Könyvekről mindenkinek

 Valamikor az első világháború után,angolszász nyelvterületen,megszületett a nemzetközi kapcsolatok nevű tudomány. Az új diszcíplina művelői arra keresték a választ,hogyan lehetne az államok közötti kapcsolatok fejlesztésével elkerülni egy újabb háborút. Ahogy teltek az évek,évtizedek,a nemzetközi kapcsolatok kutatói új és új vizsgálódási területeket találtak. Egyetemi tanszékek létesültek,doktori programok indultak. A nemzetközi kapcsolatok tudománya terebélyesedett. Ahogy egyre szerteágazóbbá vált,úgy nyilvánvaló lett az,hogy a különböző iskolák,műhelyek más-más elméleti alapokról közelítenek tárgyukhoz. Ezeket az elméleti alapokat foglalja össze Scott Burchill és Andrew Linklater kitűnő könyve,A nemzetközi kapcsolatok elmélete. Egyáltalán:van-e a Nemzetközi Kapcsolatoknak (a tudomány nevét a Szerzők következetesen nagybetűvel írják)elmélete,s ha van,akkor mi szükség rá?Miből kell,hogy kiinduljon egy ilyen elmélet:abból a Hobbes által kimunkált tézisből,miszerint az emberek ahogy van

Melinda Gates, Bill Gates feleségeként, elképesztő tapasztalatot szerzett, mint jótékonysági szervezetek, illetve a nők társadalmi felemelkedéséért küzdő civil projektek vezetője. A nő helye című könyve nemcsak összegzi ezen tapasztalatokat, hanem olyan alternatív utat mutat a világ jelenlegi válsághelyzetéből, melyet minden ország minden politikusának érdemes megfontolnia. Elsősroban tehát a döntéshozóknak ajánljuk ezt a könyvet, és természetesen a világ minden nőjének, és a világ minden férfiújának. Nagyon fontos leszögezni: Melinda Gates nem radikális feminista ( bár a könyv címe, elismerem, mást sugall...). Könyvében nyoma soncs a manapság ( még mindig) oly divatos férfiellenes szemléletnek. Melinda Gates szerint férfiaknak és nőknek együtt kell megoldaniuk a magánélet, a politika, a gazdaság és a világ problémáit. Pontosan ezért kellene a nőknek a bátorítás. Éljenek bár a nők Mozambikban, Nicaraguában vagy az USA-ban, mindenhol jellemző rájuk bizonyos eltávolodás. A nagy dolgo

Milyen lesz a világ húsz év múlva, ha a jelenlegi gazdasági-társadalmi folyamatok nem változnak? Erre a kérdésre keres- és talál- választ Dr.James Dobson és Kurt Bruner könyve, az Apa nélkül. Hát milyen is lesz a világ 2045-ben? - Az USA, és ezáltal az egész világ mély recessziót él át. - A jóléti társadalom alapjai megbomlanak - Kína is gazdasági válságba kerül a születésszám korlátozása miatt, Japánról és Oroszországról már nem is szólva - Általános demográfiai válság is nehezíti a helyzete, az egész fejlett világban csökken a születésszám - Mindennek tetejébe erkölcsi válság is jelentkezik: hivatalossá teszik az önkéntes eutanáziát ( felvállalva az ezzel járó rengeteg jogi problémát), nemcsak idősek, de betegek esetében is. Az emberi élet szentsége oda. Feminista szervezetek pedig igyekeznek minél több pozíciót megszerezni, de a konzervatívok ezt még sikerrel akadályozzák meg. - Bűnözés és politika a jelenleginél is jobban összefonódik. Az Apa nélkül című könyv ( a cím egy

David Szalay: Minden, ami férfi című könyvét az tehetné hitelessé, hogy maga a Szerző is férfi. Ebből pedig azt a következtetést vonná le az Kedves Olvasó, hogy egy pozitív-tárgyilagos hangvételű könyvet, egy ön-látleletet vehet kézbe, nem pedig egy, a könyvpiacot már rogyásig elárasztó feminista propaganda újabb darabját.  Csakhogy, mint sajnálatos módon kiderül,  David Szalay nézőpontja sokkal közelebb áll a feministákéhoz, mint a klasszikus értelemben vett férfiakéhoz. Mert mit is mond nekünk a rendkívül tehetséges fiatal író a férfiról, mint olyanról? A férfi - állhatatlan, csélcsap, összeszedetlen - drog- vagy alkoholfüggő - nihilista - alkalmatlan a családi életre, természeténél fogva hűtlen - rendkívül önző, szeretet inkább kapni szeret - Ha sikert ér el, azt mindig a nőnek köszönheti - nincs kapcsolatban az égi hatalmakkal - ha családapaságig eljut, azt rosszul oldja meg És mindenekfelett: rendkívül bizonytalan, sérülékeny, hisztis, önáltató. Időnként pedig agresszív.