Könyvekről mindenkinek

 Remekmű a kortárs irodalom végtelen tengerén. Talán szentimentális ( azért nem álromantikus) ez a metafora, de igaz.  Csikós Attila könyve egy generáció, az ötvenesek, világáról szól. Iván Barna ( mindkettő keresztnév) egy egész korosztály belső életérzéseit, derűs és szorongós perceit éli meg, miköözben, hosszú házastársi hűség után úgy dönt, kirúg egy kicsit a hámból. Az építész ( aki nem mérnöknek, hanem hangsúlyozottan művésznek tartja magát, de művészi értékű produkciót még soha volt alkalma készíteni) sorsa egy nemzedék sorsa:az 1970-es-80-as években születetteké, akik a kommunizmus bukása idején még túl fiatalok voltak ahhoz, hogy jól döntsenek.  Milyenek is vagyunk, mi, mai ötvenesek? Hát, a múltunkkal, azzal nem boldogulunk valami fényesen. Amikor főhősünk apjáról kiderül ( pontosabban nem kiderül, hanem a város mindentudó alkhoolista értelmiségije közli vele), hogy brutális katonatiszt apja amúgy besúgó is volt, akkor valami felborul hősünkben. Egyáltalán:nincs feldolgozva l

 A magyar ókortudomány régi adósságát törlesztette azzal, hogy megjelentette Guy de la Bédoyére:Praetorianusok. A római csásázri testőrség felmelkedése és bukása című könyvét. történészként, akiknek nem azó kor a szakterülete, nagyon nagy élvezettel olvastam. A kitűnő könyvhöz csupán néhány személyes gondolatot, intuíciót szeretnék hozzáfűzni, hogy ezzel is könnyítsem a befogadó helyzetét, magyarán: közelebb hozhassam a könyvet az Olvasóhoz. Mielőtt azonban ehhez hozzákezdenénk, kiemelném,hogy a könyv jó értelemben véve tudományos jellegű:minden állítás lábjegyzetelt, forrásokkal alátámasztott, ha pedig a források alapján csak bizonytalan  vagy ellentmondásos rekonstrukcióra vagyunk képesek, Bédéyére azt is jelzi.  1. Bédoyére egyértelműen bebizonyítja, hogy a praetorinus gárda nem Julius Caesar, hanem Augustus princeps uralma alatt alakult meg. Sőt, Julius Caesar i.e.44-ben bekövetkezett halálának pontosan az volt egyik oka, hogy nem volt professzionális, képzett katonákból álló, vára

 Dymphna Cusack ausztrál írónő (1902-1971) a 20.század világszerte elismert bestseller-írója volt. Regényeiben a mélylélektani ábrázolásra való törekvés egyesül az izgalmas, feszültségekkel és váratlan fordulatokkal teli cselekményvezetéssel. Ketten a halál ellen című könyve -szerény véleményem szerint-a legjbb alkotása. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlök, hogy ezzel hívjam fel a figyelmet arra, milyen nagyszerű olvasmányélménytől fosztja meg magát az, aki ezt a könyvet kihagyja.  A fiktív történet a második világháború idején játszódik .Bart Templeton egy fiatal, könnyelmű, az életet élvezni akaró fiatalember, aki, hogy finoman fogalmazzak, nem túlzottan hűséges a nőkhöz. Élete nagy szerelme, Jan, kapcsolatuk éppen a háború előtt volt kibontakozóban. Bartet behívták, mielőtt elment, semmiféle ígéretet nem tett Jannek. A rendkívül jó katonának bizonyuló Bart a csendes-óceáni hadszíntéeren teljesített szolglatot, harcolt a japánok ellen, elképesztő tragédiákon ment keres

 John Kåre Raake könyve mesterien megírt,kalandos-cselekményes,kitűnő logikájú thriller. A Jég igazi varázsát azonban a környezetrajz adja:az Olvasó szinte a bőrén érzi a mínusz negyven fokos hideget,hallja az Északi-sark kegyetlen viharának szűnni sosem akaró hangját,érzi a bőrébe tóduló vért,amikor valamelyik hős a kinti hidegből bemegy a melegbe. A Jég igazi Északi-sarki regény. Hűsít a kánikulában. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlünk,hogy ezzel teremtsünk kedvet Raake sajátos irodalmi hűsöléséhez. A regény főhőse a norvég Anna Aune,aki választott foglalkozását tekintve katona. A világ válságos pontjain-Szíriában,Szomáliában-szolgálja hazája érdekeit. Munkája közben szerelmes lesz francia kollégéjába,Yann-ba. Egy bevetés során a férfit túszul ejtik,Anna pedig,aki tagja a szabadításra kijelölt mesterlövész-egységnek,ezúttal hibázik: olyan szerencsétlen lövést ad le,hogy mind az emberrabló,mind Yann meghal. Az óriási traumát a fiatal nő nehezen dolgozza fel. Apja  azt

