Könyvekről mindenkinek

 A középkor a modern kori emberiség leghosszabb történelmi időszaka, mégis, talán erről a több, mint ezer évet átfogó korszakról tudunk legkevesebbet. Talán az uralkodókat, az államokat, a politika- és hadtörténetet még ismerjük valamelyest, de a nem hivatásos érdeklődő a középkori ember mindennapjairól, életmódjáról, gazdálkodásáról és kereskedelméről vajmi keveset tud. A kádas István és Weisz Boglárka által szerkesztett, 17 tanulmányt tartalmazó kötet megpróbálja kitölteni ezt a tudásunkban tátongó űrt, sikerrel. A közölt tanulmányok érdekesek, relevánsak, alkalmasak arra, hogy a középkor történetében már valamennyire járatos Olvasó érdeklődését, kíváncsiságát mélyítsék, kutatásra ösztönözzenek. Ebben a rövid könyvajánlóban csak ízelítőt tudunk adni abból az elképesztően gazdag, horizontálisan és vertikálisan is tagolt tudásból, mely ebben a könyvben fellelhető. Megtudhatjuk, mi történt akkor, amikor Hunyadi Mátyás királyunk rendkívüli adót vetett ki egy gazdagnak számító városra- va

 Jean Back németül alkotó luxemburgi író Amatőr című kisregénye 2010-ben megkapta az Európai Unió irodalmi díját- már csak ezért is beszélnünk kell róla, nem minden alkotót és nem minden könyvet ér ilyen megtiszteltetés. De önmaga jogán is helye van itt, ebben a könyvajánló blogban, ugyanis kitűnő prózai mű. Ha mindenáron stílusirányzatokba akarjuk sorolni, akkor talán a " posztmodern, groteszk formákkal" megjelelülés felelne meg neki, de ennél jóval sokoldalúbb a könyv, megtalálhatók benne a 19.századi eredtű lélektani realizmus stílusjegyei is. A történetmondás nemlineáris, tehát spoilert nem igazán lehet közlni a könyvről, inkább reflexiókkal fűszerezett, nagyon rövid elemzést adnék erről a könyvről.  A Szerző, azaz az elbeszélés narrátora, egy régi novelláját veszi elő, és gondolja újra. Az említett művet annak idején még az egyetemen írta, kelletlenül, pusztán csak kötelességtudatból, meg némi pénzért. A novella egy teljesen kitalált, ám a luxemburgi Dudalenge-ra erősen

 A könyv alcíme:Tutikalauz az ismeretlen univerzumhoz.  Napjainkban viharos gyorsasággal, mondhatni: napról napra, fejlődnek a természettudományok. mégis, még mindig rengeteg olyan kérdés van, melyről a tudósoknak fogalmuk sincs, azaz:halványlila gőzük sincs. Daniel Whiteson és Jorge Chan humoros formában bevezetnek bennünket a fizika kozmikus és parányi világába, elmondják, hol tart a tudomány, meg azt is elmondják, amit még nem tud a tudomány, s utóbbi nem kevés. Nagyobb gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlható ez a kitűnő könyv- utóbbiak meg fognak lepődni, mert teljesen mást " tanít" nekünk a szerzőpáros, mint amit annak idején fizikaórákon próbáltak belénk nevelni.  Mi annak idején úgy tanultuk, hogy az atom elektronokból, protonokból és neutronokból épül fel. Nos, a kutatók ezen kívül még találtak 12+6 részecskét! Ezek annyira kicsik, és annyira rövid ideig léteznek, hogy többségükről azt sem tudjuk, mire való. A könyvből megtudjuk, mi az, amit a tudósok eddig a

