és a nagyobb vidéki városokban. 

Talán soha így nem hozott lázba embereket jogi dokumentum, mint ahogy tette azt az Európai Unió új adatvédelmi törvénycsomagja, ami a köztudatban csak GDPR néven híresült el. Jóri András és munkatársai ( Soós Andrea Klára, Bártfai Zsolt, Hári Anita) új könyvükben részltesen elemzik az új EU-s adatvédelmi törvényt, kiemelik az eddig és jivőben felmerülő problémákat, és a művelt átlagolvasó számára is érthetővé teszik a törvény egyes, sokszor nehezen magyarázható rendelkezéseit. Miben is áll ez a nehézség? Amint arra a könyv nem egy helyen rámutat, nem könnyű dolog indoeurópai kultúrában fogant jogi szöveget magyarra ültetni. Egyszerűen azért, mert más a jogi nyelv. Magyarul nehezen értelmezhető például a tevékenységében- tevékenységi körén belül fogalompár elemei közötti különbség. Vagy ( és ezzel is részletesen foglalkoznak a Szerzők): a GDPR elválasztja az adatkezelő és az adatfeldolgozót. Mostantól kezdve ez a kettő szinte teljesen eltér egymástól. Nem egyértelmű az sem, hogy mikor

Arnold J. Toynbee a huszadik század legkülönösebb brit történész volt. A múlthoz enciklopedikus szemlélettel, az úgynevezett holisztikus filozófia nézőpontjából közelített: a világot egységesnek látta és próbálta láttatni. Hatalmas munkája, a történelmi tanulmányok, az emberiség történetének egészét tekinti át, az ókortól saját koráig. Az 1971-ben magyarul kiadott válogatás tulajdonképpen ebből a hatalmas, tizenkét kötetes műből tartalmaz szemelvényeket. Toynbee egyike volt azon történészeknek, aki minden történelmi korral foglalkozott. Van, aki ezt nem szereti, mondván:nem érthet mindenki mindenhez, recenzensnek az a véleménye, hogy időnként felbukkannak kivételek. Toynbee szerint nincsenek primitív társadalmak és civilizációk, csak éppen stagnáló és éppen dinamikus társadalmak. Nagyon érdekes az ezzel kapcsolatos hegy-metafora: a modern társadalmak éppen másznak, hegynek felfelé, az általunk megrekedtnek tekintett kultúrák pedig éppen pihennek. Nekik is volt dinamikus korszakuk,

Az Országos Széchényi Könyvtár konferenciát rendezett az internetnek a könyvtárak életében, az információk megőrzésében játszott szerepéről. Minden informatikusnak, könyvtárosnak ajánljuk, hogy tanulmányozza át az előadások anyagát, mindenki számára szolgálhat tanulsággal. Ezen a linken elérhető, amit el kell érni: http://www.oszk.hu/hirek/elerhetok-404-not-found-workshop-eloadasai-2019 . Gondolatébresztő előadások...

Olyan kis korszerű gyermek ez a Maszat- legalábbis ez jutott eszembe, mikor kézbe vettem Berg Judit:Maszat a repülőn című könyvét. Azt gondolom, igazán jó gyermekkönyvet sikerült alkotni, melyet élveznek a bölcsödés-óvodás gyerekek- meg a szüleik is. Életszerű rajzok, vidám hangulat, két jó történet- és valószerűség. Mostánában, ahogy egyre több magyar dolgozik külföldön, egyre több kisgyerek fog repülőre ülni, hogy meglátogassa unokabátyját, apukáját, nagynénjét. Így aztán, utazás előtt, egy kis ráhangoló-elméleti bevezető is lehet Berg Judit csodálatos könyve. Irány London! A pagony.hu  oldalon további Maszat-könyveket találsz! 

Joséphine Dedet megmutatja, hogyan kell történelmet írni, érdekesen, ízlésesen, egy kicsit romantikusan, de cseppet sem giccsesen. Ez a köny egy magyar arisztokrata hölgyről, Apponyi Géraldine-ről szól, akinek szülei tönkrementek, sokáig úgy tűnt, ő maga is eltűnik a történelem süllyesztőjében. Aztán jött az albán király, megkérte géraldine kezét. A család eleinte felháborodik: miféle ország ez az Albánia, s hogy meri megkérni egy ilyen királyocska az őszuperérzékeny és szuperművelt lánykájuk kezét. Géraldine azonban igent mondott az albán királynak, aki elképesztő úriember módon viselkedett magyar feleségével, sőt, egymásba is szerettek. A politikai házasságból szerelmi házasság lett. I.Zogut azonban elűzik a betolakodó olasz fasiszták a királyi párt emigrációba kényszerül. Minden jelenlegi és ex-királyné örülne neki, ha olyan életrajz-írója lenne, mint Joséphine Dedet. A Géraldine elsőrangú könyv, minden hölgynek nagyszerű ajándék karácsonyra. Itt pedig az Európa Könyvkiadó webol

A francia katolikus szerző arra próbál magyarázatot találni Pour one Église pluraliste című könyvében, hogy miért olyan a világ, amilyen, Miért uralta el a jóláti társadalmakat a materializmus, miért nőtt meg az erőszakos cselekmények száma, miért nem olvasnak a tizenévesek, stb. Warnier a keresztény, de különösen a katolikus egyház rossz hozzáállásában találja meg. Szerinte a római katolikus egyház túlzottan merev, rigorózus, nem tud hozzászólni a mai élet problémáihoz. Warnier a megoldást egy átfogó reform-mozgalomban látja, mely két kérdésre összpontosít: evangelizáció ( azaz Isten igazságának hirdetése,ezáltal új hívek összegyűjtése), valamint a keresztény hit személyességének fejlesztése, a vallásos formulák elhagyása. Warnier elképzelésieit, kissé ironikus módon, a neoprotestáns karizmatikus egyházak valósították meg, erről itt egy Wikipédia-szócikk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Karizmatikus_mozgalom . Bár a katolikus egyházon belül is volt karizmatikus megújulás, ez koránts

Történetírásunkban az 1667-ben kötött bredai békére igencsak kevés figyelem jut, sokan nem is ismerik ezt a rendkívül nagy jelentőségű békeszerződést. A 17. századi angol-holland háborúk közül ez zárta le a másodikat, méghozzá igencsak jelentős holland fölénnyel. A 17.században dőlt el, ki lesz a tengerek ura, pontosabban: mrlyik állam melyik tenger ura lesz. A 19.században pedig következett a gyarmatosítás. Palotás Zsolt szerkesztette és rendezte sajtó alá a bredai béke magyar fordítású teljes szövegét, ráadásként írt egy bevezetőt mindehhez. A Bevezetőből kiderül, hogy a második angol-holland háborút két dolog döntötte el Hollandia javára: a hollandok elfoglalták Suriname-ot, aztán pedig felhajóztak Anglia partjaihoz és egy folyón át behatoltak a Királyság területére. Londonban pedig kitört a pánik. A békeszerződés legfontosabb tulajdonsága, hogy: általános. Érinti a két ország diplomáciai képviselőit éppúgy, mint az áruszállítást ( a hollandok javára módosult a hajózási törvény,

