Bejegyzések

Kosztolányi címkéjű bejegyzések megjelenítése

Hajdu István:Csiky Tibor

 Csiky Tibor (1932,Olaszliszka-1989, Budapest) a huszadik századi magyar képzőművészet egyik legeredetibb alakja volt. Használati tárgyaktól kezdve absztrakt szobrokig, rajzokig, montázsokig szinte mindent készített. A tér érdekelte, az, hogy miképpen lehet betölteni a teret eddig szokatlan perspektívájú alkotásokkal. Hajdu István könyve bevezetést nyújt ennek a nagyszerű művésznek munkásságába. Mivel e rövid könyvajánlóban nem kívánjuk elemezni Csiky komplex pályafutását, hatalommal és kritikával vívott harcait, éppen ezért, mintegy felvillanásszerűen, kiemelónk néhénáy alkotást a kötetben található illusztrációkból, fotókból, és ezekről szólunk néhány szót.  Az objektív valóság struktúrái című montázs éppen azt bizonyítja, hogy - objektíven nézve-nincs objektív valóság, hiszen mindenki mást és mást lát bele a világ tárgyaiba, jelenségeibe. A 18.oldalon két villamos (vagy autóbusz) megálló-tábla látható, egyik a Karinthy Frigyes út felé visz, másik a Kosztolányi Dezső térre. Ha akarom

Árva László- Simon Ferenc: 2017.évi érettségi tételek magyar nyelv és irodalomból

Nagyon jól segíti az érettségire való felkészülést Árva László és Simon Ferenc könyve. Pontos, korrekt, a magyar nyelv és irodalom tananyag egészét átfogó ismeretanyagot kap a tanuló. Képet kapunk Petőfi Sándor lírájáról és verses epikájáról, Ady istenes verseiről, alaposan belemélyedünk Kosztolányi Dezső Esti Kornélról írt novelláiba, igazi " mélyfúrást" olvashatunk Ottlik Géza: Iskola a határon című regényéről. Nagyon okos és gondolkodtató a Berzsenyi elégiáiról írt tétel. Szophoklész Oidipusz királyát az " önismeret tragédiája"-ként jellemzik, ami véleményem szerint telitalálat. Még a diákok által sokkal kevésbé kedvelt nyelvtant is megtöltik élettel. Aki végigtanulmányozza ezt az érettségi tételgyűjteményt, kedve támad a mélyebb kutatómunkához is. Ráadásul a könyvben közölt feladatok nem pusztán visszaszajkózásai az olvasottaknak, hanem kreativitást, nyitottságot követelnek a tanulótól. Véleményem szerint a könyvpiacon megjelenő sokféle érettségi-felkészítő

Tóth Krisztina: Ünnep

Az Ünnep című könyvben Tóth Krisztina válogatott versei olvashatók. Aki pedig a verseket válogatta, nem más, mint a kitűnő költő, irodalmár, Lator László. Talán megbocsátják nekem, de most nem konkrétan a könyvről fogok írni. Inkább azt szeretném elmagyarázni, miért is tartom Tóth Krisztinát a legnagyobb élő költőnknek- ha ugyan van létjogosultsága efféle rangsorolásnak, szerintem bizonyos mértékig van. Szóval, miért is nagy költő Tóth Krisztina? 1. A keresztény világszemlélet szerint egyszerre élünk egy látható és egy láthatatlan világban. Tóth Krisztina képes arra, hogy verseiben egyszerre láttassa a kettőt. Például a Macabre című versben van egy látszat, van a sok szambázó ember, de tudjuk, látjuk, hogy van emögött valami, amit csak azok látnak akik hisznek a versekben. Akik ünnepnek tartják a könyvet. 2. Tudomásul kellene azt vennünk, hogy a vers nem próza, és nem pusztán filozófia. A vers képzőművészet, a vers rím, ritmus, dallam. Tóth Krisztina remekül bánik a zenei- nyelvi

Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi

Kosztolányi Dezső a magyar irodalom legnépszerűbb alkotói közé tartozik. Verseit, a humanizmus jegyében fogant novelláit, regényeit mind a mai napig tízezrek olvassák. Szilágyi Zsófia: Az éretlen Kosztolányi című könyvében ennek a nagyszerű irodalmárnak, a Nyugat meghatározó " ikonjának" pályakezdését vizsgálja. Szilágyi Zsófia először is azt a kérdést teszi fel: tulajdonképpen mit is tekinthetünk Kosztolányi pályakezdésének? Pusztán a Négy fal között című verseskötetet vagy valami mást? Olvashatunk arról is, hogyan éreztek a nagy nyugatosok, Babits és Kosztolányi Ady Endre: Új versek című kötetének megjelenésekor. Valóban úgy hitték, Ady megelőzte őket, " lenyúlta" újításaikat? Innen tehát a későbbi Ady-Kosztolányi ellentét? Vagy ennél azért differenciáltabb volt a reakció? Nagyon keveset tudunk Kosztolányi drámaiírói tevékenységéről. Szilágyi Zsófia a Patália című ifjúkori darab kapcsán elemzi a nagy író munkásságának ezen oldalát. Mint ahogy kevésbé ismert K

Gelléri Andor Endre: Szomjas inasok

A Magyarországon kissé lenézett, amolyan baloldali íróként számontartott Gelléri Andor Endre Szomjas inasok című novelláskötete 1933-ban jelent meg, közönségsikert nem aratott ,( Kosztolányi is jelentkezett ebben az évben...)viszont hét évtized múltán olvasva nagyon is tanulságos. Három nagyon fontos tanulság szűrhető le a könyvből: 1. Az író ne politizáljon " direktben". A kötetnek éppen azon alkotásai a legsikerültebbek, melyek nem akarják a világot megváltani. 2. Nincsenek végletekig boldog és végletekig boldogtalan emberek. Még a szegények életében is akadnak örömteli pillanatok, s ha valaki, szépíróként, pont az alsó-közép-legalsó társadalmi réteg bemutatását tűzi ki célul, akkor az nem szólhat arról, hogy milyen is a rabszolgák élete. Mert az inasok, ha éhbérért, kosztért-kvártélyért melóznak is, méghozzá igen sokat, mégsem egyenlők az afrikai néger rabszolgákkal. Többek náluk, igenis, többek. 3. Mindannyian szomjas inasok vagyunk. Mindig kell valami, ami még nincs

René Maran: Batuala

Tudomásom szerint ez a Magyarországon megjelent első afrikai regény. Kosztolányi Dezső fordította. Valamikor a két világháború között jelent meg, a Légrády fivérek kiadásában. Az izgalmas cselekmény két szálon fut: Ubangi-Sari néger törzsei elégedetlenek a francia uralommal szembenám nem tehetnek ellene semmit. Maran plasztikusan mutatja be, hogyan tette tönkre a francia uralom az afrikai természeti környezetet, az itt élő népek természetes életterét. Az igazi nagy sztori a szerelmi szál. Batuala törzsdfőnök egyik felesége, Jasszigendzsa, elcsábítja a törzs egyik tagját, Bisszibengit. A történet vége nem lehet más, csak halál. Hogy izgalmas könyv a Batuala? Nincs jobb szó rá: sejtelmes, misztikus, lebilincselő!