 A 21.században él és virágzik az irodalom! Hiába cikkeznek egyre többet arról, hogy egyre kevesebbet olvasunk ( ami, sajnos, igaz), a magyar irodalom számtalan remekművet termelt ki 2000 és 2017 között. Ezt bizonyítja a Bíró Gergely által szerkesztett A századelől novellái című kötet is.  Nagyon sokoldalú, tematikailag, műfajilag, stilisztikailag szinte minden lehetőséget kiaknázó novella- antológia ez: voltaképpen meta- antológia, hiszen a Magyar Napló által évente megjelentett novella-antológiákból válogatott Bíró Gergely, kiváló szerkesztői érzékkel. E rövid könyvajánlóban ( mely voltaképpen méltatlan is magához a műhöz, mely 650 oldalas, tehát magának az ajánlónak is illene több oldal terjedelmet kitennie- néhány remekművet kiemelek a sokból. Az Olvasó pedig, miután elolvasta A századelő novelláit, szintén kiválaszthatja a maga kedvenceit.  Nagyon egységes, kerek, humortól sem alkotás Ács Margit: Muki című elbeszélése. Egy idős hölgy utazik a villamoson, felrémlenek benne kislányk

 A 21.század eleji magyar költészet reprezentatív válogatása- így lehetne összefoglalni a Zsille Gábor által válogatott és szerkesztett A századelő költészete című meta-antológia eszméjét. Válogatás ez a könyv a Magyar Napló által évente kiadott Az év versei című antológiákból. Méghozzá igencsak színvonalas és menniységileg is tekintélyes: 429 nagy oldal.  Mennyire reprezentatív? Igencsak. Több száz szerző, köztük olyan költők alkotásait olvashatjuk a könyvben, mint  Aczél Géza, Csoóri Sándor,Imre Flóra,Juhász Ferenc,Kemény István,Kiss Benedek, Mezey Katalin,Orbán János Dénes,Orbán Ottó,Peer Krisztián,Szentmártoni János,Tóth Krisztina,Tőzsér Árpád,Turczi István,Vári Fábián László, Zalán Tibor- elnézést azoktól, akiket e felsorolásból kihagytam,pusztán csak azt kívántam érzékeltetni, hogy mennyi különböző költői beszédmódú,menniy különböző világfelfogású ember munkásságából áll össze a magyar költészet. Talán egy költő van, akinek még helyet szorítottam volna, mégpedig Kollár Árpád. De

 Zadie Smith: NW című könyve a 21.század egyik legjelentősebb brit regénye, már-már azt is kijelenthetjük róla: kultönyv. Annak a generációnak az életérzéséről szól, amely már a 21.században vagy annak fordulóján született, s amelyet már csak igen kevéssé kötnek a tradicionális Anglia értékei. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy nemcsak a regény cselekménye igen érdekes,hanem az a milliő is, amelyben a regény játszódik. Az alábbi, eléggé rövid könyvajánlóban- hosszabbat nem olvasnak el a Kedves Látogatók, s én tiszteletben tartom ezen döntésüket- egy rövid spoilert közülünk erről a könyvről. A fiatal és kötzépkorosztályt pedig arra kérjük, feltétlenül olvassák el a könyvet.  Már a cím is nagyon érdekes: az NW London egyik városrésze, Northwest, de jelentheti azt is:no worries, azaz magyarul kb. nem kell agodalmaskodni. De jelentheti a New Wawe kifejezést is, azaz Új hullámot. Mindhárom jelentés összhangban van a regény tartalmi-stilisztikai sajátosságaival. A történet a 21.században Angliáb

 A történelem úgy egész,ha ismerjük az egyes történelmi korokban élt emberek életmegnyilvánulásait. Nemcsak az uralkodókét, hanem a hivatalnokokét, a katonákét, a földművesekét, egyszóval: az egyszerű kisemberekét (ez három szó). A háborúk, forradalmak esetében különösen fontos, hogy ne merevedjen meg az a bizonyos tabló,ne váljon szoborrá a történelmi köztudat, hanem elevenedjen meg, forrjon. Hogy a forradalmat, a szabadságharcot a maga bonyolultságában lássuk át, ne csak egyszerű meseként, iskolai történelemóra anyagaként értelmezzük. Nyáry Krisztián:Fölébredett a föld. Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből című könyve kiváló lehetőség arra, hogy megismerkedjünk a kor nagy és kis és mégkisebb személyiségeinek gondolataival, érzéseivel.  Hogy az 1847-48-as reformországgyűlés sem volt botrányoktól mentes, azt Tolnay Károly ismeretlennek írt leveléből tudjuk meg. Mert a sokszor szoborrá merevített képpel ellentétben, Kossuth, Deák, Széchenyi nagyon is élő, vitatkozó,egymással sokszor k

