Könyvekről mindenkinek

 Ha egyszer arra kérnének egy magyar embert, foglalja össze öt oldalban, mit kell tudni a hazájáról, Bödőcs Tibor neve egészen biztosan szerepelne legalább egyszer azon az öt oldalon. A színpadon és az irodalom szférájában oly ellenállhatatlan Bödőcs Tibi megkerülhetetlen összetevőjévé, lényegi komponensévé vált mindannak, amit ma Közép-Európában" élet"-nek hívunk. Nehezen tudnám ezt a világot elképzelni nélküle. Humora a valaha volt legmagasabbak közé emeli:fergeteges, derűs, és a mindennapi magyar valóságból indul ki. Meg se kínáltak című könyve egyfajta történelmi panorámát nyújt:Magyarország történetét mutatja be a kisemberek, az egyszerű átlagpolgárok szemszögéből. Itt a mindenkori gazdasági-társadalmi-politikai elit legfeljebb csak együttérzésre számíthat, pénzre nem.Az egy oldalra jutó fergeteges poénok száma átlagosan jóval több, mint egy, ezért a könyvet csak óvatosan, elmélyülve,mintegy költői magányban lehet olvasni. A röhögésünk ugyanis nem lehet annyira bántó, ho

 Mint azt már egy korábbi bejegyzésben írtuk, ezt a könyvet annyira jelentősnek, fontosnak tartjuk, hogy a két kötetéhez külön-külön írunk ajánlót. Türke András István és csapata mestermunkát végzett, nagyszerűen bevezeti és elmélyíti Olvasóit a jelenkori Franciaország politika- és társadalomtörténetében.  Megtudjuk, hogyan hatottak a 18-19. század francia alkotmányai a huszadik század alaptörvényeire. Részletes elemzést kapunk a De Gaulle-féle 1958-as, az erős elnöki hatalmat törvénybe iktató alkotmányról, valamint az ötvenedik évfodulójára készült, Nicolas Sarkozy államfőhöz köthető nagy generale-ról, azaz általános rendezésről. De nem maradnak ki az időközben elfogadott módosítások, a gyarmatügy, az Óceániában található Új-Kaledónia függetlenségi harca sem, s valljuk be: ezekről a legtöbbb magyar Olvasó vajmi keveset tudott eddig. Képet kapunk az Ötödik Köztársaság intézményrendszeréről, megtudjuk, mi a szerepe a Nemzetgyűlésnek, a Szenátusnak, mi a viszonya a mindenkori köztársaság

A Romsics Ignác által szerkesztett tanulmánykötet tulajdonképpen eszmetörténeti kudarcok számbavétele. Mert azoknak a pilitikai gondolkodóknak tervei,akik Közép- és Kelet-Európa államait és népeit akarták integrálni,mind papíron maradtak. Sem a pánszlávoknak,sem a páneurópstáknak,sem a Habsburg-birodalom föderatív átalakulását szorgalmazóknak,sem a szovjeteknek nem sikerült véghezvinniük az integráció bravúrját. A könyvben 5 tanulmányt olvashatunk,mind nagyon alapos,objektivitásra törő történettudományi alkotás. Romsics Ignác a 19. századi és 20. század eleji integrációs törekvésekkel foglalkozik. Diószegi László sorra veszi azokat a gazdasági integrációs elméleteket,melyek az 1929-1933-as nagy világgazdasági válság időszakában születtek. Bán D. András a második világháború alatti és utáni föderációs és konföderációs elképzeléseket tárgyalja tanulmányában. Pritz Pál a második világháborús német elképzelésekkel foglalkozik. Márer Pál pedig a hidegháborús keleti blokk integratív erejét

Vigyázni kell ám a műfordításokkal! Milan Kundera Cseh író egy francia kiadónak engedélyezte a Halhatatlanság című regénye megjelentetését. Alig hitt a szemének. Nem ismert rá a saját könyvére. Odaveszett az bizonyos sejtelmes kunderai próza, lett belőle tucatregény. Nyugat nem értette meg Közép-Európát, immár sokadjára. Kundera nem nyugodott bele a kudarcba. Visszafordítta a könyvet, majd újból lefordította, és egyedül hiteles francia fordításként ismerette el. Saját maga garantálta a minőséget. Azért, ha belegondolunk, Kundera ezt megteheti, mert ő már jegyzett ebben az irodalmi szakmában, stb. Egy első- vagy második könyves magyar író megtehetné ugyanezt? Talán igen, talán nem. Az adott kiadónál biztosan elásná magát, de lehet, hogy más kiadók meg tárt karokkal fogadnák. Nem tudom. Ha az én könyvem járna így, nem biztos, hogy mernék morogni. Túl sok pénz forog kockán. Vagy nem tudom.

1948: újjászületik Izrael Állam. A bibliai prófécia valósággá válik. Csakhogy a környező arab államok- maguk is eléggé friss politikai képződmények- nem nyugosznak ebbe bele. Hét ország támad a frissen született zsidó államra. De Izrael visszaveri a támadásokat. Irwin Shaw riportkönyve- melyet a neves magyar származású fotóművész, Robert Capa 94 fotója illusztrál- a háború utáni Izraelbe vezet el bennünket. Eljutunk Tel-Avivba, Jeruzsálembe, Galileába. Találkozunk Közép-Európából emigrált idős rabbikkal, akik szamárháton közlekednek, háborúban megfáradt, családtagjaikat vesztett fiatal nőkkel, agresszív sofőrökkel, bőséges, de teljesen ízetlen ételeke kínáló éttermekkel, dugig tele kávéházakkal, sivatagi napon izzadó kőművesekkel, professzorokkal és cipészmesterekkel- mindennel, ami a korabeli Izrael hétköznapjait jellemezte. Ez a nép nem fáradt el. Lett volna oka és alkalma, de nem hagyta abba a kemény munkát, a szakadatlan testi és lelki küzdelmet. Ezáltal fejlődött Izrael a 21.s