Billy Graham a keresztény ébredés mozgalmának jeles harcosa, prédikátor, evangelizátor, és nem utolsósorban: tanító. Válaszok az élet kérdéseire című könyvében azokból a levelekből és válaszokból idéz, amelyekkel rovatvezetőjeként találkozott. Milyen kérdésekre kaphatunk bibliai választ? Néhány példa a sok közül: - Mit tegyek, ha üresnek érzem az életemet? - Miért szorongok emberektől, feladatoktól? - Hogyan támadnak meg egy egészséges embert a gonosz erők? - Mit mond a Biblia a homoszexualitásról? Lehet-e homoszexuális ember keresztény? - Mit kell tennie egy keresztény asszonynak, ha engedett a testi vágyainak és megcsalta a férjét? - Hogyan viszonyuljon egy gyermek a szüleihez, ha a szülő alkoholista vagy drogos? - Hogyan menti meg Isten a különböző függőségekben szenvedő embereket? - Megbocsátja-e Isten azok bűnét, akik abortuszon estek át? Mi lesz a sora az abortusszal elvétetett emberpalántáknak? - Miért nem nevezhető az ember fejlett állatnak? Mit mond a Biblia a darwi

A Bibliaa szövege nem könnyű. Egyrészt azért, mert nem magyarul írták, több ezer éves hébert és görögöt kell magyarra fordítani, másrészt azért, mert teljesen más kultúrkörből származik. A Biblia semmilyen más könyvhöz nem hasonlítható. Éppen ezért nem könnyű megérteni. Ez okból hasznosak az olyasfajta könyvek, mint David Pawson:Kulcs a Bibliához című munkája, melynek 1. része az Ószövetség Törvényeit (azaz Mózes könyveit), Józsué könyvét, a Királyok könyveit, a Bírák könyvét, Jób könyvét, valamint a zsoltárokat és Salamon Példabeszédeit elemzi. Megtudhatjuk, a teológia mai állása szerint mikor és hogyan keletkeztek az egyes könyvek, milyen céllal íródtak. Képet kapunk az egyes könyvek korának történelmi helyzetéről. Szóról szóra haladó hagyományos bibliakommentár helyett Pawson inkább a vázat, az egészet, a szerkezetet elemzi. A 110.oldalon például a 2Mózes szerkezetéről láthatunk táblázatot, a 208. oldalon pedig a Mózes öt könyve és a következő öt könyv viszonyát taglalja a Szerző.

"Tiszteljétek a közkatonákat/ Nagyobbak ők, mint a hadvezérek!". Nekem Halász Margit könyve kapcsán nagy költőnk, Petőfi Sándor verse ugrott be. A 21. század igazi hősei bizony nem a csúcson állók, hanem a köz-emberek, köz-alkalmazottak. Merthogy olyan ez a világ, hogy nehéz végigcsinálni. Halász Margit tudja, hogy a mindennapi  nehézségek legjobb ellenszere a fanyar humor. És az utazás.Például Skóciába. Az a bizonyos árkusos, sándorgyuris humor, persze irodalmi formába öntve, nem érve be a flaszterral, úgy érzem, most az kell.. Halász Margit a humoros tárcanovella nagymestere, ízig-vérig szatirikus, ugyanakkor végtelenül empatikus és rokonszenves. A vitéz közalkalmazott című könyvet ajánljuk minden felnőttnek, karácsonyra, születésnapra remek ajándék közalkalmazottak fája alá. Illetve, mivel szülinapon nincs fa, hát... Kortárs Kiadó, 2019.

Hajnóczy Péter a magyar irodalom egyik tragikus sorsú alakja, igazi zseni volt. A fűtő című elbeszéléskötete 1975-ben jelent meg, s alaposan felborzolta a kedélyeket. Ez volt az Év Botrányköve- ha akkor létezett volna ilyen kategória. A könyvben olvasható elbeszélések ugyanis azokról szólnak, akikről abban a történelmi korban senki sem ír: a perifériára szorult emberekről, alkoholistákról, bukott értelmiségiekről, kommuna-alapításon gondolkodó csalódott értelmiségiekről, és egyéb ilyes figurákról. A kötet legjobb darabja szerintem a Finomfőzelék feltéttel. Egy elmegyógyintézetben vagyunk, ahol két, már sétára kiengedett, tehát viszonylag jobb egészségi állapotban lévő beteg, találkozik. Egy férfi és egy nő, egymásra kiéhezve. Szeretkeznek a bokorban, de egyikük sem akar tartós kapcsolatot. A kommunikáció kiürül, a pár elbeszél egymás mellett. Az alkoholista című műben egy ember önként jelentkezik elvonóra. Gyorsan rá kell döbbennie, hogy ez más világ, mint odakint. A fűtő című alko

Puskás pályafutása egy 21. századi magyar szemével egyszerűen felfoghatatlan. Csoda volt. A történelem egyik csodája. 1956:Az Aranycsapat pályafutása véget ér. Puskás, Kocsis, Czibor és még jó sokan mások, közöttük a teljes magyar ifjúsági válogatott, külföldre emigrálnak ( Czibort már keresték a szovjetek). Nyilvánvalóvá lett mindenki számára, hogy új korszak kezdődik. Puskás, Kocsis, Czibor: világkarriert futottak be Spanyolországban, a Real Madrid illetve a Barca játékosaként. Bozsik József, Hidegkuti Nándor, Szusza Ferenc, Grosics Gyula: rövid kint-tartózkodás után hazajöttek, itthon futottak be óriási karriert, Bozsik lett az első magyar százszoros válogatott labdarúgó. Hidegkuti edzőként KEK-győztes az olasz Fiorentinával. Albert Flórián, Göröcs János, Tichy Lajos, Mészöly Kálmán: megragadták a lehetőséget, beépültek a válogatottba, elképesztő győzelmeket, és szívfájdító vereségeket arattak. Szurkolók:csodálkoztak, várták az újabb Aranycsapatot, de nem jött. Olimpiát viszon

S.A.Chakraborty fiatal amerikai írónő a Rézkirályság című könyvében újra elvisz bennünket sajátos mesevilágába, mely egyedi, ugyanakkor olyan kulturális hagyományokra támaszkodik, mint a Közel-Kelet kultúrája, az indiai irodalmi hagyomány, a nyugat-európai meseirodalom toposzai illetve az amerikai eredetű fantasy-kultúra bizonyos elemei. A könyv ezáltal bárki számára olvasható, élvezetes, igazi bestsellerré válik. Az Olvasó beleképzeli magát Ali herceg, Dévábád vagy éppen a dzsinnek karakterébe. Álmodunk, mint a gyerekek. Emlékszünk még rá? Chakraborty nem esik abba a nagyon sok fantasy-író és újabban,sajnos, meseíró által elkövetett hibába, hogy egy kulcsszóra járó, túlzottan homogén karaktereket alkot, s ezek aztán a könyv első oldalától az utolsóig ugyanazt teszik: nem, A Rézkirályság alakjainak jelleme dinamikus, ezzel is fokozva azu izgalommal párosuló esztétikai örömöt. Számomra a Rézkirályság igazi felfedezés, szép álmokat hozó, az igazság erejét hirdető, remek könyv. Leginká