 Krúdy kisregénye irodalomtörténeti "leg": A kb. 45 oldalas mű 1922-ben jelent meg először, a Pegazus kiadábáan, önálló kötetként. Aztán 1957- ben, a Szépirodalmi Könyvkiadó novella-válogatást közölt Krúdytól, jó vastagot, s ebbe beválogatta az Őszi versenyeket is. A 45 oldallas művet a novellák közé sorolták, így Krúdy Gyula műve joggal pályázhat a "világ leghosszabb novellája" címre. Ha esetleg tényleg volna ilyen cím az irodalom sokarcú világában, jelezni fogjuk!  A történet főhőse (tulajdonképpeni főhőse) a 19.századvégi Budapest, amelyet egy Ben nevű elbocsátott zsoké ( hiszen lezajlottak az őszi versenyek...) mélabús világi életén keresztül ismerünk meg. Megismerkedünk a garniszállók világával, ahová a portás csak akkor engedi be Bent, amennyiben az kellően szórakoztató történetet ad elő a lóverseny világáról. Bennek nincs egy krajcárja sem, napközben a hontalanok között üldögél a padon, sóvárgó tekintettel nézi a csillogó kirakatokat, meg az előkelőkkel szágu

 Nagy történelmi idők nagy tanúja volt Kornis Pál. Katonatisztként tevékeny részese volt az 1945 után újjászülető,új eszmei alapokkal és megváltozott szervezettel müködő magyar honvédség(vagy ahogy akkoriban hívták:néphadsereg) megalakításának és vezetésének. A Tanúként jelentkezem című könyv emlékirat. Szubjektív,olykor elfogultságoktól sem mentes,történészek számára valóságos kincsesbánya. Kornis Pál szovjet hadifogságba esett a második világháború idején. Amikor a szovjet hadsereg a foglyok közül kereste a "a jövő embereit",egyetlen percre sem tétovázott:jelentkezett partizánharcosnak. Részt vett marxista tanfolyamokon,speciális kiképzéseken,melyeknek célja volt,hogy megtanítsa a jövő partizánjainak,hogyan támogassák a szovjet Vörös Hadsereg magyarországi hadműveleteit. Kornis rendkívül őszinte ezen időkkel kapcsolatban:szól az általános érdektelenségről,azt a fajta partizánromantikát,mely az 1950-es-60-as évek emlékíróit jellemezte egykoron,Kornis teljesen mellőzi. Nem na

 Maggie Rohm kitűnő kisregénye- mely önálló könyvalakban jelent meg- igazi bestseller. Egyszerre romantikus történet, izgalmas krimi, és  valami egyedi, meglévő műfajokba nem sorolható.  A történetben három cselekményszál fonódik össze, majd különös módon ágazik el.  Nicolas hatalmas gyászon van túl, felesége hunyt el, hosszú szenvedés után. Pszichoanalitikushoz jár, de valahogy nem érzi úgy, hogy a rendszeres konzultációk bármiféle eredménnyel is járnának. Egyszer aztán támad egy ötlete. körbevitorlázza a Földet. Analitikusa igent mond a dologra, úgy véli, egy környezetváltozás biztosan jót tesz a fiatalembernek. Nicolas el is indul nagy útjára, kezdetben sok nehézséggel küszködik, de végül megtanulja élvezni ezt a különös életformát. Aztán egy szép napon találkozik Ervinnel és a meglehetősen agilis stílusú Lillával. Ők nem egy pár: Lilla a megbízó, a kissé molett Ervin pedig a magánnyomozó. Lilla elmeséli történetüket. Egy férfit keresnek, aki jelentős üzleti veszteséget okozott neki

