Könyvekről mindenkinek

Ezt a könyvet szívből, segítő szándékból ajánljuk minden magyar vállalatvezetőnek. Csúcsvezetőnek, középvezetőnek egyaránt. Mondhat-e valamit a 21.század menedzsere, tanára, pszichológusa, edzője számára a Biblia? Tomka János és Bőgel György könyvében egyértelműen azt bizonyítja, hogy igen. Megtudhatjuk, mit mond a zsidó és keresztény vallás szent könyve a vezető szerepéről, Jetró és Mózes párbeszédén keresztül megismerhetjük a képviselet, a tanítás, a vezetők kiválasztásának bonyolult eljárásait. Arról is szól a Biblia, miért nehéz az embernek a bevált sémákon, ritmikus, megszokott irányítási módszereken változtatni. Arról is szól nekünk Isten Igéje, hogyan küzdjük le félelmeinket, hogyan készüljünk fel olyan feladatokra, melyeket korábban nem végeztünk. Különösen aktuálisnak és a hazai cégvzetők számára tanulágosnak érzem a IV.részt, amely a tudásmenedzsmenttel foglalkozik. Mert egy vállalatnak (és folytathatjuk a sort:egy családnak, egy civil közösségnek, egy népnek, egy egyesül

Thomas Mann és családja- nem voltak egyszerű esetek. Legalábbis ez derül ki Tilmann Lahme német irodalomtörténész A Mannok című könyvéből. A Buddenbrook-ház és A varázshegy íróját a klasszikus humanizmus mintaképének, modernkori modelljének tekintjük. Ez a toposz nem teljesen felel meg a tényeknek. A kitűnő, dokumentumok pontos feldolgozásán alapuló mikrotörténet egy olyan értelmiségi család mindennapjaiba nyújt bepillantást, ahol - az apa árnyéka erősen rávetődött a gyermekekre - a gyermeknevelés teljes egészében az anya dolga volt, Thomas Mannak csak irodalmi pályafutására kellett koncentrálnia - több gyermek esetében már a pályaválasztással gond volt. Igaz ez Klaus esetében, aki minden iskolában botrányhősnek számított, de a legnagyobb csőd Michael, aki zenei tanulmányait gresszív pénztarháló levelek írásával egészítette ki - a homoszexualitás állandó problémákat okozott, volt, ai felávllalta, volt, aki szégyellte - több gyermek is gyógyszer-és kábítószerfüggőségtől szenvedett - a

A Nobel-díjas kolumbiai író Baljós óra című kisregénye a legtöbb magyar Olvasó előtt ismeretlen. Gabriel García Marquez életművének jelentős darabja ez a kötet. Egy könyvajánló blogban nincs módunk arra,hogy részletes elemzést adjunk egy ennyire összetett,többrétegű irodalmi műről,inkább csak elemzési szempontokat villantunk fel azok számára,akik mélyebben kívánják tanulmányozni García Márquez életművét. Az egész regényben van valami,jó értelemben mondott színházias. Voltaképpen jelenetek,skiccek sorozatából áll össze a könyv,mekynek témája:egy kolumbiai falu ékete a folyamatos történeti-politikai változások közepette. Most éppen béke van,legalábbis hivatalosan,ám az elöljáró által kiépített helyi politikai struktúra végtelenül korrupt és diktatorikus. A Bakjós óra nemcsak kolumbiai Olvasóknak szól.Ám csalódni fog,aki Gárcia Márqueztől kifejezetten közéleti regényt várt. A Baljós óra szervesen illeszkedik abba az irodalmi kategóriába- hirtelen nem tudok rá jobb kifejezést-amit latin

A nevetés,a humor közel sem olyan egyszerű és magátótl értetődő dolog, mint azt hinnénk. Jó, jó, benne van az örökölt viselkedésmintáinkban, mégis olyan bonyolult biológiai és társadalmi tényezők befolyásolják nevetésünket, amelyekre egyáltalán nem is gondolnánk. A nevetésnek van élettana. A nevetésnek van szociológiája. Bagdy Emőke és Pap János: Ma még nem nevettem című könyve bevezet bennünket a humor és a nevetés világába. Miért kezdünk el nevetni, s miért nevetnek akár már az újszülöttek is? Genetikailag örökölt a nevetésünk, vagy mindenki egyénileg nevet? Hogyan tanulunk meg udvariasságból nevetni? Mi az az akaratlagos nevetés? Egészségtelen viselkedésforma a röhögőgörcs? Miért nevetnek annyit a kamaszlányok? Honnan vesszük maguknak a bátorságot, hogy kicsúfoljunk, kinevessünk valakit? Ezekre és més sok más kérdésre választ találunk ebben a nagyszerűen megírt, minden művelt átlagember számára érthető, releváns problémákat feszegető pszichológiai tudományos-ismeretterjesztő könyv

