Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: december, 2017

Székely Gábor: Béke és háború

Ahogy a háborúknak, úgy a békéknek is megvan a maguk történelme. Legalábbis ez derül ki Székely Gábor: Béke és háború. A nemzetközi békeszervezetek története című könyvéből, mely eredetileg akadémiai értekezés volt, aztán 1998-ban kiadta a Napvilág Kiadó. A könyvből megtudhatjuk, milyen illúziókkal tekintettek a jövendő század elé a tizenkilencedik század liberális államférfiúi. Miben reménykedtek, talán az örök békében? Hát, számításaikat alaposan keresztülhúzta a történelem. Megtudhatjuk,a baloldali mozgalmak, a különböző szocialista internacionálék hogyan vélekedtek egy jövendő háború esélyeiről. Képet kapunk az első világháborút követő zavaros helyzetről, mikor is Wilson elnök utópizmusát a Párizs környéki kastélyokban tanácskozó európai nagyok tették semmivé. Az első világháború után a béke ügye nagyon népszerű lett- de át-meg átitatódott napi politikummal és mindenféle hatalmi harcokkal, ez okozta többek között Albert Einstein eltávolodását a békemozgalmaktól. A genfi székhe

Valóság, 2017/11.

A Valóság folyóirat, Magyarország egyik legrégebbi periodikája, 2017/11. számában nem túl rózsás képet fest a világ jövőjéről. Tóth I. János: A Demográfiai fórumtól a Családok Világtalálkozójáig című írása tragikus képet rajzol az európai országok demográfiai viszonyairól. Az idősek szinte mindenhol többen vannak, mint a fiatalok, a reprodukivitási arányszám sehol nem éri el a 2,1-et. a cikk Szerzője, nagyon helyesen amellett érvel, hogy a gyermeknemzésre képes heteroszexuális pároknak minden segítséget meg kell adni a gyermekneveléshez, míg a homoszexuális párokat nem szabad a házasság szentségében részesíteni. Nagyon karakán, konzervatívnak számító vélemény egy liberális világban- de igaz, helyes, és követendő. Nagyon elgondolkodtató Faragó Péternek a fenntarthatóságról szóló tanulmánya, mely egyben fogalom-újraértelmezés is. A legtöbben a fenntarthatóság fogalmát kizárólag a környezetvédelemmel kapcsolatban alkalmazzuk, míg Faragó a társadalmi élet minden területére, így az oktatás

Szabó Dezső: Ede megevé ebédem

Szabó Dezsőtől legtöbben csak a Horthy-korszak társadalomformáló művét, Az elsodort falut ismerik. Pedig Szabó Dezső munkássága nem korlátozódik erre az antiszemita felhangoktól sem mentes regényre. Az 1930-as években felismerte- vagy felismerni vélte, kinek hogy tetszik- hogy a magyarságra a svábság éppen akkora veszélyt jelent, mint a zsidóság. Ebben természetesen nem volt igaza, dehát utólag könnyű okosnak lenni...Mindenesetre a svábellenes nagy ráébredésből született egy szellemes hangú politikai pamflet Ede megevé ebédem ( Milyen szekfű nyílt Schittenhelm Ede sírján?) címmel. Az írás könyv alakban is megjelent. Szabó Dezső ebben a műben a kor vezető történészének, Szekfű Gyulának válaszolt. Szekfűt irritálta az idegenellenesség, Szabó és az őt követő értelmiségiek ( nagyon sokan voltak) viszont asszimilációellenesek voltak. Pontosabban: úgy vélték, nem lehet a zsidókat és a svábokat asszimilálni. A két szellemi óriás vitájából még további viták kerekedtek, melyek egészen az 1944

Róna- Tas András: A honfoglaló magyar nép

Róna-Tas András könyve minden, a magyar őstörténettel foglalkozó egyetemi hallgató, tanár, kutató elsőszámú bibliája, a témában jelenleg ajánlható egyesszámú kézikönyv. . Egyfajta bevezető ahhoz, hogy valaki elmélyülten kezdje tanulmányozni a magyar történelem egyik legnehezebb kutatási területét. Olvashatunk a téma kutatásához nélkülözhetetlen segédtudományokról, megtudhatjuk a Szerző véleményét arról, hogyan is viszonyulnak egymáshoz ezek a tudományágak ( különösen a régészet és a nyelvészet esetében fontos ez). Nagyon érdekes a második fejezet, mely a forráskritikával foglalkozik. Magyarországon az utóbbi évtizedben mindenki történeti forráskritikus lett: úgy fejti ki véleményét írott dokumentumokról, hogy fogalma sincs, hogyan ágyazódik be az adott dokumentum a történeti kontextusban. Magyarország a folytonosan revizionista történetírás hazája. Róna-Tas András könyve megtanít a kötelező mérsékletre, alázatra. Ezért ajánlom minden kutató, tanár, egyetemista figyelmébe. De kérem: s