 Thiery Árpád a 20.századi magyar irodalom ismert alkotója volt,egy darabig szerkeszette a Kortárs folyóiratot is.  A Vaktöltény című könyvének főhőse Csányi hadnagy,akinek válságba jut az élete. Feleségével lemennek közös ismerősük,a főmérnökék Balaton-parti nyaralójába,de a férj otthagyja feleségét,visszamegy a kaszárnyába. Már nem szereti az asszonyt,később el is válnak. Csányi hadnagy beleveti magát a munkába,elő is léptetik. Egyre gyakrabban iszogat.  Egy hadgyakorlaton segít a klausztrofóbiás honvédnak átvinni a páncélost a víz alatt. Ezután új munkát bíznak rá,ő lesz a század kulturális munkájának irányítója. Új feleséget is szerez. Kívülről úgy tűnik,mintha minden rendben lenne,Csányi átmeneti válság után talpraállt volna. De belül valami rágja ezt a derék katonatisztet,valami,amit a külvilág nem vesz észre. S hát hivatásából adódóan Csányi közel van a fegyverekhez... Thiery Árpád megírta a késő Kádár-kor férfilelkének históriáját. Valami keserű unalom ül ebben a könyvben a fér

 Sas Ede a 19.század végének- huszadik század elejének egyik legismertebb hírlapírója, bestseller-írója, és műfordítója volt. Írt ő mindent, ami létezik, szerelmi történetektől történelmi könyveken át verses eposzokig. Igazán sokoldalú polihisztor ember volt ő.  Legendás idők legendás hőse című könyve a nagy államférfinak, Kossuth Lajosnak életéről szól. Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban az olvasó ifjúságnak ( ezért nem lenne bolondság újra kiadni, a nyelvezetben a régiességeket átírni, a " nyolcz képet" pedig mai digitális technikával modernizálni).  Sas könyvében a sokoldalú Kossuthból a katona-Kossuthot ragadja meg. Aki hadsereget toboroz a Habsburg ellen, aki a kápolnai csátánál elmondja- egyes kutatók szerint nem mondja- legendás imáját. Kossuth példaképpé válik, a nemzeti ügy és a Habsburg- ellenes szabadságharc bajnokává. A legendás idők legendás hőse igazi kurucos szemléletű ifjúsági regény. Ennek ellenére felnőttek is örömmel olvasták, mert a Sas tudott ú

Az ikonikus krimi, a klasszikus, amit mindenki ismer- sorolhatnánk a jelzős szerkezeteket. Agatha Christie megalkotta azt a könyvet, mely a krimit beírta a köztudatba. Az 1930-as években nagyon sok angol a Tíz kicsi néger hatására vált krimiolvasóvá, komoly irodalmárok kezdtek el töprengeni azon, hogy miért olyan népszerű ez a műfaj- a filmesek pedig számtalan módon és formában feldolgozták a történetet, legutóbb egy spanyol stáb tette 21.századivá a sztorit. A Tíz kicsi néger a bűnről és a bűnhődésről szól. Legfőképpen arról, hogy minden bűnnek ugyanaz a büntetése, csak éppen a bűnös lelkek más és más utat járnak be odáig. A két gyermeket halálra gázoló nyegle ifjú úgy tett, mint aki mindenen túl van és nem érdekli az egész. A terhes cselédjét az utcára lökő, vallásos neurózisban szenvedő vénlány, Emily Brent folyamatosan győzködi magát, hogy Isten igéjének megfelelően cselekedett. Az alárendeltjét Dávid módjára kilátástalan csatába küldő tábornok katonaként viselkedik és a köteles

A Veled biztonságban vagyok című könyv a McGregor testvérek sorozatban jelent meg. Karina Halle vegyes műfajú bestsellert alkotott: egy kicsit thriller, egy kicsit romantikus, mindenesetre izgalmas, és- most jön a csattanó!- férfiak számára is élvezhető, ráadásul a borítója is ízléses. A történet egy fiatal lányról szól, aki életben legfontosabbnak a karriert tartja. Ám egy napon rossz helyen van rosszkor:egy terroristává alacsonyodott leszerelt katona lövöldözni kezd az utcán, Jessicát ( ez a név, de elcsépelt...) lábon találja. A lány tolókocsiba kényszerül. Életunttá válik, elkönyveli: soha nem lesz senkije.Ekkor jön a nagy szerelem. Ám a lány élete sötét titkokat rejt. Vajon szeretni fogja a férfi,ha rájön? Karina Halle jól ért a feszültségkeltéshez, de ismeri a nyugalmat sugárzó leírások, a részletezés minden csínját-bínját.A könyvben ábrázolt cselekmény és folyamat valóságos, akár velünk is megtörténhet.  Ezen írói erények varázsolják széppé é s izgalmassá Jessica történetét.