Nemes gróf Pálffy Sámuel táblabíró és jegyző uram Erbia című könyve 1805-ben jelent meg. Ez a magyar irodalom hőskora,a nyelv még eléggé nehézkes,sok a felsőindex,a régiesnél is régiesebb írásmód. De,ahogy mondani szokták, a hajnal sugaraiból már látni,milyen is lesz a reggel... Az Erbia,ahogy ma mondanánk,romantikus kalandregény. Két ifjú,Abules és Argyles,beleszeret a perzsa király háremhölgyébe,Erbiába. Aztán persze rájönnek,hogy ez a szerelem számukra elérhetetlen,merthogy nem állhatnak oda a perzsa király elé azzal,hogy add már nekünk az egyik feleségedet. Így aztán megházasodnak,mintegy üzleti alapon,a kor jó szokása szerint. Aztán kiderül,hogy a két ifjú,valamint Erbia testvérek. Na,így már odaállhatnak a perzsa király elé...Szépen felosztják egymás kozött a világot,és békében uralkodnak. Az anti- napoleonizmus eszméje szerint. Pálffy táblabíró uram könyve,mely 21.századi elmével már nehezen olvasható,legnagyobb valószínűséggel az OSZK-ban található meg. Nem ebbe az irányb

Delle Grazie Mária Eugénia a magyar irodalom elfeledett alkotóinak egyike-a feledéshez azonban az is hozzájárult,hogy az 1864-ben, a temesi Fehértemplomban született kegyesnővér 39 könyve mindegyikét német nyelven írta. Akkor ő most nem tartozik a magyar irodalimhoz? Dehogynem. Delle Grazie Mária Eugénia magyar írónő volt,aki németül jobban ki tudta fejezni önmagát. Gedichte,azaz Versek címmel jelent meg első kötete Lipcsében,melyet aztán még kétszer kiadtak. Istenről,az Ő teremtett világáról,a természet szepségéről verselt,klasszikus magyar nyelven és még klasszikusabb formavilágban. A Gedichte mára igazi könyvritkaság,antikváriumokban talán,nagy szerencsével,olykor fellelhető.

Nemes Nagy Ágnes a huszadik századi magyar költészet egyik óriása. Nemcsak gyermekversei és mesejátékai,hanem komoly,lírai-filozofikus költészete is a magyar irodalom élvonalába rangsorolja őt. Első könyvét,a Kettős világban című kötetet a költőnő utóbb megtagadta. Kissé szigorú volt magához,állapíthatjuk meg büszkén. Mert a nagy költők szigorúak magukhoz,különösen életük végén. A Kettős világban című kötet versei között vannak időtálló darabok,személyes kedvencem A kín formái,mely az emberi szenvedés sokoldalúságáról ,viszkozitásáról szól. De akax még jónéhány remwkmű ebben a könyvben,úgyhogy minden irodalomkedvelőnek szívből ajánljuk. 

Nagyon keveset tudunk a roma irodalomról. Choli Daróczi József könyve segít feloldani ezt a tudatlanságot,mondhatjuk úgy is:magas színvonalú bevezetést ad a magyarországi cigányság irodalmába,és általában véve:kultúrájába. Gyönyörű verseken át mutatja nekünk az utat Choli Daróczi József Isten homorú arcán című kötete a napos-holdas,mégis titokzatosan sötét egek felé. Nagyon nehéz magas nívójú verseskötetről minden igényt kielégítő ajánlót írni. Most abból a szempontból vizsgáljuk meg Choli Daróczi József verseit,hogy milyen stílusrétegeket,milyen irodalmi hagyományokat láthatunk bennük megmutatkozni. Legfontosabb természetesen a roma hagyomány. Indiában felsóhajt a fű cìmű versében a költő egy karaván vándorlását,a vándorlás sorsszerűségét örökíti meg. A kötet egy teljes része a cigány népköltészet legnagyobb darabjait mutatja be a magyar anyanyelvű Olvasónak. Ugyanilyen hangsúlyos azonban a magyar népķöltészet hatása Choli Daróczi József poétikájára. Felezőnyolcas sorok,virág-szim

