Bejegyzések

Adorno címkéjű bejegyzések megjelenítése

Jürgen Habermas:A kommunikatív cselekvés elmélete

 Előrebocsátom:Jürgen Habermas könyve nem tartozik a legkönnyebb olvasmányok közé. Még rutinos filozófusok, társadalomtudományi szakemberek számára sem okoz felhőtlen boldogságot A kommunikatív cselekvés elmélete című könyv áttanulmányozása. Ugyanakkor megéri a fáradságot: ha az ember értő módon, intellektuális párbeszédet folytatva a neves Szerzővel, mondatról mondatra végighalad ezen a könyvön, gyakorlatilag megérti a 20-21.századi nyugati gondolkodás alapjait. És nemcsak az alapjait... Habermas elsőként a racionalitás fogalmával foglalkozik. Kezdi ott, hogy a filozófia képes-e, a filozófiának hatáskore-e a racionalitás fogalmával való foglalkozás. Arra a következtetésre jut, hogy a filozófia, párosítva a szociológiával, igenis tud, képes foglalkozni a racionalitással. Nagyon fontos, Habermas szerint, hogy különbséget tegyünk az érvek érvénye és valamilyen gondolatnak, gyakorlatnak a társadalmi érvényessége között. Habermas részletesen elemzi Toulminnak a racionalitással, az érveléss

Balogh István-Karácsony András:Német társadalomelméletek.Témák és trendek 1950-től napjainkig

 Balogh István és Karácsony András könyve olyan témával foglalkozik,amelyben való,legalábbis részleges jártasság elengedhetetlen a második világháború utáni Európa megértéséhez. A Német társadalomelméletek c.könyvet olyan Olvasóknak ajánljuk,akik már rendelkeznek szociológia és/vagy filozófiai alapképzettséggel. Megismerhetjük azt a folyamatot,melynek során a társadalomelmélet elvált mind a filozófiától,mind pedig az empirikus eszközökkel dolgozó szociológiától. Képet kapunk arról,hogyan alakult meg az ún.frankfurti iskola,milyen pozíciókat vívott ki magának Németországban,s Amerikából hazatérve hogyan növelte ezeket a pozíciókat. Szinte tanulmányról tanulmányra,sorról sorra követhetjük Karl Popper és a Bécsi Kör vitáját a pozitivizmusról. Eltűnődhetünk azon,éppen Horkheimer munkássága nyomán,hogy a társadalomtudományi megismerésnek egyáltalán része-e a társadalomkritika.Elgondolkodhatunk azon is,hogy kivonható-e a társadalomelmélet vizsgálódási köréből a jog,s milyen szerepet kap jog

Max Frisch:Játék az életrajzzal

 A svájci Max Frisch a 20 századi európai irodalom kiemelkedő egyénisége. Drámákat,regényeket írt,melyeket a kritikusok,nem egy esetben csak jobb híján,az "expresszionizmus"kategóriájába soroltak be. A Játék az életrajzzal viszont valóban expresszionista dráma.Létkérdések feszegetése,nemlineáris történetmondás,szaggatottság,sokszor valószínűtlen szituációk,és mindenekelőtt:a nyelvnek,mint szubsztanciának olykor önálló élete. Egyszóval:ez egy modern dráma. El is hangzanak a szereplők szájából olyan nevek,mint Wittgenstein,Adorno. A színmű magyarul megjelent önálló könyv formájában is,de aki nem irtózik a gyűjteményes kötetektől,az a Világszínpad sorozat 3. darabjában is megtalálja. A történet főhőse bizonyos Kürmann úr,akinek addigi életét csupa tragédia kíséri. Alkoholista édesapja,aki egyébként jóindulatú ember,részegen legurul pékségének lépcsőjén és meghal. Iskolatársának a világháborúban kilövik a bal szemét. Őt magát az iskolában folyton csúfolják,mert egyszer tornaórán