Könyvekről mindenkinek

 Krasznahorkai László regénye egyike a 21.század eddigi legjelentősebb európai prózai műveinek. A könyv címe a távol-keleti kolostorépítészet egyik szabályára utal:a kolostort északról hegy,délről tó védje,nyugatról utak fussanak az épülethez,keletről pedig folyók érkezzenek belé. A történet tehát a Távol-Keleten,talán Koreában,de ez nem biztos,játszódik. Genji hercegének unokáját gyermekkora óta kínozza egy vágy,amely már-már rögeszmévé fajul:egy kertet szeretne megtalálni,a Száz szép kert című könyv századik kertjét. Egy napon megszökik testőrei figyelő szeme elől,és egy addig sohasem látott városrészbe téved. Egy nagy fehér fal mellett sétál sokáig,majd egy buddhista kolostorba ér. Teljesen üres minden,sehol egy lélek,a Buddha-szentélyt feltörték,a harang már mindjárt bedől,a főnök lakószobája pedig tele van nyugati cuccokkal,whiskyvel,meg egy nagyon furcsa,a végtelennel foglalkozó,bosszantó stílusú matematikai könyvvel. Mindeközben Genji herceg unokájának testőrei lerészegednek,és

A Theologische Akademie című keresztény könyvsorozat 11. kötete Frankfurtban jelent meg, 1974-ben, Johannes Beutler és Otto Semelroth szerkesztésében, természetesen német nyelven. A könyvben közölt tanulmányok olyan, ma is aktuális kérdéseket boncolgatnak, mint: A világiasság térhódítása- és mit tehet ez ellen az egyház? Hogyan viszonyuljon a kereszténység az iszlámhoz, a hinduizmushoz, a buddhizmushoz? Hogyan tartsa meg az egyház maga testében a megkeresztelkedett világiakat? Miért mondanak nemet a fiatalok a kereszténységre? Miért vonzódnak a fiatalok a keleti vallások és filozófiák iránt? Létezik-e ökumenikus egyház? Egyszóval, arra a kérdésre keressük a választ, hogy hol a kereszténység helye a világban. Azt gondolom erről, mint újjászületett, hívő keresztény, hogy napjainkban- és már a könyv megjelenése idején is- annyiféle eszmével, valódi- és álfilozófiával bombázzák az embereket, hogy érthető az, ha egy világi ember kíváncsi erre vagy arra, szeretné kipróbálni ezt vagy

Nagyon szép és minden könyvbarát számára alapmű az Akadémiai lexikonok sorozatban megjelent Világvallások lexikona. Eredetileg angol műről van szó, John bowker, Adrian Abbots és mások szerkesztésében megjelent könyv, melyet remek szakemberek ültettek át magyarra, magyar vonatkozású szócikkekkel. A könyv szerzői azt a nem kis célt tűzték maguk elé, hogy az Olvasó képet kapjon a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a buddhizmus és a hinduizmus történetről, alapvető vallási tanairól, a fontosabb történeti személyiségekről, iskolákról, irányzatokról, illetve arról, hogy a vallások a történelem folyamán hogyan viszonyultak a kultúrához, gazdasághoz. A cél alapvetően megvalósult. Ha például szeretnék valamit megtudni a buddhizmusról, kaphatok egyfajta rövid összefoglalást is, de ha bővebben érdekel a téma, a buddhista iskolák külön címszavakban szerepelnek, Buddha élete úgyszintén. A kereszténységgel kapcsolatban nagyon jól sikerült a Jézusról szóló szócikk, Pálról is nagyon informatívan