A Nyílt kártyákkal Agatha Christie legtöbbször és leginkább átdolgozott könyve. Még olyan színpadi feldolgozás is született,melyből kihagyták a főszereplőt, a híres belga mesterdetektívet,Hercule Poirot-t. Az eredeti,1936-ban megjelent könyvben egy bizonyos Mr.Shaitana,aki valamilyen keleti országból származik és Londonban él,meghívja Poirot-t egy bridzspartira. Azt állítja, a partin jelen lesz négy gyilkos,és négy nyomozó. Poirot úgy véli,Mr.Shaitana nen fogja fel kellőképpen a dolog súlyát,és rossz érzésekkel bár,de elmegy a partira. Órákig tartó kártyázás után már épp hazaindulnának,amikor felfedezik,hogy Mr.Shaitana halott. Vajon ki ölte meg?Valamekyik gyilkosjelölt tette el láb alól,hogy Shaitana ne beszélhessen?Netán a titokzatos modorú Mrs.Lorrimer,akinek olyan jó memóriája van a bridzshez?Vagy Dr.Rogers a tettes,aki gazdag betegeit fosztotta ki? Az is lehet,hogy a meghívott "gyilkosjelöltek" teljesen ártatlanok,és a jelenlévő nyomozók közül tette valaki? A Nyílt

Bessenyei Ferenc a magyar színjátszás történetének egyik legnagyobb alakja. Már nagyon fiatalon országos ismertségre tett szert. Hosszú pályafutása során játszotta Othellot,Jágót,Galileit. Deák Attila könyve nem a megszokott színész-életrajz,mely időrendi sorrendben áttekinti egy sikeres pálya főbb állomásait. Deák Attila a szakmai súlypontokra,a pálya egyediségére és megismételhetetlenségére koncentrál. Olvashatunk ebben a könyvben szerepelemzést,melyet Bessenyei írt a Bánk bánról,amit mellesleg nem tartott jó darabnak. Találhatunk itt korabeli kritikákat,elismerőt és igencsak bírálót is. Olyan palyatársak emlékeznek Bessenyeire,mint Avar István vagy Huszti Péter,s ezek az emlékezések nem illusztratívak,nem bulvárszerűek,hanem segítik a teljesség felé vezető úton való előrejutást. Egyedül a képzőművészeti kiállításokon elhangzott menyitóbeszédet értem kissé feleslegesnek. Soknak,ahogy a rendezők mondják. Milyen ember és milyen színész volt Bessenyei? Deák Attila könyve nyomán azt

Az ellopott gyilkosság Agatha Christie egyik legizgalmasabb és egyben legtragikusabb Poirot-története. A könyvet csak erős idegzetűeknek ajánljuk. Egy gyermekzsúron (és nem Halloween-ünnepen,mint a filmfeldolgozásban)egy meglehetősen cserfes nyelvű,leginkább kitalált történeteiről ismert kislány azt mondja: -Én láttam egy gyilkosságot. Évekkel ezelőtt történt. Csak akkor még nem tudtam,hogy gyilkosság volt. A zsúr végén a kislányt vízbe fojtva találják. A meglehetősen fantáziátlan helyi rendőrség szerint egy elmebeteg tette. Mrs.Ariadne Olivernek és persze Hercule Poirot-nak más a véleménye. Poirot abból indul ki,hogy a kislán igazat mondott. Megtudakolja a helyi pletykafészektől,milyen gyanús halálesetek történtek az elmúlt öt évben.Három ilyen akadt. 1.Egy idős hölgy gyanús körülmények között meghal,miután minden vagyonát az au-per lányra hagyja. 2. Egy ügyvédi iroda munkatársát késsel hátba szúrják. A tettes soha nem kerül elő. 3.Ezt nem áruljuk el,elvégre könyvajánló oldal