 Régebben a sci-fi azt jelentette, hogy egy űrhajó barangol a világűrben és azon történik valami szokatlan. A fantasy pedig azt, hogy koraközépkori ruhába öltözött kitalált hősök csépelik egymást egy lézerkarddal,meg sárkényokat győznek le. A 21.században mindkét műfaj jóval összetettebbé vált. ennek szellemében szerkesztette Jonathan Strahan: Az év legjobb sci-fi és fantasynovellái 2017. című könyvet. E rövid könyvajánlóban néhány művet kiemelünk a rendkívül gazdag termésből, de nehéz volt a válogatás, merthogy sok remekmű szerepel a kötetben.  Catherynne M. Valente: A jövő színe kék című műve negatív utópia- pozitívan hangzó címe ellenére. A történet egy Szemétvárosban élő tizenkilenc éves lány történetét dolgozza fel. A lány igazi emberi kapcsolatot csak öccsével tart, akivel együtt álmodoznak arról, mit szeretnének csinálni felnőttkorukban. A lehetőségek igencsak korlátozottak, a végtelen óceán mindent elnyelt, még Kínát is, az emberek lerobbant állapotú hajókon élnek, a szemétváro

 Nico Stehr társadalomtudós munkásságának nagy részében a tudásnak a modern társadalomban betöltött szerepét vizsgálta. A szabadság a tudás leánya című könyvében arra tesz kísérletet, hogy választ adjon arra a kérdésre:szükséges-e a sikeres demokrációhoz a tudásalapú társadalom? Milyen korreláció áll vagy éppen nem áll fenn a műveltségi szint és a társadalom demokratizálódás között? A könyv első fejezetei két irányból adnak elméleti alapozást a kérdéshez:Stehr vizsgálja a demokrácia és a tudás fogalmát. Az első oldalak a demokráciával foglalkoznak. hogyan is definiálhatjuk a modern demokráciákat, egyátalán: hány demokrácia van ma világon? Igaz-e az az állítás, hogy csak a demokráciák képesek szabadságot adni a polgárnak? Mi az összefüggés liberalizmus, libertarianizmus és demokrácia között?Mit jelent az konkrétan, hogy az állampolgárok részt vesznek a döntéshozatali folyamatokban? Igazuk van-e azoknak az elitistáknak, akik szerint nem mindig jó, hogy a társadalom minden rétege ( példáu

 Milan Kundera könyve minden igényt kielégítő, magas szintű esszégyűjtemény. Az írások többsége az irodalom és zene kapcsolatával foglalkozik, de akadnak itt igencsak töprengésre késztető gondolatok közép-európaiságról, a régió történelméről, politikáról, az emigráns irodalmárok helyzetéről és még sok másról. Az Elárult testamentumok gondolatilag igen gazdag könyv, nincs módunkban, hogy egy rövid könyvajánlóban összefoglaljuk a tartalmát. Inkább csak néhány markáns gondolatot mondanánk el erről a könyvről, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy elgondolkoztassuk, intellektuális erőfeszítésre késztessük a majdani Olvasót.  Irodalom és zene Kundera szerint, bár irodalom és zene esztétikája különbözik, mégiscsak akadnak párhuzamok, pl. alkotók egyéni sorsában. Jómagam annyit fűznék ehhez, hogy a különböző művészeti ágak esztétikailag különböznek ugyan, lényegüket tekintve mégis egyek. Aki verset olvas, vagy Bach-fúgát hallgat, vagy Janacek- opera szövegének elemzésén töri a fejét, az mind

