Könyvekről mindenkinek

 Finnország történetéről az átlag magyar Olvasó szinte semmit nem tud. Gombos József jegyzete-tankönyve a mai napig hiánypótló műnek tekinthető. Nagyon okos, korrekt, adatgazdag, ugyanakkor jól olvasható könyvet tett le az asztalra a Szerző. Ebben a könyvajánlóban most nem spoilert közlünk, hanem a könyv néhány megállapításához, gondolatmenetéhez szólnánk hozzá, emelnénk azt ki, remélve, hogy ezzel felkeltjük az érdeklődést nemcsak Gombos József könyve, de Finnország története iránt is.  Nagyon jó dolognak tartom, hogy Paczolay Péter írt bevezetőt a könyvhöz, mely az államról szól. Ebben áttekinti az államfogalmat funkció és történeti változás szempontjából. Szót ejt relacionizmus és relativizmus különbségéről, megismerkedünk Luhmann és Kosseleck államelméleti munkásságával. Sokat megtudunk Cicero res publica fogalmáról, megtudjuk, mi a polis, a regnum, a civitas. Paczolay Péter rámutat: ahhoz, hogy az születő európai államok jellegét jobban lássuk,feltétlenül követnünk kell a latin st

 Mattyasovszky Jenő Hód-történetei az 1980.as évek igazi magyar bestsellerei voltak. Újraolvasni ezeket a könyveket nemcsak jó kaland, de nosztalgia, egyfajta időutazás is. Műfaja:kémregény, kalandregény. A Hód és a megsemmisült nyom című könyv cselekménye két szálon fut. Az első szál főszereplője Roxyn, egy ipari információszerzéssel is foglalkozó, meglehetősen gyanús üzletember, és görög barátja, a kissé agresszív és folyton pénzhiánnyal küzdő Cicero. A két urat főnökeik Magyarországra küldik, merthogy egyre több esetben fordul elő, hogy magyar cégek megelőzik őket bizonyos tendereken ( ahogy ma mondanánk), aláígérnek az áraiknak stb. Roxyn feladata kideríteni, hogy mi lehet ennek a hátterében. Ahogy Magyarországra érkezik, az üzletember meglátogatja gyermekkora városát,Sopront, majd átutazik Egerbe. Cicero viszont régi szenvedélye, a nők miatt kerül bajba: míg a szálloda bárjában iszogat egy ifjú és csinos hölggyel, valaki egy holttestet helyez el a szobájában. A görög azonban idejé