Miért is vált maradandó irodalmi alkotássá az Európában élő kínai írónő,  Shan Sa kiváló regénye, A gójátékos? Talán azért, mert a Szerző ügyesen elkerülte a témával együtt járó csapdákat. Nem abszolutizálja a gó-t, a könyv nem a góról szól, hanem emberi sorsokról. Másfelől a történelem viharában vergődő, testi és lelki kínok között vergődő kínai emberek feje fölött mindig ott lebeg a gó, mint a szabadság igézete, menekülési lehetőség. Egyben: lehetőség a kiteljesedésre. A történet a huszadik század harmincas éveiben játszódik, Mandzsúriában. A japán megszállók bábállamot hoznak létre, élére pedig az utolsó kínai császárt, Pu Jit állítják. A helyi lakosság alávetett helyzetben, a lázadási kísérleteket könyörtelenül elnyomják, az elfogottakat előbb megkínozzák, aztán kivégzik. Egy japán katona, akit a balsorsa erre a szolgálati helyre vezényel, különös megbízást kap felettesétől. Az Ezer Szél nevű város főterén gó-t játszó embereket kell figyelnie, nehogy valami japánellenes összeesküv

Nagyon keveset tudunk a magyar katonai középrétegnek a 20.századi nagy kataklizmákban betöltött szerepéről. A magyar olvasóközönség- vagy inkább fogalmazzunk úgy: történelmet tanuló diák- nincs tisztában azzal, milyen szerepet játszottak magyar katonatisztek a második világháborúban, valóban németpárti volt-e a Horthy-hadsereg ( már a kifejezés is tendenciózus) nagy része, mi történt a katonákkal a kommunizmus beköszönte után, valóban civilekké lettek-e a századosok, stb. Ezt a tudáshiányt hivatott pótolni Magyarország egyik vezető történészének, Rainer M.Jánosnak könyve, a Századosok. Nagyon adatgazdag, ugyanakkor lelket gyönyörködtetőn olvasmányos mű. Egyéni sorsokon keresztül villantja fel a tragédiákkal terhes magyar történelmet. Megtudhatjuk, milyen családi háttérrel rendelkeztek a könyv főhősei, hogyan végezték iskoláikat, milyen szerepet játszottak a második világháború idején, elkövettek-e háborús bűnöket- mint azt a szocialistának mondott történetírás oly előszeretettel mon

Az Antillák voltaképpen a karibi térséget jelenti, ez a huszadik században jóval népszerűbb üdülőhely volt, mint manapság. Agatha Christie könyvének hősét, Miss Marple-t unokaöccse fizeti be egy kis pihenőre. Miss Marple pedig, szokása szerint, gyilkosságba botlik. Egy idős őrnagy valami vége-hossza-nincs történetet mesél, másnap pedig gyógyszer-túladagolásban meghal. A balesetről rövidesen kiderül, hogy gyilkosság, Miss Marple pedig- egy inkompetens helyi rendőr " segítségével"- nyomozni kezd a titokzatos halálesetben. Az őrnagy valami fényképet mutogatott, állítólag felismert valakit a szállodában pihenők közül, aki korábban már gyilkolt. Értelemszerű a feltételezés: ez az illető ölte meg a derék katonát, hogy ne beszélhessen. Aztán egy viharos estén meghal egy pincérlány, a tulaj felesége pedig egyre hisztérikusabb. De miért? Mitől fél valójában? Agatha Christie regénye lebilincselően izgalmas könyv. Azt is megkockáztatom, talán a világhírű írónő legjobb műve. Persze, ha

A Krimi királynőjének egyik legkalandosabb és egyben legmisztikusabb regénye. A könyv címe Shakespeare halhatatlan drámáját, a Machbethet idézi:" Balhüvelykem bizsereg/ gonosz lélek közeleg...". A főhősök: a Beresford házaspár, és Miss Marple. Egy idősek otthonában meglehetősen furcsa dolgok történnek. Tommy Beresford nagynénje nemsokkal azután hal meg, hogy unokaöccse meglátogatta őt. Furcsa levelet hagy hátra, melyben arról ír, hogy veszélyben van. Nem sokkal ezután egy festmény bukkan fel a hagyatékában, mely egy furcsa, erdő mélyén fekvő házat ábrázol. De folytatódnak az idősek otthonában a rejtélyes esetek: egy másik bentlakó eltűnik, minden jel arra mutat, hogy akarata ellenére elrabolták őt az otthonból. Miss Marple pedig nekiáll, hogy megkeresse a festményen szereplő házat. Egy eldugott, kis angol faluba jutnak... A cselekményt nem szeretnénk tovább ismertetni, nehogy lelőjük a poént a későbbi olvasók előtt. Annyit azonban még hozzátehetünk: remek a jellemábrázolá