 Hogyan is lehetne egy humortól szétdurranó könyvet szépen, objektíven, irodalmilag, esztétikailag, marketing felől közelítve- ajánlani? Reklámozni, kedvet csinálni hozzá, hogy azt ne mondjam, hirdetni? Sehogy. Inkább öszegyűjtöttem azokat az értékes, magasröptű gondolatokat, melyek a könyv olvasása során bennem megfogalmazódtak. hogy elkerüljem a valamely eredeti gondolatom iránti részrehajlás vádját, hogy ne vádolhasson azzal a többi gondolat, hogy valamelyiküket igazságtalanul előtérbe helyezem a többiek rovására, ezért ezen gondolatokat ábécérendben közlöm. Ez ront ugyan valamit az olvasás, mint mindennapi sporttevékenység élvezetén, viszont áttekinthetőbbé teszi a szöveget, s ennél, ugyebár nincs is fontosabb ebben a mai, áttekinthetetlen, összevissza értékektől és értéktelenségektől hemzsegő korban, ami majd egy másik könyvajánló témája lesz.  Jöjjenek tehát a Bödőcs-könyv olvasása közben felmerült gondolatok, a kezdőbetű szerinti ábécérendben!  - Ez a Bödőcs! Úúú, hogy érzi ez a

 A könyv alcíme:Egészség, gazdagság és az egyenlőtlenségek eredete. Angus Deaton, aki 2015-ben közgzdasági Nobel-díjat kapott, A nagy szökés című könyvében egyedülálló koncepció alapján keres magyarázatot a következő kérdésekre: - Miért gazdagabb, fejlettebb az egyik nemzet, mint a másik? - Miért jobb az egyik ember életminősége, mint a másiké? - Hogyan és miért tudnak egyes elmaradott országok felzárkózni az élvonalbeliekhez, míg másoknak ez nem sikerül? Deaton koncepciója az, hogy együttesen vizsgál két, az életminőség szempontjából nagyon fontos tényezőt ( ezzel egyedülálló a közgazdasági szakirodalomban): - anyagi fejlettség, nemzeti jövedelem - egészségügy, várható élettartam.  Megállapíthatjuk, hogy a kettő nem mindig korreleváns.  Megtudhajuk, mit is mér valójában a GDP, a GNP, és miért alkalmas minden másnál jobban a GDP PPP az egyenlőtlenségek mérésére. Megismerkedünk- ha még nem tettük- a logaritmikus skálával, nem is olyan ördöngősség. Egybevetjük a különböző országok boldog

 Káli István remekművet alkotott. A szemfényvesztett című regény egyszerre pszichológiai dráma és történelem alulnézetből. Nagyon értékes, szívet-lelket gazdagító könyv, ajánljuk minden irodalomkedvelőnek.  A történet főhőse Kormos Albert, aki éppen öngyilkos akar lenni ( vagy mégsem?- ez a rejtély végig az olvasás folyamán elkíséri a befogadót). Ahogy gyűjti magában az elszántságot, úgy ismerjük meg ennek a furcsa embernek rendhagyó- mert ebben a történelmi korszakban mindenki élete rendhagyó- történetét.  Kormos Albert, Berci, ahogy mindenki hívja, félárván, csonka családban nő fel. Kissé szokatlan módon szabómesterséget tanul, nagyon élvezi, inasként látja, hogy egyre jobban megy a   műhely. A bécsi döntés után, amikor Észak-Erdélyt visszacsatolják, tovább gyarapodik a vendégkör: az ide helyezett magyar tisztviselők, hivatalnokok feleségei körében is felkapottá válik Kuti úr műhelye. A második világháborúból Berci visszajön, testvére fél karját elviszi egy akna. A háború után Berci