A könyv alcíme: Fejezetek a forradalmak történetéből Hahner Péter történész 13 diktátor című könyvében arra vállalkozott, hogy átteknitse a világtörténelem legvéresebb- éppen ezért: legismertebb- diktátorainak politikai pályafutását, egyben megvilágítsa személyiségük sötét oldalát/oldalait. A kitűnő könyv előszavában Hahner alapkoncepcióját elemzi:mindig forradalmak vagy éppenséggel zavaros történelmi szituációk "termelik ki" a véreskezű zsarnokokat. Hahner Péter részletesen elemzi: Oliver Cromwell George Washington ( bizony, ő sem vetette meg az egyeduralmat!) Maximilien Robespierre Bonaparte Napoleon Simón Bolivar ( nálunk kevésbé ismert, ő a 19 .századi latin -amerikai függetlenség háborúk vezetője) Giuseppe Garibaldi (meglepő, de ő sem volt mentes bizonyos zsarnoki vonásoktól) Auguste Blanqui (az anarchizmus atyjának is nevezik) Vlagyimir Iljics Lenin Joszif visszarionovics Sztálin Adolf Hitler Mao Ce-tung Che Guevara politikáját. Mindegyikük életét saját

Stephenie Meyer izgalmas krimije- a 2010-es évek egyik bestsellere- egy dobott ügynöknőről szól. A kormány munkatársaként részt vett nem egészen tiszta akciókban is, felettesei úgy ítélték meg, hogy túl sokat tud. Ejteni akarják, ami azokban a berkekben annyi,hogy: halál. Az ügynöknő azonban kap egy utolsó esélyt. Megmentheti a saját életét. Jól megírt, izgalmas könyv. Maga a téma már ismerős lehet más könyvekből, és más filmekből, viszont sok az eredeti részlet, az apró finomság, melyekről a hollywoodi producerek általában elfeledkeznek. Húzós könyv, minden felnőtt olvasónak szívből ajánljuk pihenésre. És még egy észrevétel: Stephenie Meyernek sikerült elkerülnie a közhelyes feminizmus csapdáját. A vegyész nem "krimisített" nőregény: a nőt, mint ügynököt, és mint embert bemutató, remek olvasmány. Agave Könyvek, 2016. itt pedig a Kiadó linkje ( szokás szerint csak a főoldalt linkeljük), ahol további izgalmas könyveket találhat: agavekonyvek.hu

Nagyon kiváló cím! Lehet horror, vagy állatmese. Egyik sem. Duba Gyula a csehszlovákiai majd a -kommunizmus bukása után- a szlovákiai magyar irodalom egyik kimagasló alakja. Novelláiban, regényeiben éppúgy jelen van a paraszti múlt, a felvidéki magyar falvak mindennapjainak bemutatása, mint a humor, az irónia, a szocialistából kapitalizálódó társadalom groteszk rajza. A macska nem fél az üvegtől című regénye ( egyes kritikusok szerint: kisregénye), azonban kissé kilóg az életmű egészéből, mivel inkább pszichológia témájú, semmint társadalomábrázoló- persze, a kettő egymás nélkül nem működik. A regény fő témája egy férfi és egy nő kapcsolata, az ún. modern házasság, modern család, és a tradicionális szemlélet ellentéte. Kiváló olvasmány, nagyon szép magyar nyelven írva. A karakterábrázolás pedig lenyűgöző. Hol juthatunk hozzá ehhez a könyvhöz? Hát, mivel 1985-ben jelent meg az akkori Csehszlovákiában, elég nehéz muzsika lesz, de nagyobb antikváriumokban még fellelhető. Érdemes prób

Amióta 1963.november 22-én meggyilkolták John F. Kennedyt, z Amerikai Egyesült Államok elnökét, azóta találgatják, pontosan hogyan is történt a merénylet, pontosabban: merényletek- hiszen a gyilkosság gyanúsítottját, Oswaldot is megölték, valamint meghalt egy teljesen vétlen rendőr is. Hahner Péter könyve megpróbálja a sokszor valóságtól elrugaszkodott elméleteket helyre tenni. A nem létező rejtély című munka alaptétele az, hogy a gyilkosság vizsgálatával megbízott WArren-bizottság jó munkár végzett. Nincs semmilyen összeesküvés a Kennedy- gyilkosság mögött, legalábbis Hahner Péter szerint. A rejtély nem létezik. A könyv módszeresen és magas színvonalon áttekinti az amerikai elnökök ellen elkövetett merényletek történetét, részletesen elbeszéli John F. Kennedy, Jacquline Kennedy, Oswald, Jack Ruby életét, rekonstruálja magát a merényletet, számba veszi a lehetséges megrendelőket. Nagyon fontos ebben a történetben Lee H.Oswald személyisége: szétszórt, értelmiségit játszó, de valójába

Amikor Kassák Lajos a 20. század elején megindította progresszív avantgarde folyóiratait, szinte azonnal kiformálódott ezek körül egy belső kör, egy mag, mely formájában és tartalmában is meg akarta újítani a tradicionális magyar poézist. Szélpál Árpád ennek a magnak volt tagja, fiatal volt és lázadó, élete egy szakaszában pedig szélsőbaloldali, ezt amúgy Kassák nem nézte jó szemmel. A Tüntetés című könyv, vékonyka verseskötet, 1918-ban jelent meg. Mivel akkoriban az emberek mással voltak elfoglalva, például tüntettek, Szélpál Árpád versei nem keltettek nagy visszhangot. A polgár, aki olvasta a könyvet, felháborodottan dobta félre, ugyanis: - baloldali volt - tele volt expresszionista avantgarde költeményekkel - a lendület, a dinamika, olykor átcsúszott az erőszak istenítésébe, ami igenis elítélendő, még akkor is, ha költő teszi - reménykedett a forradalomban- ez utóbb szinte halálos bűnnek minősült - néha marxista volt, néha szimplán ateista, olykor racionalista Tehát: fiatal

