Könyvekről mindenkinek

 Varjú Éva:Útközben.Valahol Európában című könyvét elsősorban azoknak ajánljuk,akik szeretnek utazni. Továbbá nagyon jó példa ez a könyv arra,hogy az új típusú médiumok-jelen esetben internetes blogok-nagyon jól együttműködnek a hagyományos információközlési formákkal-jelen esetben a könyvvel. Varju Éva nem arra törekszik, hogy sziszttematikus útikalauzt adjon a járatlan Olvasó számára, inkább saját személyes élményeit ismerteti a kíváncsi érdeklődőkkel.  A kalandos utazások Európa egyik emblematikus országából,Franciaorszából,indulnak. Megismerkedünk a világ legnagyobb és leglátogatottabb múzeumával,a Louvre-val,a kultúrtörteneti érdekességeken túl praktikus információkat is megtudhatunk:pl.hogyan és mennyíért tudunk jegyet foglalni a neten. Az Eiffel-toronyra is felmászunk.Feljutunk a Montparnasse toronyra, mely sokáig Franciaország legmagasabb épülete volt, s amelynek különlegessége, hogy 40 másodperc alatt jutunk fel lifttel az 56. emeletre, ahol is étteremben ebédelhetnek azok, ak

 Kós Károly( 1883-1977) a huszadik századi magyar szellemi élet meghatározó alakja volt, jelentősége jóval túlmutat saját korán. Az ausztrál Anthony Gall monográfiája meggyőzően és inspiráló módon foglalja össze Kós Károly építészeti, irodalmi, néprajzi munkásságát. A nagyszerűen illusztrált könyv további kutatásokra, megismerésre ösztönöz. Rövid életrajz után megismerjük azokat környezeti hatásokat, melyek alakították Kós Károly munkásságát. Találkozunk Kalotaszeggel, Erdélynek ezzel a nagyon különös tájegységével, ahol tatáros arcú lányok élnek, és gyönyörű népviseletekben járnak. Elkísérhetjük a fiatal, még egyetemista Kós Károlyt erdélyi útjaira, ahol megismerkedett ennek a nagyszerű tájnak építészetével, népművészetével, s ami nagyon fontos:gazdasági és társadalmi viszonyaival. Megtudhatjuk, hogyan tanult Kós az egyetemen, mi volt a célkitűzése a Fiatalok nevű körnek, s miként épült be később Kós építészeti munkásságába a Magyarország keleti részen található rengeteg nagyon szép t

 Robotos Imre nevét,sajnos,kezdjük elfelejteni,pedig kitűnő magyarországi születésű,de Erdélyt választó újságíró,irodalomkritikus volt. 1973-ban jelent meg A nevetés vonzásában című kön yve a Kriterion kiadásában,azaz Romániában. Mint azt az alcím is mutatja,nem iskolás,kályhától-abkakig stílusú irodalmi elemzésekről,hanem laza szerkezetű,de gondolatgazdag írásokról van esetünkben szó. Esszék tehát,irodalmi művekről. Miért bukott meg Arisztophanész Felhők című komédiája-merthogy megbukott,még ha az irodalomtankönyvek és -egyetemi jegyzetek erről nem is szívesen beszélnek. Robotos találóan mutat rá,hogy az írói szándék túlzásbavitele okozta ezt a botlást. Merthogy a felhőkben járó entellektüelek mellett az igazi bölcsekből is bolondot csinált,ezt pedig a mindenhez értő athéni közönség nem értékelte. Az utókor se nagyon...Díjazta viszont az emlékezet Cervantes Don Quijotéját,pontosan azért,mert nem bölcseket gúnyolt,hanem balgákat. Azokat az embereket-és mindnyájan ismerünk ilyeneket-aki

 Tudta-e,Kedves Látogatónk,hogy az a furcsa cselekvéssorozat,amit ma olvasásnak nevezünk,csak a 18.század végén alakult ki?A kultúra történelmének korábbi évszázadaiban az emberek másképpen olvastak. Nem halkan,magukban,hanem hangosan,sokszor közösségben. A költeményeket (ideértve például az ókori görög drámákat is,hiszen versben íródtak azok is!) pedig zenei kísérettel adták elő. (Ezt a szempontot iskolai irodalomoktatásunk gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyja).Dinnyés József,a Daltulajdonos,munkássága tehát sokévszázados hagyományt éleszt újjá. Versek,zenével előadva. A legnagyszerűbb költemények szövegét és kottáját pedig megtaláljuk a Dalaim könyvében.  A Dalaim könyve a magyar költészet csodálatos kincsestára. Istenes költészet,magyarságversek,szerelmi líra,tájleíró költemény,ars poetica-szinte nincs olyan,a magyar költészetben meghonosodott téma, mely ne szerepelne a Dalaim könyvében. A költők nagyrészt kortársaink:nem titkolt célja ennek a könyvnek,hogy megismertesse ol

