Könyvekről mindenkinek

 Ha van olyan könyv, amely minden ember érint,akkor Tuomas Aivelo finn biológus Végtelen paraziták című könyve ezek közé tartozik. Mióta világ, az ember együtt él rengeteg parazitával,akik bőrünkön, bélrendszerünkben, egyéb belső szerveinkben élősködnek. Ezeknek az élőlényeknek egy része hasznos az ember számára, más részük kifejezetten káros, s vannak olyan baculisok is, melyek egyik emberben súlyos betegségtüneteket okoznak, míg a másik embertársunk semmit nem érez az egészből. Aivelo stílusa kifejezetten közönségbarát, ha használ is terminus technicusokat, azokat mindig megmagyarázza, így a könyv minden, biológia, orvostudomány iránt érdeklődő, de nem szakember felnőtt számára is hasznosan forgatható.  Megtudjuk, mi közük van a Szerző által Madagaszkáron vizsgált egér,akiknak az emberekhez ( ezt elárulom: az evolúcióbiológia mai állása szerint 50 millió évvel ezeleőtt ezeknek a rendkívül kedves élőlényeknek közös ősük volt az emberrel). Betekintést nyerünk a parazita-kutatás módszer

 A magyar nyelvtudománynak jó ideig óriási tehertétele volt, hogy nem készült el összefüggő, gondolatilag egységes leíró magyar nyelvtan. Ennek a hiányosságnak két oka volt: - az ideológia rendkívül ráült a nyelvtudományra is - sokáig a nyelvészetben az irodalom " szolgálólánnyát" látták, illetve azzal a gyakorlati feladattal bízták meg, hogy elégg gyenge nyelvhasználattal bíró, sok esetben műveletne új vezető réteget megtanítsa arra, hogyan használja az anyanyelvét.  - A nyelvtudományon belül számtalan irányzat jött létre, s ezek képviselői nem találtak egymással konszenzust. - sok tudós fontosabbnak látta a magyar nyelv történeitségét felderíteni, mint a kortárs magyar nyelvnek keretet adni. Azzal érveltek, hogy a történeti nyelvtan megírása azért fontosabb, mert hamarosan  elfogynak azok az élő források, akik még a magyar nyelvet másképpen használták, mint a kortársak. Magyarán, ha egyszerűen akarunk fogalmazni: kihalnak az öregek.  Az 1980-as években aztán, amikor már a k

 Kampis György könyve elvileg egyetemi tankönyv, az ELTE Természettudományi Karának hallgatói számára íródott, de a Szerző egész attitűdje, a szöveg igényessége, a téma átfogó és érdekes volta arra predesztinálja ezt a könyvet, hogy minden tudománnyal foglalkozó ember könyvespolcán elfoglalja méltó helyét. Az alábbiakban saját, nem szakértő gondolataimat osztom meg a Kedves Látogatókkal- mert a Tudományfilozófia bizony, olyan könyv, ami gondolatokat hív elő az emberből.  1. Miért is érdekli az embereket a tudományfilozófia? egyrészt azért, mert nem tudják, mi az- a szó két tagját külön- külön ismerik, egyben a kettőt viszont nem. Viccen kívül:a tudományfilozófia igenis érdekli az embereket. Nem tudom, miért, de engem is érdekel. Bele akarunk látni, mit és hogyan dolgozik a tudós. 2. Érdekes kérdés: magukat a tudományos kutatókat érdekli-e a tudományfilozófia? Kampis György szerint csak annyiban, amennyiben a mindennapi gyakorlatban, a laborban, a könyvtárban, alkalmazható. Szerző a zen