Simonyi Imrét, Kelet-Magyarország szülöttét (1920-1974), valahogy nem kezelte tehetségének és érdemének megfelelő módon a magyar irodalmi köztudat. Mentségre legyen mondva, olyan erős volt a magyar költészet a 20. században, hogy bizony nagyon sok tehetség elsikkadt, attól tartok, mindörökre. Pedig a Különvélemény nagyon erős kötet. Simonyi Imre gyűjteményes kötete. Mily gyanús lehetett ez a könyvcím a kommunista cenzoroknak- joggal. Ráadásul olyan emberről volt szó, aki részt vett az 1956-os forradalom-és szabadságharcban, amiért el is ítélték. Csak fokozatosan tért vissza az irodalmi életbe, de ezt olyan jól csinálta, hogy 1974-ben már József Attila- díjat kapott. Simonyi Imrének valóban különvéleménye, a hatalom csúcsán lévőkétől merőben különböző véleménye volt olyan kérdésekről, mint nemzettudat, irodalom helye a társadalomban, avantgarde, József Attila, elidegenedés, parasztság- és még sok ilyen kérdést fel tudnánk sorolni ebből a kötetből. Az utókor szerencséjére azonban Sim

A kitűnő amerikai írónő Magyarországon eddig kevésbé volt ismert, mostantól azonban az lesz. Legalábbis Az első feleségek klubja című könyv alaposan predesztinálja őt erre. A mű nem egyéb, mint az úgynevezett hatvannyolcas generáció csődtömeg-életének kritikus bemutatása. A hatvan fölött járó házaspár élete kiüresedett, nem utolsósorban azért, mert korábban egyikük sem volt a házastársi hűség mintképe. Nem tudnak jó példát mutatni gyermekeiknek. Amikor azátn a gyermekek felnőnek, kénytelenek saját ítéleteikre hagyatkozni. Iskolatársakkal jönnek össze, elhatározzák, hogy szinglik maradnak, szóval, mindenféle kacsakringó után jutnak el oda, hogy példás családapák, jó feleségek legyenek. De mindezt önerejükből érik el, mert nincs támasz. A csődbement élet nem lehet példa a gyermek számára. Az Első feleségek klubja úgy bestseller, hogy közben nagyon komoly társadalmi-lélektani mondanivalója is van. Dorothea Benton Frank bebizonyította, hogy lehet igényesen szórakoztatni és szórakoztatv

Milyen lesz a mai fiatalok jövője? Ez a kérdés mindenkit izgat, éppen ezért sok önyv jelent meg az utóbbi időben erről a témáról. Nemes Orsolya: Generációs mítoszok. Hogyan készüljünk fel a jövő kihívásaira? című munkája az egyik legátfogóbb. Szól a felnőtté válásról, a globális éghajlatváltozásról ( Szerző azon a véleményen van, hogy ez igenis létezik és tenni kell ellene), a munkaerőpiac beláthatatlan változásairól, az ingyenes alapjövedelem kérdéseiről, az úgynevezett techno-utópiáról, illetve arról, hogyan kellene az oktatást megváltoztatni ahhoz, hogy megfelejen a 21. század kihívásainak. Nagyon szimpatikus, hogy Nemes Orsolya egy-egy kérdés tárgyalásánál a pro és kontra álláspontot is bemutatja- igen fontosnak találtam ezt például az ingyenes, minden állampolgának járó alapjövedelmmel kapcsolatban. De ami legjobban megragadott a Generációs mítoszok című könyvben, az az, hogy Nemes Orsolya azt vallja: ma már nincsenek olyan értelemben generációk, mint a hatvanas években. gondo

Li Kuan Ju Szingapúr miniszterelnöke ( egyesek szerint diktátora) volt, akinek regnálása alatt lett független állam Szingapúr, és kúszott fel a nemzetközi ranglétrán- ahogy a könyv címe is mondja: a harmadik világból az elsőbe. Megtudhatjuk, hogy a korábbi brit gyarmat hogyan vívta ki függetlenségét- Szerző interpretációjában önkéntes lemondásról van szó, azt gondolom, ezzel sok történész vitatkozna-, hogyan épített fel önálló haderőt ( nem kis részben Izrael segítségével), hogy alapított ipart egy korábbi mocsárvidéken, miképpen oldotta meg a felsőfokú oktatás kérdését, hogyan tette Szingapúrt nemcsak Ázsia, de a világ egyik jelentős pénzügyi központjává ( a szingapúri tőzsde adatait mindenhol figyelik). különösen sok szó esik a maláj, az indonéz nacionalizmusól illetve az iszlám szerepéről ( Szingapúr lakosságának nagy része buddhista). A legnagyobb eredménye a kis ázsiai országnak az, hogy tudott paradigmát váltani:amikor az 1980-as években nyilvánvalóvá vált, hogy az It üzletág l

Aki nem próbálkozott még tankönyvírással, az nem tudja, milyen nehéz. Különösen idegen nyelvi tankönyvek szerzőinek és kiadóinak nincs könnyű dolguk. A PONS stábja kitűnően megoldotta a feladatot. Olyan, a német igékről és igaragozásról szóló komplett tankönyvet állítottak össze, mely nagy hasznára lehet mind a középiskolák nappali tagozatán érettségizőknek, mind pedig a német nyelvvel felnőttként ismerkedőknek. Das Große Buch der Verben Deutsch als Fremdsprache című könyv részletesen elemzi a mód- és időbeli segédigéket, a mozgást jelentő igéket, a múlt-jelen és jövő idő minden formáját ( egy személyes megjegyzést:nekem ez volt a német nyelvtanulás legnehezebb része), valamint részletesen ismertet 555 nagyon fontos igét, mely a mindennapi nyelvhasználatban ( egyszerű turistaként vagy külföldön tanuló diákként) igen fontos sőt, nélkülözhetetlen. Ha legközelebb Németországban vagy Ausztriába utazom, előtte mindenképpen átnézem ezt a könyvet. Kezdő nyelvtanulóknak ( gondolok itt a köz

A William Blackstone- law and letters in the eighteenth century című könyv szerzője,Wilfrid Prest, nem könnyű fába végta a fejszéjét. A nálunk nem eléggé ismert, a történelmi köztudatban nem szereplő William Blackstone a 18. század angol polihisztora volt, foglalkozott jogtudománnyal, politikával, természettudományokkal, költészettel, drámaírással, és természetesen régészettel és építészettel. Talán csak a futballt hagyta ki...Kora egyetemes zsenije volt.Valami olyasmi, mint nálunk egy évszázaddal később Hermann Ottó. Éppen ezért nehéz megírni életrajzát. Mert nem az kérdés, hogy it tegyünk bele, anem az, hogy mit hagyjunk ki. Prest, remekül dolgozott az arányokkal. Több tonna iratanyagon kellett átnyomoznia magát. Egy jogász, egy politikus éppúgy megtalálja a kedvére valót ebben a nagyszerű angol nyelvű életrajzban, mint egy tudós vagy egy költő. Mindenkinek ajánljuk olvasásra ( véleményem szerint nem túlzottan bonyolult angol nyelven íródott), és azért jó lenne, ha korunkban is mi

A dámajátékot a sakkozók alaposan lenézik, pedig az orosz dáma ( 12-12 báb,ahol a gyalog visszafelé is üthet és a teljes átlót bemozoghatja) van olyan bonyolult, mint a sakk. Szentgyörgyi József : Dámaiskola című könyvének futó átnézése alapján azt monthatom: a dámajátékban sokkal több a reális veszély, mint a sakkban, jobban kell koncentrálni már az elején.  A megnyitási változatok ismerete is kevesebbet jelent, mint a sakkban. Ennek ellenére azt mondom: bár jó játék, nem könnyű játék ez a dáma, mégis, a sakk sokkalta összetettebb, nehezebb jól megtanulni. A térlátás fejlesztésére viszont ideális, és kombinációk pedig elképesztőek. Csak az a török ütés ne lenne... Móra Könyvkiadó, 1987.