 Átementhető-e a hagyományos népi kultúra a 21.századba? Vagy épp ellenkezőleg: a történelemnek, a hagyománynak védekező pozíciót kell elfoglalnia a poszt-posztmodern rohanásában? Bölöni Domokos novellái, karcolatai azt a választ adják: mindkét megoldásra fel kell készülni. Mert olvashatunk ebben a könyvben olyan történetet, melyben a hagyomány legyőzte a mindenáron való újat akarást, de előfordul, hogy bizony a fordulat győz az erő felett. A Mosolygó kis pöttyös szovátai pisztráng- mely sajnos, melgjelenésének idején, 2014-ben, nem kapta meg a kellő kritikai figyelmet- éppen ezért album is, de dokumentum is. Egyszerre ábrázolja az állást és a mozgást. Erdély varázsát és a varázs eltűnését.  A Hangok a semmiből című novella főhőse elmagányosodik, egészsége is mind gyengébb lábakon áll, faluja is pusztul, elvándorolnak az emberek- így aztán teremt egy virtuális világot a rádiójával. Úgy beszél, mint a román rádió bemondónője, egy idő után ő maga lesz a rádió. Egészen addig, amíg... Az é

Bóna István könyve elsősorban régészeknek és régészet szakos hallgatóknak készült, mégis, ajánljuk mindenkinek, aki érdeklődik a magyarság középkori történelme iránt. Az Árpádok korai várairól című munka két részből áll: egy több, mint 70 oldalas bevezető tanulmányból, illetve a várak régészetileg pontos rajzaiból. Bóna István elsősorban azt kifogásolja, hogy az Árpád-kori magyar történelmet még mindig a mítoszok befolyásolják, elsősorban a Bóna által " nagy képzelőerővel megáldott vagy megvert"Anonymus nézetei. Ezért a középkorral foglalkozó történettudomány megpróbálja a régészet eredményeit alárendelni saját elméleteinek, még akkor is, ha a tárgyi leletek ellentmondanak egy-egy történészi koncepciónak. (Recenzens itt hiányolja, hogy nem esik szó a kivételekről...).Bóna István szerint a várkutatás elsősorban régészeti, nem pedig történészi feladat. Bóna ezek után részletesen elemzi az Árpád-korból- vagy állítólag onnan- fennmaradt várakat. Megkülönböztet római falakkal

Az igazán nagy írók nyelvet teremtenek. Nem elégszenek meg a már meglévővel, hanem szavakat, kifejezéseket alkotnak, ha kell, archaizálnak, ha kell modernizálnak. Sarusi Mihály nagy író. Témája tetőtől talpig átjárja. Része lesz annak, amiről ír. Nem kívülről lát valamit, és reflektál rá: kiemeli a valóság fontos szeleteit, tájait, nyelvi eszközeit, történelmi múltját, és mindenekelőtt: alakjait. A Szentföld, Sarusi Mihály értelmezésében, nem más, mint a magyar haza. Mert mindenkinek a hazája szent. Elkülönített, felmagasztosult. Hogy a magyar köznyelvben Szentföldön egész mást értünk? Ez legyen az Olvasó gondja:mi szentebb? A bibliai szentség, vagy a történelmi-etnikai szentség? Sarusi Mihály eléri- legalábbis nálam- hogy könyve folyamatos kérdés-válaszadás, folyamatos párbeszéd legyen. Beszélgetünk magyarságtudatról, történelemről, dunamenti szomszádságról, hűségről, generációs ellentétekről. Mindez semmiféle gyötrelemmel nem jár. Sarusi Mihály tolla fegyver, de olyan fegyver, mel

Makkai Sándor református püspök Bethlen Gáborról szóló történelmi-lélektani könyve először 1929-ben jelent meg, s maga korában meglehetősen visszhangtalan maradt. Sajnos. Mert az Egyedül olvasói olyan arcát ismerhetik meg a legendás erdélyi fejedelemnek, a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának, melyről az iskolai történelemkönyvek mélyen hallgatnak. Bethlen Gábor ( ur.1613-1629), Erdély aranykorának legnagyobb uralkodója, lelki ember, Istentől választott fejedelem volt. Nem önkényúr, nem gőgös arisztokrata, hanem- akárcsak egyik példaképe, Bocskay István- azon meggyőződéssel uralkodó ember, hogy Isten kiválasztotta őt az egész magyarság vezetésére. Jól példázza ezt a messianisztikus tudatot a Makkai által leírt eset, amikor is egy csatában Bethlen nem volt hajlandó menekülni az ostrom alá vett fejedelmi sátorból, mondván: ha ő tényleg Isten által választott, akkor az Úr vigyáz rá. Persze, materialista szemléletű korunkban gyanakvással fogadjuk az ilyesmit, de jómagam állítom:

Barta János a professzionális történetíró szakavatottságával, és az Író közérthető stílusában írta meg Erdély 1630-1707. közötti történetét. A "tündérkert" romlása című könyv zseniálisan ötvözi forrásszemelvényeket a jelenkori történész magyarázatával. Rendkívül embercentrikus történetírás ez, példamutató az ifjú történésznemzedék számára. Igaz képet kapunk a török támogatással hatalomra jutott Bethlen Gábor működéséről, megtudhatjuk, miért nem szerette az erdélyi nemesség I Rákóczi Györgyöt, s miért rokonszenvezett eleinte a meggondolatlan fiúval, II. Rákóczi Györggyel. Ebben a könyvben olvastam a legjobb leírást a tragikus végkimenetelű lengyelországi hadjáratról. Ami pedig utána jött, az talán a magyar történelem legtragikusabb korszaka. Az önállóságát vesztett Erdély fejedelmei egyszerű vazallusok, Habsburg zsoldosok pusztítanak- az Olvasó belegondol, milyen lehetett akkoriban Erdélyben élni. Nem valami szívderítő. A könyvet a Móra Kiadó adta ki, 1983-ban. Egy kis feltup