 Mindenekelőtt soroljuk föl a teljes szerkesztői gárdát:Balogh Róbert,Bodovics Éva, Demeter Gábor,Erdélyi Mátyás, Eszik Veronika, Vadas András. Meg kell említeni, hogy a kötet szerkesztői sok esetben fordítók is egyben, több tanulmányt is ők ültettek át magyarra. Azonkívül rendeztek egy- a magyar felsőoktatásban szokatlan- kísérleti szemináriumot is hallgatók számára- erről is olvashatunk a könyvben. A környezettörténet a történettudomány egyik legifjabb ága.Magyarul igen kevés szakirodalom látott napvilágot a témában, éppen ezért mondhatjuk, hogy a Táj-ember,tudás-zöldtörténelem című szöveggyűjtemény, mely a tudományterület legnagyobbjainak alkotásaiból válogat, hiánypótló. A könyv felépítése egyszer: egy rövid Bevezető után ( melyet a Szerkesztők szintén közösen jegyeznek), következnek a többnyire angol nyelvről lefordított tanulmányok, könyvrészletek.  Megtudhatjuk, mi a környezettörténet- pontosabban először azt, hogy mi nem a környezettörténet. Nem történeti néprajz vagy történeti

 A könyv címe Arnold Toynbee brit történész egyik-mottóként is idézett-aforizmájára utal,miszerint a történelem nem más,mint egyik átkozott dolog a másik után. Jodi Taylor műve szerencsére nem kultúrpesszimista,hanem nagyon is élénk,eleven,jó humorú,modern sci-fi,illetve inkább kalandregény,de ezt Olvasója válogatja. Következzék egy rövid spoiler,aki nem szereti,a következő bekezdés aljáig ugorjon!A főhős és narrátor Madeleine Maxwell (becenevén Max,de azért nőről van szó)ambíciózus fiatal történész,aki egykori tanára révén állást kap a St. Mary Történettudományi Kutatóintézetben. Különleges feladatokra képzik ki a munkatársakat:vissza kell utazniuk az időben,személyesen át kell élniük a múlt valóságát,dokumentálni kell mindent,így kell korrigálni történeti tudásunk hiányosságait. Mindeközben kívülállónak kell maradni,nem szabad beavatkozni az események menetébe. Ez nem minden jelöltnek sikerül. A peterloo-i vérengzéshez kiküldött munkatárs például megpróbált megvédeni egy anyát,kis hí

A Libri Könyvkiadó jó eséllyel megfogta az Isten lábát, azaz kiadta a- szubjektív díjazásom szerint- Év Könyvét. Egy francia történész- újságíró és egy orosz újságíró elhatározta, hogy végleg fényt derít Adolf Hitlernek, a történelem legvéreseb kezű diktárorának halálával kapcsolatos rejtélyekre. Valóban az oroszoknál van Hitler koponyája? Valóban öngyilkos lett Hitler? Ha igen, akkor pisztollyal vagy méreggel, netán mindkettővel? Vagy az is lehet, hogy Hitlert kicsempészték Latin-Amerikába?Miért titkolták ilyen sokáig a válaszokat? Igaza van annak az amerikai kutatónak, aki szerint Moszkva voltaképpen egy női koponyát mutogat Hitler koponáyja helyett? A vizsgálódásba bevonták a világhírű francia tudóst, Dr. Philip Charliert. Nem untatnám kedves Látogatóinkat a részletekkel. A végkövetkeztetések közül ismertetnék néhányat: - A koponya a huszadik század közepéről való, középkorú férfié. - Egy ideig mindenképpen földbe volt temetve. - Egy pisztolylövés látszik a koponya tetején

Nagyon szép és érdekes témáról írt könyvet B.Bobrovszky Ida művészettörténész. Kecskemét, Nagykőrös, Debrecen iparművészete hatalmas kincsesbánya a régi idők kultúrája iránt érdeklődőknek. Szerző nagyon felkészült, nagyon pontos. Mégis, hiányzik ebből a műből az az áttekintő látás, mely további elmélyedésre ösztönözhetne. A török hódoltság korában létezett egy közösségi ( a könyvben sokat említett úrasztali kelyhek), valamint egy magáncélú ötvösművészet, utóbbinak az volt a célja, hogy olyan tárgyakat gyártson, melyek egy vészhelyzet ( menekülés, tűzvész) esetén megőrzik a befektetett értéket. Az esztétikum tehát praktikus szempontokkal párosult. A két csoportot nem szabad összemosni. Ráadásul tovább bontható a téma, mivel- Debrecen esetében legalábbis- létezett egy népi iparművészet, mely többnyire fával dolgozott, emlékei ezért kevéssé maradtak fenn, és egy hivatalos, városi iparművészet, mely nagyjából az ötvösművészetnek felel meg, és nemesfémmel dolgozott. Nyilván az utóbbinak i