Hogyan írjunk regényt a korrupcióról úgy, hogy az örökérvényű legyen? Gion Nándor: Testvérem, Jóáb  című könyve választ ad a kérdésre. A regény színhelye egy meghatározhatatlan magyar falu vagy éppen kisváros, szereplői élő, de kifacsart és tönkrement magyar emberek, akiket egy dolog köt össze: mindannyian lopnak, csalnak, hazudnak, és mindannyian tudják, hogy a másik is ezt teszi és hogy róluk is mindenki tudja, hogy ezt teszik. Gion Nándor rávilágít arra, amire Móricz Zsigmond az évtizedekkel koraábban keletkezett regényeiben ( Rokonok, Úri muri) még nem tudhatott: a korrupció tönkreteszi az emberek egymás közti érintkezését. A szereplők mintha nem is egymással beszélnének, inkább egymondatos monológokat mondanak, sokszor egymás mellett. A nyelv a végtelenségig kiszáradt, minden életerejét elveszítette. Az élet pedig egyre mélyebbre sodorja ezeket az embereket. Néha az is megkérdőjeleződik, hogy egyáltalán emberekről van-e szó. Nem lehet, hogy valamiféle " lelki zombik"

A Műszaki Könyvkiadó könyvtárak számára írta ki 2019-ben az Apáczai Csere János pályázatot. lényege, hogy 50 % kedvezménnyel gyarapíthatják állományukat a nyertes könyvtárak. A Műszaki Könyvkiadó, nevével ellentétben, nemcsak műszaki témájú könyveket ad ki, hanem hasznos segítségeket a közismereti tárgyak tanulásához, portfóliójában szerepelnek nyelvkönyvek, szótárak, ismeretterjesztő könyvek minden műfajban. Érdemes tehát minden könyvtárosnak beleásni magát a dologba, mert eléggé széles témakörben választhatnak könyveket. A pályázatról itt a link: http://www.mkkonyvkiado.hu/2019/10/28/konyvtari-allomanygyarapitasi-palyazat-2019/ . Nagyon szépen, alaposan megfogalmazott a pályázati kiírás is. Hajrá!

Aki úgy érzi, hogy beszédhibás, vagy éppen gátlásai vannak a nyilvános beszéddel kapcsolatosan, annak feltétlenül ajánlom Hernádi Sándor könyvét, a Beszédművelést. Nagyon hasznos tanácsokat és gyakorlatokat ad, már a beszédtevékenység elejétől. hogyan kell kiállni a nyilvánosság elé, hogyan kell egy beszédet ( vagy éppen prezentációt) elkezdeni, hogyan ejtjük a fontosabb magyar magánhangzókat, mássalhangzókat, hogan építsük ki a hangkapcsolatokat, fejlesszük a hangképzési bázist- mindezekről a témákról kevés elmélet, annál több gyakorlat. S micsoda gyakorlatok! József Attila, Ady, Jankovich Ferenc, Babits Mihály vagy éppen a humoráról híresült Romhányi József- a legparádésabb magyar szövegek. Hétköznapi életből vett példák is akadnak. Persze, minden beszédtankönyvhöz kell kitartás, szorgalom. Anélkül nem megy. De szerintem ezt mindenki tudja. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Itt pedig a Kiadó weboldala: osiriskiado.hu , ahol szinte minden komolyabb témában talál releváns szakirodalm

Gion Nándor az egykori Jugoszlávia magyar irodalmának kiemelkedő, mondhatjuk azt is, vezető képviselője volt. Kétéltűek a barlangban című könyve az első regénye, 1968-ban jelent meg Újvidéken,s átütő sikert aratott. A regény cselekménye egyszerű, de nem mindennapi: nyolc fiatal összegyűlik egy barlangban, hogy értelmetlen dolgokról beszélgessenek. Ám hamarosan rá kell jönniük, hogy nem tudnak értelmetlen dolgokról beszélgetni, csak értelmesekről: szerelemről családról, nemzetről, fejlődésről, az egyénnek a társadalomban betöltött szerepéről, stb. Nagyot csalódnak a srácok, amiért képtelenek értelmetlen dolgokról beszélgetni. Tanulság, a 21. századi olvasó szemével: Az ember tehát az értelem fogságában van. Intellektusa megkötözi, nem engedi lelkét és szellemét szabadon szárnyalni. S mivel az intellektus fogságában vagyunk, éppen ezért a földi dolgok fogságában vagyunk. Nem lehetünk transzcendens lények, sőt, ha értelmünkön múlik, nem is gondolkodhatunk ilyen dolgokról szabadon. É

Nagyszerű ötletek,pazar megjelenítés- Frances Lincoln: Esküvőtervező című könyve voltaképpen nem egyszerűen egy könyv,amit felteszünk a könyvespolcra, hanem egy projekt, mely segítséget ad ifjú pároknak az esküvő megtervezésének minden elméleti és gyakorlati teendőjéhez. Szó esik arról a szövegben, hogyan tervezzük meg egy esküvő költségét. Hogyan kell jó és hatásos, ugyanakkor nem hivalkodó meghívókat írni, s azt is megtudhatjuk, kiket nem szabad meghívni az esküvőnkre. Részletes leírást kapunk arról, mi a különbség az egyházi és a világi esküvő között, melyik formának melyek az előnyei és a hátrányai. Hogyan válasszuk ki a megfelelő virágokat? Illik-e férfiak asztalára virágot tenni? hogyan válasszunk esküvőtervezőt? Kinek milyen típusú menyasszonyi ruha áll jól? Hogyan tájékoztassuk a meghívottakat a közlekedésről? Frances Lincoln könyvének lényege azonban a könyv végén található. Olyan, mint egy gyűjtőalbum. Névjegyeket lehet benne tárolni, zenekarok, különböző mesteremberek, é

