Bejegyzések

főiskolás címkéjű bejegyzések megjelenítése

David Osborn:Vadászidény

 David Osborn könyv az egyik legkeményebb,leg-realistább bűnügyi szori, amit valaha olvastam. Azt gondolom- bár ez csak az én egyéni meglátásom,- hogy inkább csak felnőtt Olvasóknak kellene olvasniuk ezt a művet. Misztikus, ugyanakkor emberi drámákkal át-meg átszőtt könyvről van szó. Ebben a rövid könyvajánlóban, minden személyes megjegyzéstől mentesen, rövid spoilert adok,aztán mindenki döntse el, szeretné-e elolvasni ezt a könyvet.  Lássuk a spoilert! A történet valamikor a huszadk század végén indul. Egy főiskolás lány, Alice, az évfolyam amolyan " szürke verebe". Szülei szigorúan nevelik, a lány nem jár bulizni, tanulmányaival sem tündököl. Alice azt állítja, egy egyetemi buli után három fiú bekényszerítette egy kocsiba, és megerőszakolta. A rendőrségi nyomozás el is indul, de felemás eredményt hoz:az orvosi vizsgálat szerint az aktus éppúgy történhetett önkéntes beleegyezéssel, mint erőszakkal. Magyarán: nincs bizonyíték az erőszakra. Alice ugyan magán viseli néhány pofo

Polónyi István:Iskolázottsági verseny és humánerőforrások a 21.század közepén

 Polónyi István oktatáskutató könyvében arra vállalkozik, hogy magyar és nemzetközi trendeket vizsgálva feltérképezi a világ humánerőforrás-kapacitását- úgy, hogy a felsőoktatás adataiból, trendjeiből, várható jelenségeiből indul ki. Módszere az, hogy az embert, mint egészet vizsgálja: nem " dől be" például annak, hogy Kínában többszörösére nőtt a felsőoktatásban tanulók száma: a mennyiség mellett minőségi követelményeket is vizsgál. Ahogy, divatos kifejezéssel, mondani szokták: holisztikus szemléletű. Nem kell ahhoz szakmabelinek lenni, hogy az Olvasó elcsodálkozzon néhány adaton. Kiderül például, hogy a világ egyetemistáinak közel 20 százaléka amerikai vagy kínai. Elszomorodunk, amikor azt látjuk, hogy bár az EU egésze világszínvonalon áll az oktatásban és általában a humánerőforrás-menedzselésben, ám hazánk és még néhány ország ( pl. Málta, Lengyelország) inkább visszafelé húzzák ezt a trendet, semmint előre. Meglepődünk, amikor azt olvassuk, hogy Svédországban, Finnország

Reisinger János (szerk.): Merjünk nagyok lenni...Széchenyi István füveskönyve

Széchenyi István füveskönyve:a Legnagyobb Magyar gondolatai az élet legkülönfélébb kérdéseiről, Reisinger János avatott szerkesztésében. A könyv kitűnő, leginkább az életre készülő főiskolásoknak, egyetemistáknak tudom ajánlani. Néhány észrevétel: Az egyes gondolatokhoz oda kellene írni a forrást is. Mert ha én idézem ezt a gondolatot valamilyen társaságban, esetleg megkérdezhetik, hogy pontosan hol olvastam. És erre a válasz: a füveskönyvben. Nem túl előkelő. Meglepve tapasztaltam, hogy Széchenyi István volt olyan hitbéli mélyponton, hogy Antikrisztusnak képzelte magát. Ez valószínűleg a katolikus környezet hatására történt így, mert katolicizmus mindig hajlamos volt arra, hogy borúsan, kedélytelenül szemlélje Istent, és mindezt szemérmetlenül áhítatnak nevezze. Nekem legjobban a Boldogság című fejezet tetszett. Az itt olvasható gondolatokból kiderül, hogy Széchenyire milyen erősen hatott a romantika: az egyéni boldogságot összekapcsolta a közösség boldogságával, az erővel, a szer