Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme:Kertészkedő hangyák,"liftező" ölyvek, virágillat és jégeső -Peter Wohlleben fantasztikus! Elolvas az ember a könyveiből néhány mondatot,s máris úgy érzi magát, mintha Németország valamelyik bükkerdőjében járna, vagy éppen a gyümölcsfákat metszené a saját kertjében. Wohlleben szerint a természet működése megérthető, ha odafigyelünk környezetünkre, kertünkre,a közelben levő erdőkre vagy éppen arra,tavasz ellenére miért nem dalol egyetlen madár sem. A természet jelbeszéde című könyv komplex értelmezést nyújt az emberi környezetről, mindennapi problémákra világít rá, s teszi ezt a tudomány legújabb eredményeinek felhasználásával, valamint személyes tapasztalok közvetítésével. Megtudjuk,voltaképpen mi a szél, mérsékelt égövben milyen szelek fordulnak elő, s azt is,miből következtethetünk arra, hogy erős szél várható, s ezek a következtetések milyen következményekkel járnak a kert egészére nézve. Eltűnődhetünk időjárás és állatvilág kapcsolatáról, belegondolhatunk,

 A könyv alcíme:A növények, állatok és emberek őseredeti keletkezése. Több tudós természetvizsgáló után. Réthy Pál a 19.századi magyar történelem egyik elfeledett alakja. Orvos volt, Békés megyében dolgozott, az ottani lakossággal próbálta elfogadtatni a himlő és a kolera elleni oltásokat, gyógyszereket. Jól végezte hivatását, jó politikai kapcsolatokkal rendelkezett, ezért aztán kitüntették nagykereszttel. Hogy mi, 21.századi Olvasók miért nem ismerjük még nevét sem? Ennek a Budapest-centrikus történelemírás és közfelfogás az oka, véleményem szerint. A Magyar Vidék nagyjait a modern közhistória nagyrészt kirekesztette magából.   Réthy Pál írt egy, az akkori magyar orvosi és biológiai szakirodalomban újnak számító könyvet, címe: Az önnemzés( Generatio aequivoca). A könyv háttere pedig elég sokrétű: - Az evolúciós elméletek mindig is gyakran példálóztak az önnemzés- szerintük megoldott, és a darwini elméletet igenis alátámasztó-problémájával. - A 19.században, a gyarmatosítások korában

 David Attenborough összefoglalta a Föld élővilágának történetét az első baktériumok kialakulásától napjainkig, egyetlen, monumentális könyvben. Az Élet a Földön az emberi tudomány egyik klasszikusává vált. Olyan ismeretterjesztő munka, mely adaptálja a legújabb tudományos eredményeket. Ebben a rövid könyvajánlóban arról írnék, miért is ajánlom mindenkinek ezt a remek könyvet.  1. Egyrészt a holisztikus szemlélete miatt. Attenborough a molekuláris biológia, az evolúcióbiólógia ( Az Élet a Földön darwinista szemléletű könyv), a populációgenetika eredményeit éppúgy felhasználja, mint a néprajzi megfigyeléseket ( például az új-guineai törzs esetében, amit ő maga és kutatócsoportja fedezett fel). Nagyon komplex szemléletű a könyv, de minden ízében, mondatában releváns.  2. Nem ítélkező, a fajok keletkezését, módosulását, kihalását, természetes folyamatnak tartja. Annak ellenére, hogy érezhetjük: mindene az állatvilág, nm kárhoztatja az embert, pl. a dél-amerikai óriáslajhár kipusztításáért

 Steve Jones nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy folytassa, a 21.század ismeretelemeivel feltöltse Charles Darwin természetes kiválasztódásra alapozott biológiai evolúcióelméletét. A feladatot sikerrel végrehajtotta, remek könyv kerekedett ki ebből a próbálkozásból, mely minden érdeklődő ember számára komoly szellemi kaland lehet. A 21.századi Olvasót átjárja Darwin szelleme.  Megtudhatjuk, hogyan avatkozott bele az ember ( legfőképp az ipari forradalom) az evolúció természetes menetébe. A Galápagos-szigetek példáján keresztül megismerjük, mekkora veszedelmet okozott a flóraidegen állatok betelepítése az őshonos állatvilágban. Talán kissé a divatnak is engedve, Jones felhívja figyelmünket az élővilág megőrzésének fontosságára, ugyanakkor pl. a kaliforniai méhek példáján keresztül rámutat, hogy olykor az állatvédők is tévednek ( hogy pontosan miben, az kiderül a könyvből). Ám az ember nem pusztán kérokat okozott, a tudományos előrelépések apró sorozata segítheti a fajok evolúci