 A Nobel-díjas kanadai alkotó tíz új történettel örvendezteti meg Olvasóit az Ifjúkori barátnőm c.kötetben. A címadó elbeszélésben a narrátor anyja életének egy epizódját eleveníti fel. A pályakezdő tanítónő egy különös,excentrikusan vallásos emberek által lakott birtokon kap szállást,ahol két nővér él. Az idősebb,Flora,dinamikus,tetterős. Az ifjabbik,Ellie,folyton beteg,ágyban fekszik,nyavalygásával gyötri környezetét. Férje,Robert,korábban Florának udvarolt,csakhogy történt valami... Az Öt pont egy brit columbiai kisváros,Victoria,üzleti negyedének neve. A cukrászdát egy ambíciózus délszláv család vezeti. Lányuk,Maria,nagyon okos,talpraesett,már kamaszlány létére irányítja az üzletet. Egy keresztje van:kissé csúnyácska. Marianak senki sem udvarol. Ám akad egy mentőötlet. Almeda Joint Roth életnék utolsó éveit ismerjük meg a Meneseteung című elbeszélésből. Almeda költő,nem túlzottan eredeti,de azért olvasható,a kisváros közönsége szereti. Almeda a város nyomornegyedének szélén vásarol

 A könyv alcíme:Az Európai Unió válsága és a római köztársaság hanyatlása. David Engels ebben a könyvében kísérletet tesz arra,hogy az összehasonlító történetírói módszer segítségével választ adjon azokra a kérdésekre,melyek mind az ókori római,mind a 21.századi európai közvélemény gondolkodó részét gyötrik. Engels szerint az Európai Unió 21.századi válsága párhuzamba állítható a római köztársaságnak a Kr.e.2-1.században tapasztalható válságával. Szerző-amint az a könyv Bevezetésében olvasható-a 21.századi Európa legnagyobb problémájának azt tartja,hogy a kontinens ideológusai és/vagy politikusai az európai identitás lényegét általános fogalmakban határozták meg. Ezzel éppen a specifikus elemeket ignorálták Európa önmeghatározásából,ugyanakkor vonzóva tették az európai berendezkedést mások,azaz nem-európaiak számára is. Márpedig ki ne akarna demokratikus,békeszerető,toleráns,szabad világban élni?És ki az,aki egy közvéleménykutatás során nemet mondana ezekre a fogalmakra,vagy negatívan

Schopenhauer témaválasztása 1844-ben még botrányt keltett, ma már inkább megmosolyogjuk azt, hogy ez valaha botrányt keltett. Pedig A szerelem metafizikája című könyv, ha elfogulatlanul végigolvassa az ember, eléggé kiverheti a biztosítékot. Schopenhauer ugyanis a szerelmet kizárólag mint a fajfenntartási ösztönt vizsgálja- egy proto-darwinista, A fajok eredete megjelenése előtt 15 évvel! Nem is különböztet meg érzelmet és szexust, nála teljesen egybemosódik és ösztönszerűvé válik a kettő. Ellenreakció a 19. századi romantika agresszív szerelemkultuszára? Szerző lelki és érzelmi alkatából fakadó keserűség kiírása? Talán mindkettő. Egy biztos:Schopenhauernak fogalma sem volt a szerelemről! Minden szavából, mondatából süt a választott téma iránti gyűlölet és az idegenség. Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet? Szívem szerint senkinek. Azért, aki filozófiatörténettel kíván foglalkozni, annak el kell olvasnia, De egyszer elég. Bőven elég. Magyarul önálló kötetben: Helikon Könyvkiadó, 20

A Libri Könyvkiadó jó eséllyel megfogta az Isten lábát, azaz kiadta a- szubjektív díjazásom szerint- Év Könyvét. Egy francia történész- újságíró és egy orosz újságíró elhatározta, hogy végleg fényt derít Adolf Hitlernek, a történelem legvéreseb kezű diktárorának halálával kapcsolatos rejtélyekre. Valóban az oroszoknál van Hitler koponyája? Valóban öngyilkos lett Hitler? Ha igen, akkor pisztollyal vagy méreggel, netán mindkettővel? Vagy az is lehet, hogy Hitlert kicsempészték Latin-Amerikába?Miért titkolták ilyen sokáig a válaszokat? Igaza van annak az amerikai kutatónak, aki szerint Moszkva voltaképpen egy női koponyát mutogat Hitler koponáyja helyett? A vizsgálódásba bevonták a világhírű francia tudóst, Dr. Philip Charliert. Nem untatnám kedves Látogatóinkat a részletekkel. A végkövetkeztetések közül ismertetnék néhányat: - A koponya a huszadik század közepéről való, középkorú férfié. - Egy ideig mindenképpen földbe volt temetve. - Egy pisztolylövés látszik a koponya tetején

