Könyvekről mindenkinek

 George Edward Moore a huszadik századi brit filozófia egyik legnagyobb alakja. Hazánkban talán ismertsége- Bertrand Russell-lel összehasonlítva- nem olyan erős, viszont Russell és Moore kölcsönösen tisztelték egymást, be-be járogattak egymás egyetemi előadásaira. Kelemen János könyve röviden ismerteti Moore pályáját ( nem volt könnyű útja, amikor Cambridge-be érkezett, mindössze egyetlenegy filozófiai professzorátus létezett az egész egyetemen. Moore kedvéért kreálták a másikat). Moore gondolatrendszerének megértéséhez tudnunk kell, hogy elvetette a vallást. Ugyanakkor materialistának sem nevezhetjük. Legjobb, ha egyszerűen azt mondjuk rá:Moore gondolatrendszere. Azt sem árt tudnunk róla, hogy tagja volt az úgynevezett Bloomsberry Kör nevű értelmiségi csoportosulásnak, mely többek között a kitűnő íróval, Virginia Wolffal is büszkélkedhetett. Moore nem azért lett filozófus- derül ki Kelemen könyvéből- mert mindenáron teljes képet akart adni a körülötte lévő világról, vagy mert élet és

 Sokak szerint  Baruch Spinoza (1632-1677) nagy németalföldi filozófus főműve az Etika. Erről persze lehet tudományos ( vagy inkább:értékrendbeli, ízlésbeli) vitákat folytatni. Az biztos, hogy nagyon összetett, sok-sok jelentésréteggel bíró műről van szó, ebben a könyvajánlóban egy rövid összefoglalást tudunk adni Spinoza etikáról vallott nézeteiről, véleményéről.  Spinoza szerint az etika egyértelműen transzcendens, felülről ered, első lépés tehát bebizonyítani, hogy létezik felsőbb lény. A filozófus ezt a bizonyítást Isten végtelenségéből vezeti le. Ha valami végtelen- vallja- akkor végtelen tulajdonsággal,megjelenési formával, attribútummal rendelkező szubsztanciáról van szó. Ha pedig valami végtelen módon létezik, akkor végtelen a hatalma is, mert a létezés voltaképpen hatalom. Ha pedig valami végtelen hatalommal rendelkezik, akkor módjában áll megszabni egy adott társadalom etikai normáit is. Az etika tehát- ahogy ma mondanánk-transzcendens. Ahogy a 34. tétel kimondja: Isten hatal

Tóth Tibor könyve meggyőzően támasztja alá azt a tételt, miszerint a klasszikus darwinizmusnak bealkonyult. Olyan lyukak, akkora hiányosságok, módszertanilag elfogadhatatlan eljárások uralják a darwinista biológiát, amelyek elfogadhatatlanok minden józanul gondolkodó tudós számára. Tóth Tibor kielégítő cáfolatát adja a klasszikus materializmuson nyugvó darwinizmusnak, ugyanakkor nem hallgatja el, hogy kreacionista elmélettel- pontosabban: irányzatokkal- is akadnak problémák. A Tudomány, hit, világmagyarázat című könyvből megtudhatjuk, miért nem tudományos az evolúciós törzsfa, milyen problémák akadnak az őssrobbanás-elmélettel, miért nem lehetséges semmilyen kompromisszum a kreacionizmus és az evolucionizmus között, miért Isten-ellenes a materializmus, milyen matematikai-fizikai-kémiai- filozófiai világmagyarázattal tudnak szolgálni azok a tudományos kutatók, akik megőrizték józanságukat, milyen alternatívákat sorakoztatnak fel pl. a Bing Bang- elmélettel kapcsolatban. A legfontosabb