Őri Sándor, a magyar fordítók közül elsőként, verses formában fordította le Konfuciusznak, a nagy kínai filozófusnak, tanítónak bölcseleteit. Azt gondolom, jól tette. A verses olvasat valami olyan pluszt ad az egéybként sem szegény tartalomhoz, amit prózában elég nehéz lenne visszaadni. Ugyanakkor élvezetesebbé teszi a könyvet. Miről is szólnak Konfucisz bölcseletei? Miről is gondolkodott, több, mint kétezer éve a nagy mester? Csak néhány téma: arányosság, mértékletesség, szeretet,  bölcsesség, az ellenséggel való helyes bánásmód, a váratlanul ránk törő gondok megfelelő reagálása. Az éberség fogalma, mint az előszóban olvashatjuk, vitatható, viszont a tradíció fogalma már nem, azt ,véleményem szerint,egyszerűen tradíciónak kell fordítani, és kész. Nagyon sok irodalmi műfaj jelenik meg a Lun Jüben. Ha európai fogalmakkal akarnánk leírni: van itt elégia, epigramma, párbeszéd, gondolati költemény, épisztola. Talán csak eposz és verses regény nincs. A Lun Jü a világirodalom egyik alapmű

A keresztény egyházakban, évszázadokon keresztül azt tanították, hogy a nyelveken szólás ideje- és általában véve: a Szent Szellem munkájának ideje- már lejárt. Nagyon sok keresztény hívő tölt el évtizedet úgy Isten szolgálatában, hogy nem szól nyelveken. Számukra Mahesh Chavda: A nyelveken szólás ereje című könyve igazi szellemi forradalom lehet. Chavda részletesen taglalja, hogyan és miért szól a keresztény ember nyelveken. Hangsúlyozza, hogy ez az adomány a Szent Szellem keresztséggel együtt jár, és nem azonos az újjászületéssel. Chavda 16 előnyét sorolja fel a nyelveken szólásnak: többek között a hívő közelebb kerülhet Isten igazságához, titkokat oszthat meg vele, olyan dolgokat fejezhet ki, melyeket saját anyanyelvén nem tud, részesülhet Isten erejéből. Chavda szerint a nyelveken szólás két módon történhet: valamilyen földi idegen nyelven, vagy angyalok nyelvén. Előbbire markáns példát hoz : a cseh nyelven megszólaló texasi farmer esetét. Chavda szerint a nyelveken szólás adom

Borsa Brown: Gyalázat és hit című  könyve a tradicionális és modern világ összeütközéséről szól. Gregory Hamilton, a meglehetősen gátlástalan üzletember fel kívánja vásárolni a tradicionális amish piac területét, hogy ott üzletközpontot építsen. Az amish közösség persze tiltakozik, a városvezetés egyre inkább affelé hajlik, hogy győzzön az üzleti érdek. Ekkor azonban váratlan fordulat történik- és eddig ismertetjük a cselekményt, mert nem akarunk senkit megfosztani az élvezettől. A Gyalázat és hit igazi bestsellere lehet magyar könyvpiacnak, élvezetes, szép leírások, komoly, feszültp árbeszédek, érzelmek minden mennyiségben. Kitűnő könyv, érdemes elolvasni. Ez pedig a Kiadó weboldala: alomgyar.hu

Szendrey Júlia nevében én az y-os alakot szeretem, elvégre akkoriban, a 19.században, mindenki szeretett a neve végén látni egy nemesi y-t. Szóval, 2019-ben Koppenhága város tanácsa úgy döntött, hogy szobrot emeltet Szendrey Júliának. Mégpedig azért, mert Petőfi Sándor felesége, később özvegye fordította először magyarra a halhatatlan dán meseíró, Andersen műveit. 1858-ban jelent meg a könyv, korában nem aratott átütő sikert, de ez inkább csak annak köszönhető, hogy Szendrey Júlia nem minden magyarnál nem verte ki a biztosítékot. 

A könyv alcíme:Félelmek, érzések és viselkedésminták,melyeket a tudtunkon kívül átvettünk. Hogy folytassuk az alcímet: kitől vettük át? Mark Wolynn szerint az őseinktől. A Szerző koncepciója szerint- melyet modern természettudományos, elsősorban molekuláris genetikai vizsgálatokkal támaszt alá, igenis lehetséges, hogy az ősök által átélt élményeket az utódok traumaként hordozzák. Nagyon sok markáns példát hoz föl praxisából. A fiatalember, aki nem mert elaludni, mert attól félt, hogy akkor meghal. A fiatal lány, akinek nagyszülei holocaust-túlélők voltak, ő pedig el akarta gázosítani magát. Az elvetettség-érzést évtizeden át örző, azt gyermekeinek is továbbadó asszony. A gyermekneveléstől stresszelő fiatal anyuka, aki állandóan attól félt, hogy megöli saját gyermekeit. Szóval, esetek bőven. Szorongás, depresszió, pánik, életfélelem, anyagi könnyelműség.Ám Wolynn könyvében pontosan az a jó, hogy nem áll meg egy tétel kimondásánál, gyógyítani is akar. Nagyon hatásos módszert talá

Az utóbbi évek legjobb jogi krimije- és biztos vagyok benne, hogy ez nem túlzás. Eleven, plasztikus,eredeti és emlékezetes könyvet alkotott Steve Cavanagh. A tizenhárom mindenkinek maradandó könyvélmény lesz. Egy amerikai filmcsillag, bizonyos Robert Solomon feleségét holtan találják. A meglehetősen elfogult és a sajtó nyomását sem nélkülöző vizsgálat szerint a férfi ölte meg feleségét. Ám a tárgyaláson igencsak szokatlan események történnek. Kiderül, hogy van valaki az esküdtszék tagjai között, aki nem az, aminek vagy akinek látszik. Robert solomon nem adja fel. Mesterien bánik a sajtóval, próbálja lélekben átvészelni a megpróbáltatásokat. Ám, amikor kiderül, hogy talán megússza- jön egy újabb, nem kívánt meglepetés...Az esküdtszék tagjai között akad egy roppant veszélyes figura. Miért is olyan jó könyv a Tizenhárom? A feszes, minden rejtélyre újabb rejtélyt kínáló cselekményvezetése miatt. Nem lehet a történetből kilépni, nem lehet ezt félbehagyni. Ha elkezded, be kell fejezni.

Dominic Dulley könyve nagyon sokak ízlését ki fogja elégíteni. Egyszerre sci-fi, kalandregény, bűnügyi regény, sőt, és ezt vájtfülű irodalmároknak érdemes tudni, még a koraújkori pikareszk regényekkel is mutat rokonságot. A történet egy családról szól, akik abból élnek, hogy lopnak, csalnak, és lopnak. És néha csalnak. Ez a család az Uradalom nevű megabirodalmi szervezet vezetőit szokta átverni. Csakhogy történik egy kis malőr: Orry Kent, a fiatal és lelkes tolvaj, ellop egy nyakláncot, amit állítólag az ősi Repeszhold civilizáció kultúrájának volt a része. Ezután rengeteg kalandor és szerencsevadász a csapat után veti magát. És kezdődik a hajsza-csakhogy a végén van egy slusszpoén... Izgalmas könyv, ha egyszer elkezded, nem tudod letenni. Sokkal jobb, mint a legtöbb hasonló témában íródott amerikai regény. Dominic Dulleyről szólva pedig csak annyit mondhatunk: tudomásom szerint ez az első magyarul megjelent könyve, de lehet, hogy tévedek. A több, mint biztató kezdetet kövesse a még