Yuval Noah Harari izraeli történész, közíró könyvében arra keresi a választ: hogyan akarja a ember átalakítani önmagát és a világot a 21. században. Hogyan válik (újra?) önmagát istenné emelő teremtővé, Homo Deussá. Szó esik a könyvben az ember fizikai testének átalakításáról éppúgy, mint azokról a projektekről, melyek azt célozzák, hogy átalakítsák az emberi gondolkodást. Algoritmusok,mint a teljes kultúra irányítói, önszerető humanizmus, techno-humanizmus, szuperember, DNS-tesztek és abból levonható következtetések, adat-kultúra, az ember-gép, mint feldolgozóegység, önálló spirituális utak- szóval, effelé haladunk. Hogy ennek aztán örülünk, vagy visszasírjuk a régi, emberi léptékeket, a szabályzott, ámde biztonságosabb társadalmat, az már más kérdés. Harari- bár határozottan nem nyilvánít véleményt- úgy veszem ki, hogy igen. Aztán, hogy a feldolgózegységek számának növelése boldogabbá teszi-e a világot hát, azt majd a jövő fogja eldönteni. Animus, Budapest, 2017. animuscentral.h

Manipuláció- ha egy szüban össze akarnénk foglalni Peter Lee könyvének tartalmát, ez lenne a legmegfelelőbb, annak ellenére, hogy Szerző az Igazságháborúk című könyvben, talán szándékosan, kerüli a " manipuláció" szót. Peter Lee elmélete szerint korunkban az egyes társadalmi-politikai kérdések kapcsán igazságok csapnak össze, mely gazságokat számtalan politikus, médiaszakember és korrumplódott tudós támogatja. Három példán keresztül mutatja be a könyv az egyes igazságok kialakulását, érvényesítésük módját. Az első a klímaváltozás. Nagyon durva, sokszor gengszerekre emlékeztető módszerekkel harcolnak egymás ellen a klímaváltozás hívei és ellenzői, s ezen módszerek alól sok esetben a klímakutatók sem mentesek. A második téma a 2008-as pénzügyi válság. Nagyon sarkalatos véleményeket fogalmaaztak meg politikusok azzal kapcsolatban, mit is kellene tenni a énzügyi válság ellen. S mivel dollármilliárdokról volt szó, a szembenálló felek nem kímélték egymást. Véleményem szerint a

A könyv alcíme pedig: Akkor is, ha nincsenek kapcsolataid. (Bocsánat, hogy ilyen szurkapiszka vagyok, de a könyv címe után kellene egy kérdőjel...) Ettől eltekintve: Kádár Tímea: Hogyan kerüljünk be a sajtóba ingyenesen című könyve remek eligazító lehet vállalkozóknak, média-managereknek, civil szervezetek vezetőinek. Hogy miért is? 1. Kádár Tímea kimondja azt, amit csak nagyon kevés marketinges mer: hogy médiamegjelenés nem egyenlő médiamarketing. Az, hogy valakit behívnak egy délelőtti showműsorba "csevegni", önmagában még nem biztosít forgalomnövekedést a vállalkozása számára. Ehhez további lépéseket kell tennie. Hogy miféle lépéseket, azt elolvashatjuk a könyvben. 2. Az sem mindegy- és ezt is bátran kimondja a Szerző- hogy miféle megjelenéseket vállal be az ember. Kádár Tímea leszámol azzal a média-szakemberi körökben forgó tévhittel, hogy " mindegy, hogy mit, csak beszéljenek rólunk". Dehogy is, dehogy mindegy! A médiapartnernek korrektnek kell lennie, a