Pethő Sándor a két világháború közötti korszak egyik legkiválóbb írója-újságírója volt. Ezt bizonyítja Görgey Artúrról írt nagyszerű könyve is. A könyv első kiadása 1930-ban látott napvilágot. Ekkorra a magyar közvéleményben kezdtek elcsendesedni a Görgeyt mindenáron árulónak kikiáltó, bűnbakkereső hangok, és kezdték Görgey Artúr életét és munkásságát empatikusabban vizsgálni. Már nem őbenne találták meg az 1848-49-es szabadságharc veresgének okát, már nem tartották őt könnyelmű katonának, aki mindenáron szembe akart szegülni Kossuthtal. Pethő interpretációjában Görgey Artúr egy szakember. Mesterségét kiválóan értő, a politikai elitet némileg azért lenéző katona. Kossuth döntései poltikai döntések voltak, Görgey döntései szakmai alapon nyugodtak. A politikusokkal ellentétben Görgeynek volt egy előnye: ismerte a hadsereget, méghozzá naprakészen. Ez nem azt jelenti, hogy a ló túlsó oldalára átesve kijelentjük, hogy Görgey mindig mindenkor jó döntéseket hozott, csak azt, hogy ideje lenne

Paul Johnson, a világ egyik legismertebb történésze, monumentális szellemi vállalkozásba fogott: megírja annak a népnek a történetét, az ókortól a 20.századig, mely a világon talán a legváltozatosabb történelemmel rendelkezik. A vállalkozás nagyrészt eredményesen zárult, a könyv jól sikerült, olvasható- bár sokszor eltolja a hangsúlyokat egyes hírességek magánélete felé. Ezen könyvajánló nem foghatja át egy ennyire terjedelmes szakkönyv egészét, inkább csak a nagyközönséget legjobban érdeklő újkori fejezetekkel ( Az emancipáció, A holokauszt, Cion), kíván néhány megjegyzést fűzni. 1. Az emancipáció- és a többségi társadalom ezzel kapcsolatos megosztottsága- nem korlátozódott kizárólag a zsidókra. A 19. századra általában véve jellemző volt a nemzeti köntösbe öltöztetés, az uniformizálás. Minden etnikai és vallási kisebbség igyekezett alkalmazkodni, még a cigányság is. Ez a kísérlet minden kisebbség esetében felemásan sikerült. A nacionalizmus nem volt képes a nációba integrálni a m

Soós Viktor Attila a levéltárban bukkant rá a mártírhalált halt katolikus püspök, Apor Vilmos 1915-1917. között vezetett naplóira. A naplókból több, egymással párhuzamosan futó történet bontakozik ki: 1. Egy papi elhivatással rendelkező, feladatát mindvégig komolyan vevő, ám a katolicizmust kritika nélkül elfogadó fiatalember egyre inkább elnyeri elöljárói bizalmát, és alföldi szolgálati helyéről egy virágzó dunántúli városba kerül-püspökként. Személyisége alig változik- bár ezzel kapcsolatban egy alkalommal elszólja magát: " szinte idegesítő volt hallgatni" a világháborús fronton elesett katonafiát sirató anyát"...Hát ez miféle mondat? 2. A történelem sodrásában az egyház is változik, az első világháború idején nagy szükség volt az egyháziakra. Apor Vilmos egy kórházvonaton teljesít szolgálatot, megrázza, megindítja őt a sebesültek szenvedése, de- ennyi. Kíváncsian várjuk a naplók folytatását. ( Győr, 2005.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket keresünk Magyaror

A 20.század tudományos-ismeretterjesztő irodalma sok olyan alkotással jelentkezett, melyek a 21. században is maradandó értéket képviselnek. Ezek közé tartozik Tótfalusi István: Vademecum- szokatlan szavak szótára című könyve. A mű elsősorban fiataloknak készült, de a felnőtt korosztály is sokat tanulhat belőle. Megtalálhatjuk e szótárban a tudományok idegen nyelvű szakszókincsének alapjait éppúgy, mint régi költőink által használt, mára a köz-nyelvhasználatból kikopott nyelvi terméseket. A népetimológiától kezdve a hőkömig, a kauciótól kezdve ( ezt a szót egyébként eredetileg a katonák világában használták, a házasodó tisztnek kellett kauciót letennie, hogy fedezhesse a dorbézoló életmód költségeit) a kelletlenig minden olyan szó szerepel a könyvben, melyet egyszerűen értenünk kell. Ezek nélkül csak félmagyarok vagyunk. Ráadásul elmondhatjuk, hogy Tótfalusi István igen alapos munkát végzett. Nem egyszerűen egymás alatt felsorolta az általa választott szavakat, hanem szépen, alaposan