Thomas Glavinic a modern osztrák próza fiataljai közé tartozik. A vágyak élete című regénye a 21.századi családok- de leginkább a férfiak- széthullását, tönkrebomlását ábrázolja. A könyv főhőse Jonas, első pillantásra teljesen átlagos negyven, körüli osztrák férfi, feleséggel, családdal, két gyerekkel. Reklámszakemberként dolgozik, de munkája nem különösebben érdekli, pillanatokon belül összeállít egy reklámkampányt, aztán pedig az irodából chatel a szeretőjével. Merthogy van neki. Egyi dő után már nemcsak az irodából, de otthonról is Mariával értekezik. Van egy iszonytató epizós ebben a Glavinic-regényben: amikor Jonas- apuka gyermekei fejecskéjét simogatja, és majd elájul magától, hogy ő milyen gyermekszerető férfi- eközben is a szeretőjével SMS-ezik. Ez már mindennek a teteje, gondoljuk, szinte sajnáljuk a feleséget, aki pedig olyan büszke az ő pici férjére. Jonas élete teljesen kisiklik, egyre kevésbé bírja őrizni a látszatot, egy idő után már nem is akarja. Vajon mi lesz ennek

Emlékszünk még az 1980-as évek Híradóira?Mindig mutattak baloldali tüntetőket, akik kézzel-lábbal-ököllel tiltakoztak az ellen, hogy az USA Pershing rakétákat telepítsen Európába. Bognár Károly: Az eurorakéták árnyékában című könyve erről a rakéta-telepítési botrányról szól. A könyv szemléletét teljesen a hidegháborús történelmi kor, a Varsói Szerződés és a Szovjetunió iránti hűség formálta. Bognár Károly interpretálásában a gonosz, háborúpárti amerikaiak fegyverkezési versenyre késztetik a Szovjetuniót, amely ( Leonyid Brezsnyev pártfőtitkárral az élen) mindig is a békéért küzdött. Ford, Carter, Reagan, mind-mind háborúba taszították a világot, e nektek szerencsétek, van, magyarkáim, mert itt van velünk a nagy szovjet testvér. A NATO a gonosz, a Varsói Szerződés a jó. Eléggé sablonos történelemszemlélet, a szocializmus ideológiájától áthatva. Csak szakembereknek, kifejezetten a téma iránt érdeklődőknek ajánljuk ezt a könyvet. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest, 1983.

Nicol Ljubic könyve, véleményem szerint, a 21. századi irodalom egyik maradandó alkotása ( bár, azt mondják, óvatosan kell bánni az ilyen véleményekkel). A téma örök: a múlt és jelen, az örök és a múlandó egymáshoz való viszonya, és az e viszony ellentmondásaitól kétségbeesetten vergődő ember. Bár a történelem mindvégig ott a cselekmény hátterében,  a Bonaca cselekménye már a 21. században játszódik, ahol egy fiatal pár próbálja feldolgozni a jugoszláv polgárháború rémségeit. A horvát Robert, aki történelmet tanul az egyetemen, beleszeret egy szerb lányba. Csakhogy a szerb lány apját- aki amúgy neves irodalomtörténész professzor- háborús bűnökkel vádolják. Robert nem tudja, higgyen-e a vádaknak, ezért a tárgyalás minden percét végigüli. Bennem személy szerint több kérdés is megfogalmazódik a könyv olvastán: 1. Miért gondolja bárki is, hogy értelmiségi ember nem lehet bűnöző? Nagyon naivnak kell lennie annak, aki ezt gondolja. 2. Miért akadály a szerelem előtt az, hogy az apa hábo

A Hűtőkamra maradandó könyv-élmény. Szerintem David Koepp, a Jurassic Park forgatókönyvírója, megtalálta a maga műfaját. Második pályát kezd, regényíróként.Nagyon jól érzi ezt a bio-thrillernek nevezett irodalmat. Nevezhetjük kalandregénynek is. Az egészben van valami nagyon 21. századi... Diaz, a Pentagon bioterrorizmussal foglalkozó ügynöke egy nap egy mutáns szörny semmihez sem hasonlítható munkájával szembesül. A szörnyet sikerül ártalmatlanítani, elássák egy hatalmas hűtőkamrában- innen a könyv címe. Ám eltelik harminc év, és a szörny kiszabadul ( vagy utódai kiszabadulnak? ezt sem tudjuk pontosan...). Diaz ügynök még életben van, vajon ismeri a titkot? Tudja, hogyan kell ártalmatlanná tenni a félelmetes szörnyet? A palackba zárt szellem története 21. századi köntösben? Ennél jóval több. Apró utalások vannak benne jelen valóságunkra, erre a kegyetlen és embertelen világra, ahol azonban az igazság olykor győz. A könyv mégsem nevezhető félelmetesnek. Azzal, hogy Diaz ügynök hús-v

Peter Handke osztrák író, a 2019.év irodalmi Nobel-díjasa, Az ismétlés című regényében a ma élő ember és a történelmi múlt viszonyát vizsgálja, pszichológusi és művészi alapossággal. A regény főhőse olyan családba születik, amelynek egyik őse egy rablóvezér-parasztfelkelő volt ( ki hogy látja a történelmet), és ez az átok végigkíséri a család életét. Annyira zavarja az apát a zavaros múltú ős, hogy családjával másik faluba költöznek, az apa teljesen a munkájába feledkezik, az anya a gyerekeibe, de ezt a gyerekek egyre kevésbé tolerálják. Egyszer csak a nagyobbik fiú eltűnik. Egyszerűen nem ad életjelt magáról. Az apa sejti, hogy miről van szó ( lázadás, menekülés az ősi átok hatalma alól), az anya azonban, természetes ösztöneit követve, ragaszkodik gyerekeihez. A kisebbik fiút küldik Jugoszláviába ( a könyv az 1960-as években játszódik), hogy keresse meg a bátyját. A történetet a kisebbik fiú szemszögéből olvassuk. Félénk, gátlásos az iskolában, ambíciótlan felnőttként- és mindig, új

Steven Pinker amerikai pszichológus könyve magáról a nyelvről szól. Arról, melyet mindannyian beszélünk, melynek segítségével írásban kommunikálunk. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amit beszélünk, írunk, azt mindet tanultuk. Steven Pinker: A nyelvi ösztön című könyvének alapgondolata az, hogy a nyelv, mint készség, ösztönös és csak az emberre jellemző ( ezt sok pszichológus és nyelvész vitatja). Minden ember képes nyelvet használni, sőt, alkotni, ez nem kultúrafüggő. Hogy ez mennyire így van, azt számomra leginkább a nicaraguai gyerekek esete illusztrálja. Nicaraguában sokáig nem volt elfogadott jelnyelv a siketek számára. Hát, a tízéves kis siketek alkottak maguknak egyet. Tízéves gyerekek komplett nyelvet alkottak, szavakkal, mondatokkal! Pedig ők nem tanulták ezt sehonnan, nem voltak kulturális mintáik. Csak kommunikálni akartak egymással, és kész. De ami a legmegdöbbentőbb:amikor a tízévesek nagyobbak lettek, a következő tízéves generáció megint alkotott magának egy nyelvi

