Könyvekről mindenkinek

Azt gondolom, megvan a 21.század ikonikus angolszász krimiírója. Clare Mackintosh: Az utolsó meghívás című könyve a műfaj remeke,igazi nemzetközi bestseller:klasszikus krimi, modern formában, motívumokkal és 21.századi emberekkel. Az alábbi könyvajánlóban egy rövid spoilert közlök - azt nem ígérem, hogy minden úgy és ott történik, ahogy leírom, mivel bűnügy regényről van szó, nem akarom lelőni a poént.... A történet a 2010-es években játszódik, Anglia és Wales határán. Rhis Loyd középkorú énekes, csodálatos hanggal, azonban karrierje lefelé ível, mostanában inkább csak autóreklámokban játszik, vagy valami másodrangú televíziós produkcióban kap epizódszerepet. Érzi, hogy váltania kell. Pechjére, az üzleti világ egyik legkeményebb szektorában, az ingatlanfejlesztésben próbálkozik. Mivel tőkéje nincs, társakat von be. Egy gyönyörű tó, a félig Angliához, félig Waleshez tartozó Tükör-tó ( Llyn Drych) mentén luxus apartmanokat építenek. Rhis eredeti elképzelése az, hogy ismert művészek, idős

 Ez a kiváló könyv egy ( majdnem) tragikus eseménynek köszönheti létrejöttét. A norvég szerzőt, Hilde Østbyt ugyanis súlyos közlekedési baleset érte. Feje megsérült, kórházban kellett összevarrni a sebet. Úgy tűnt, pár hét alatt minden rendbejön. De ami ezután jött! Szerző a gyógyulásának heteiben rájött, hogy elveszítette bizonyos adottságait. Korábban elszánt zenekedvelő volt- a baleset után alig volt képes zenét hallgatni, a magas hangok pedig elképesztően idegesítették. Elveszítette szinesztéziás képességét, azaz nem volt képes adott dolgot egyszerre több érzékszervvel is érzékelni. Hilde ekkor elkezdett komolyan tájékozódni az agysérülések témájában, orvosi szakkönyveket is olvasott, és rájött:a trauma következtében sérült az agy végrehajtó funkciója, ezáltal módosult az emlékezet, bizonyos képességek pedig eltűntek ( akárcsak a nagy francia zeneszerzőnél, Ravelnél- igen, a Bolero komponistájánál- aki szintén egy közlekedési baleset következtében veszítette el a zenei érzékét). Hi

 Dobi Edit:Kétlépcsős szövegmondat-reprezentáció szemiotikai-textológiai keretben című  műve egy doktori disszertáció könyvvé átdolgozott változata. Olyan újfajta, megjelenése idején még szakmai körökben is idegenkedéssel nézett nyelvészeti irányzat egyik alapműve, mely alapjaiban változtatta meg nyelvről,mondatról, szövegről és szemiotikáról vallott gondolkodásunkat.  Megtudjuk, hogyan törtek előre a nyelvtudományon belül a szövegtani, szövegnyelvészeti kutatások. Megismerjük azokat a kategóriákat, interpretáció-típusokat,melyeket Petőfi S. János állított fel, párokba rendezve:természetes-elméleti; értelmező-értékelő, elsőfokú-másodfokú; leíró-érvelő;strukturális-procedurális. ( Félve és kétségek között teszem hozzá laikusként. ezek a kategóriák érvényesek lennének a modern médiumok, pl. közösségi portálok, e-mailek, csetszobák nyelvezetére is? Szerintem módosításra szorulnak, főleg a leíró-érvelő párosítás). Dobi Edit kiemeli, hogy a szövegmondatokban nagyon fontos tényező az explici

A könyv alcíme:Hogyan romboljuk le a hatékonyság mítoszát a digitális kapitalizmusban   Jenny Odell az Egyesült Államokban élő képzőművész,kritikus, író, egyetemi tanár. A semmittevés forradalma című könyvében alternatívákat mutat az Olvasónak arra nézve, hogyan is tudunk kilépni a túlzottan teljesítményelvű világból. A kitűnő könyv néhány fontos gondolatát ismertetem most ebben a rövid könyvajánlóban. Odell szerint a mai világban az a legnagyobb baj, hogy túlzottan teljesítményelvűvé tettük. Ebben a teljesítményelvű társadalomban jelent meg az a 21.századi jelenség,hogy üzleti célú entitások elveszik a személyes figyelmünket, és ezzel dollármilliárdos extraprofitra tesznek szert. A közösségi portálok és más, a kommunikáció iránti éhségünkre alapozó platformok annyire lekötik időnket, energiánkat, olyan sok feszültséget, ingert, haragot váltanak ki belőlünk- és vesznek rá bennünket arra, hogy negatív érzelmeinket másokkal is megosszuk-, hogy kellene egy kis szünet, valami más paradigma

 A könyv alcíme:Mire képesek a közösségi hálózatok és hogyan alakítják sorsunkat? Aki csak a könyv címét olvassa el,azt gondolhatja, hogy itt egy újabb mű az internetről. Pedig a Christakis-Fowler szerzőpáros Kapcsolatok hálójában című könyve jóval nagyobb feladatra vállalkozott, mint az internet és a közösségi portálok elemzése: ők az emberi kapcsolatokat térképezik fel, egészében. Éppen ezért ez a nagyszerű könyv holisztikus szemléletű, sokmindenről szól. könyvajánlónkban ezekből csak néhány, recenzens szerint markáns gondolatot emelnénk ki, illetve kommentálnánk.  Jómagam, s szerintem vagyunk így sokan ezzel, nem ismertem a diadikus és a hiperdiadikus terjedés fogalmait. A diadikus terjedés az, amikor az én érzelmeim hatással vannak barátaimra, munkatársaimra, közvetlen ismerősemire. A hiperdiadikus terjedsé az, amikor az én érzelmeim hatással vannak nemcsak barátaimra, de az ő barátaira is. A jó közösségimédia-kampányok erre a hiperdiadikus terjedésre alapoznak. De az offline világ

 A könyv alcíme:Hogyan kapcsol össze és választ szét bennünket a digitális fejlődés? Rachel Botsman azt vizsgálja kitűnő könyvében,ami minden emberi és társadalmi kapcsolatban legfontosabb:a bizalmat. A társadalom fejlődése során Botsman szerint a bizalomnak három típusa alakult ki. A helyi bizalom a kisközösségekben élő embereket jellemezte. Az intézményi,közvetített bizalom a "szervezett ipari társadalom" (lényegében a 19-20.századi fejlődés) sajátossága,míg a megosztott bizalom lényegében horizontális, és a 21.századra,a virtuális korszakra jellemző.  A Kiben bízzunk? című könyv lényegében ezt a megosztott bizalmat elemzi,annak az emberi társadalomra gyakorolt pozitív és negatív hatásait vizsgálja. Hogyan is alakult ki ez a fajta bizalom?Úgy,hogy a fejlett civilizációban élő ember elvesztette bizalmát a pénzintézetekben,a márkákban,a nagyvállalatokban és végül az államban,amely nem védte őt meg az előzőektől. Ezt a bizalmi válságot használták ki az internet nagyágyúi:a köz