Kerényi Attila könyvét mindazoknak ajánljuk, akik tárgyilagosan, kizárólag szakmai szempontok miatt érdeklődnek Európa természet- és környezetvédelme iránt. ( Tehát: nem felszínes ökopolitizálásról, hanem tudományosan megalapozott, a fogalmakat pontosan kezelő, adatgazdag könyvről van szó. Megtudhatjuk, mi a különbség természetvédelem, örnyezetvédelem és ökológia között- mert biznoy, ezek nem ugyanazt jeletik. Megismerkedünk Európa felszíni- és geológiai sajátosságaival, mindazon tényezőkkel, melyek bármilyen formában is befolyásolhatják Európa környezeti állapotát. képet kapunk arról, hogyan és miért pusztultak ki az európai őserdők, s a kormányok milyen erőfezítéseket tettek a pusztulás megállítása érdekében ( lásd a portugál eukaliptuszok esetét az aljnövényzettel). Nagyon pontosan, adatszerűen megismerjük a kihalóban lévő állat- és növényfajokat ( én például nem is sejtettem, hogy a lucfenyő ennyire veszélyeztetett). Kerényi Attila érslzetesen foglalkozik az emberi beavatkozás ha

A Lármás Rumli Tejivó kicsiny állatvendégei- akik, érdekes módon, gyerekekhez hasonlítanak- folyton csak azt találgatják:  No de  ki ez a zöld macska? Valami távoli vidék idetévedt lakója, olyan vidéké, ahol a macskák nem fehérek-feketék-barnák, hanem zöldek? Miért olyan szótlan ez a zöld macska? Egyáltalán: miért zöld? Miért nem tud ő is olyan lenni, mint a többi macska? Hány éves ez a macska? Vajon jó természetű állat, vagy gonosz? Tud egyáltalán vadászni? Ruff Orsolya könyve a másságról szól. A különös megértéséről, a tőlünk eltérő, a Titokzatosról. A karakterek, akik valójában gyermek-személyiségtípusok, remekül megformáltak, legjobban szerintem Süti, a sün sikerült, de a többiek is jók. A könyv nyelvezete gyermekek számára tökéletesen befogadható, feldolgozható. Nincs erőszak, nincs 21. századi pszichopedagógia, csak egy aranyos és mókás gyermekkönyv. A Zöld macska titka kiváló gyermekkönyv, de én azt gondolom, felnőtteknek is érdemes elolvasni. Mert a gyerekek- és a kisállato

Egy olyan zárt életközösség esetében, mint a Kárpát-medence, flóra és fauna egymástól elválaszthatatlan. Nincs értelme olyan könyveket kiadni, amely a kettőt egymástól elválasztva tárgyalja. Éppen ezért sikeresnek tarthatjuk a Magyar Könyvklub 2005-ös projektjét, melynek során Wilhelm Eisenreich és társai tudományos alapossággal elkészült, mégis, igazán a természetjáróknak való állat-és növényhatározójának magyar kiadását készítették el. ( Fordítók: Nagy Erika, Schmidt Egon). A fotók remekül sikerültek, többnyire oldalnézetből ábrázolják az állatot vagy növényt. Néhol érezhető a beállítottság, de többnyire sikerült az élőlényről saját természetes közegében képet készíteni. A szövegek tömörek ( néha túl tömörek), de érthetőek, és csak azokat az információkat tartalmazzák, melyekre egy természetjárónak szüksége lehet. Nem biológusoknak, inkább az érdeklődő átlagembernek készült a könyv. A könyv, melyből olyan csodálatosságokat ismerhetünk meg, mint az aranyos fodorka, a kolokán, a f