Nagyobb gyermekeknek ( látásom szerint 10-14 év) szóló ismeretterjesztő könyv a 101 dolog, amit jó ha tudsz a varázslatos lényekről. Szerzők ( akiknek nevét, valamilyen okból nem tüntették föl), arra vállalkoztak, hogy gyerekekkel ismertetik meg a különböző mitológiák csodálatos világát. Találkozunk itt Babilon csodálatos védelmezőjével, Ketzalcoatl-lal, az azték eső- és napistennel, aztán a jól ismert görögökkel: szirénekkel, Herkulesszel, szóval, mindennel, a kereszténységen kívül. Én, ha már varázslatos lényekről van szó, beleírtam volna az angyalokat is. Elvégre ők sem hétköznapiak. A szövegek jól érthetők, korrektek, ideálisak a felső tagozatosok számára. A képek nem túloznak, nem hatásvadászok. Jó kis könyv ez, egészében.

Umberto Eco sajnos már nincs köztünk. Hátrahagyott nagyon sok szellemes filozófiai értekezést, sok regényt, novellát- és humoreszkeket. A Bábeli beszélgetés. Minimálnapló című kötet ezekből ad az utókornak válogatást, hogy lássák és érezzék, hogy még egy filozófus-esztétának is lehet humora. Min is nevethet az, aki elolvassa a könyvet? - A telefaxon - A fontoskodó újságírón - Az idegen nyelvek tudásán/illetve általában nemtudásán - A kölcsönkönyvtárak használhatatlanságán - A személyzet inkompeteciáján - Magán az írón - A szállodákon - A vámtisztviselőkön - Az új férjre vadászó özvegyasszonyokon - Meg mindenen. Nem az a frenetikus röhögés lesz, hanem az a visszafogott, hogy hm...De az aztán stabilan! Európa könyvkiadó, Budapest, 2015. ( A recenzió 2019-ben, Eco halála után három évvel íródott.)

Ugye, milyen unalmas tud lenne az a sok iskolai kötelező olvasmány? Az íróik meg olyanok, mintha aranyszoborból születtek volna: mind hibátlanok, csupa bölcseket beszélek, magánéletük pedig oly példás, akár egy protestáns lelkészé. Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, rendhagyó nézőpontból láttatja a magyar irodalmat. Nem revizionista irodalomtörténet-írásról van szó, inkább csak arról, hogy a tankönyvek élettelen szavai megtelnek hússal, megtelnek vérrel. Tudták, hogy Balassi Bálint hírhedt volt a nőkkel való bánásmódja miatt? Hogy Babits Mihálynak, a glorifikált költőfejedelemnek a rímei olykor csikorognak, mondatai pedig magyartalanok? Hogy Móricz Zsigmond attól félt, nehogy olvassák a műveit a magyar falvakban, mert észreveszik, hogy badarság? Hogy Ady Endre saját maga mitizálta önmagát? Hogy József Attila Franciaországban csatlakozott egy meglehetősen szélsőséges politikai csoporthoz? Még ha tudtunk is ezekről: nem kapcsoltuk össze ezeket a tényeket az életművel. Életrajz és műe

Lesley Pearse: Számomra meghaltál című könyve a huszadik századi történelem viharos évtizedeiben játszódó romantikus regény. Barátság, szerelem, hűtlenség, árulás, irigység- az emberi érzelmek széles skáláján játszik Pearse, kitűnően. A történet 1935-ben kezdődik. Két, ellentéttes társadalmi helyzetű lány, Verity és Ruby véletlenül megismerkedik egymással. Nagyon szép barátság bontakozik ki kettejük között. Csakhogy Verity sikeres, Ruby nem az: magánélete csődben, szerelme elhagyta. Verity hűségesen támogatja barátnőjét, dehát ez nem helyettesíti a teljes, értékes felnőtt életet. Aztán jön a háború. Túlélik. S miután barátságuk annyi megpróbáltatást túlélt, a világháborút követő zavaros békeévekben egy apró félereértés egymás ellen fordítja a két lányt. A Számomra meghaltál azért jó könyv, mert magunkra ismerünk benne. Mindegy, hogy a történet Angliában játszódik, játszódhatna éppen Kínában vagy akár Magyarországon is. Lehetne Ön is hőse, Kedves Olvasó! Mert az emberi érzelmek min

Cesare Beccaria:A bűnökről és büntetésekről című könyve a 18.század maradandó európai könyvsikere volt (Csokonai Vitéz Mihály is olvasta), a konzervatív egyházi körök viszont nagyon nekimentek-ezzel pedig jó reklámot csináltak neki... Beccaria nem kevesebbet állít, mint hogy a korabeli európai büntetési rendszer rossz. Túlzottan sok irracionális, babonás elemet tartalmaz. Nevetségesen alacsony bűnért ítélnek embereket kegyetlen büntetésekre. Kínvallatással szednek ki beismerő vallomásokat. A kivégzés sokszor nem az igazságszolgáltatást, hanem az utca népének cirkusszal való szórakoztatását szolgálja. A vádlottnak nincs joa védőhöz, ha van, akkor is nevetséges szerepet kap az ügyvéd. Beccaria olyan igazságszolgáltatási rendszert képzel el, amely: - kizárólag racionális alapon nyugszik, nem tekinti bűnnek pl. a boszorkányságot - tárgyilagos, nem feltételezi eleve a vádlott bűnösségét - halűbüntetést csak szándékos emberölés esetén szab ki - mindenféle kínvallatást, erőszakot mellő

Steven Pinker amerikai tudós könyvében nem egyebet állít, mint azt, hogy békésebb lett az emberiség. Elsőre megütközhetünk, hiszen a tévéből-netről folyton árad rán kaz erőszak. Pinker szerint éppen az baj, hogy a média felnagyítja, eltúlozza az erőszak jelentőségét társadalmunkban, pusztán a szenzációhajhászás kedvéért. Pinker többszáz oldalon keresztül bizonyítja tézisét. Megtudhatjuk, hogy a huszadik század közepén jóval több volt a polgárháború, mint manapság. Számokkal alátamasztva, kissé meglepetten értesülünk arról, hogy a régebbi korok háborúi időarányosan sokkal több áldozattal jártak. Ami a legmeglepőbb- s az amerikai történelem pontos dokumentáltságát ismerve nehéz vitatkozni- hogy az USa-ban csökken a gyilkosságok száma. Vannak amerikai államok, ahol az 1970-es-80-as években jóval több szándékos emberölés fordult elő, mint a 21. században. Punker szerint az erőszak társadalmi szintű csökkenésének két oka van 1. Az állam, vagy ahogy Hobbes nyomán Pinker emlegeti, a Levia