Kerepeszki Róbert: Tudomány életközelben c. könyve az MTA Debreceni Területi Bizottságának történetéről (1976-2010) szól. Megismerhetjük az elődszervezetnek is tekintett Tiszta István Társaság történetét, melyet a második világháború után a Rákosi-féle kultúrpolitika szüntetett meg. Olvashatunk az 1961-es határozatról, mely lehetővé tette, hogy a vidéki városokban is jelen legyen a magyar tudományosság legfelső eleme. Bognár Rezső elnökségének elévülhetetlen érdeme, hogy világos, jól körülírható célokat fogalmaztak meg, valamint stabil szervezeti kereteket állítottak fel. Nagyon fontos tevékenysége a DAB-nak, hogy támogatja a nem főállású kutatók publikációs tevékenységét. mint az Kerepeszki Róbert könyvéből kiderül, a teljes korszakban megfigyelhető egy kettős tendencia: a természettudományok sokkal inkább differenciálódtak, mégis, mennyiségileg a társadalomtudományok domináltak. Kerepeszki Róbert könyvének olvastával nemcsak a DAB történetéről kapunk objektív képet,, hanem bepillan

Róna-Tas András könyve minden, a magyar őstörténettel foglalkozó egyetemi hallgató, tanár, kutató elsőszámú bibliája, a témában jelenleg ajánlható egyesszámú kézikönyv. . Egyfajta bevezető ahhoz, hogy valaki elmélyülten kezdje tanulmányozni a magyar történelem egyik legnehezebb kutatási területét. Olvashatunk a téma kutatásához nélkülözhetetlen segédtudományokról, megtudhatjuk a Szerző véleményét arról, hogyan is viszonyulnak egymáshoz ezek a tudományágak ( különösen a régészet és a nyelvészet esetében fontos ez). Nagyon érdekes a második fejezet, mely a forráskritikával foglalkozik. Magyarországon az utóbbi évtizedben mindenki történeti forráskritikus lett: úgy fejti ki véleményét írott dokumentumokról, hogy fogalma sincs, hogyan ágyazódik be az adott dokumentum a történeti kontextusban. Magyarország a folytonosan revizionista történetírás hazája. Róna-Tas András könyve megtanít a kötelező mérsékletre, alázatra. Ezért ajánlom minden kutató, tanár, egyetemista figyelmébe. De kérem: s

Az agy az emberi test, elme és lélek kulcsszerve. A mag, amely az embert vezérli. Az emberiség már régen próbál rájönni titkaira, de igazán csak a 19-20.században sikerült ebben előrelépést mutatni, komoly tudósok komoly áldozata árán- valamint azzal párhuzamosan, hogy a tömegkultúra, az egyre leterhelőbb munkahelyi környezet sorra hívta elő az különböző idegrendszeri betegségeket. Bizony, a mi " idegi problémáink" jelentősen segítették az agy működésének megértését.  Susan A. Greenfield,a nemzetközileg elismert kutatónő az oxfordi egyetem professzora. Gyógyszertant tanít évek óta orvostanhallgatóknak. Érdeklődése innen fakad, hiszen minden gyógyszer hatásmechanizmusa során érinti az emberi agy valamely részét. Orvos-kutató és fizika professzor is egyben. 1997- ben megjelent munkájában nem kisebb  feladatra vállalkozott, mint hogy megkísérelje a laikus olvasó számára közérthető nyelven elmondani éás bemutatni azt hoygan is működik az ember agya és ennél fogv