Sztanó László: Taljánok olaszok, digók

Sztanó László Taljánok, olaszok, digók című könyve a magyar tudományosságban eddig kevésbé ismert területtel, a sztereotípiakutatással foglalkozik. Azzal, hogyan vélekedtek az európaiak századokon át az olaszokról és általában: Itáliáról. Megtudhatjuk, főként Aiden munkásságára hivatkozva, mi a különbség az előítélet és a sztereotípia között. Sztanó részletesen megindokolja, miért a koraújkori útleírás-irodalom alapján tárgyalja témáját. Képet kapunk arról, miért szerettek történelem folyamán az európai kereskedők és arisztokraták Itáliába utazni egy ideig, s mi változott meg a 17 .században. Felvetődik a kérdés: valóban annyira erkölcstelen helynek bizonyult Itália, mint ahogy azt a fiatalságot féltő szerzők látták? Tényleg csak a lopás, a hazugság és a nemi betegségek földje volt az olasz csizma? Nem lehet, hogy a következő generációkért aggódó öregek saját népük problémáit vetítették ki az olaszokra? Akik egyébként nagyon különböztek egymástól, egy velenceinek teljesen más volt a

Romain Puértolas: A kislány, aki lenyelt egy akkora felhőt, mint az Eiffel-torony

Felnőtteknek szóló mese? Gyermekeket felnőtté érlelő kalandtörténet? Mindkettő, ugyanakkor egyik sem... A címadás a hírpotáloknál mostanában divatba jött szokásra hajaz: adjunk az anyagnak minél hosszabb címet, hátha akkor jobban odafigyel rá a célközönség. Ettől eltekintve Romain Puertolas könyve messze nem hírpotál-kategória, sőt! kellemes, modern tündérmese, melyben egy asszony mindent legyőz, hogy nevelet lányát láthassa. Hiába tör ki a csúnya izlandi vulkán, hiába esküsznek össze az elemek a család ellen, az anya még repülni is megtanul, mégpedig tibeti szerzetesektől- és akkor itt, ezen a ponton megállunk. A meglehetősen hosszú című A kislány, aki lenyelt egy akkora felhőt, mint az Eiffel-torony című könyv ugyanis egyrészt multikulturális, másrészt okkult. Hogy miért multikulti, azt könnyű belátni, az európai anyának véletlenül pont arab nevelt lánya van. Az okkultizmusról pedig: az anya tibeti szerzetesektől tanulja a repülés művészetét. Harry Potter, csak fordítva. Így má

Scitovsky Tibor: Az örömtelen gazdaság

Scitovsky Tibor: Az örömtelen gazdaság című könyve értékes hozzájárulás. Hozzájárul egyfelől a közgazdasági gondolkodás kitágításához, másfelől a művelt, de hétköznapi ember számára a fogyasztói társadalom működésének megértéséhez. Az örömtelen gazdaság című könyv főbb gondolatai az alábbiakban foglalhatók össze- tudván azt, hogy minden ilyen összefoglalás a recenzens önkényén alapul. 1. A közgazdászok eddig nem kellő súllyal vették figyelembe a pszichológiai tényezőket. Az ember nem racionális lény, hanem választásait, döntéseit irracionális, csakis lélektani megközelítésben értelmezhető tényezők mozgatják. 2. Az ember mindig stimulálja önmagát. Az extrovertált és az introvertált személyiségnek más-más stimulációs adagra és formára van szüksége. 3. Nagyon lényeges a 98. oldalon olvasható gondolatsor: a szenvedés elkerülésére irányuló fogyasztói magatartás előbb-utóbb kielégül, az örömre való törekvés azonban kielégíthetetlen. 4. Az USA lemaradt Európa mögött, mert nem megfelelőe

Dr. Hans Rohrbach: Természettudomány, világkép, hit

Dr. Hans Rohrbach kiváló német matematikus, aki befutott tudósként kezdett el teológiával foglalkozni, méghozzá nem is akármilyen szinten. Természettudomány, világkép, hit című könyvének főbb tételei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. A huszadik század közepén a koraújkori racionális- természettudományos világkép megváltozott. Az oksági felépítésű, arisztotelészi vagy-vagy racionalizmus átadta helyét a relativitásnak, az egységes világkép kialakítására törekvő optimista rendszerekről bebizonyosodott, hogy tévesek. Az anyag, a tér, az idő, nem konstans fogalmak, az anyag maga is egy történés. Az anyag hordozza a teret és az időt, mint ahogy az emberi test hordozza a lelket és a szellemet. 2. Átalakult a teológiai gondolkodás is, a naiv emeletes világelképzelésről bebizonyosodott, hogy hamis. Isten országa voltaképpen a láthatatlan világ, mely szerves egységet alkot a látható világgal. Nem fölötte, nem körülötte található, hanem egymásban létezik a kettő. 3. Az embernek, mindebből a

Németh István: Császárságból a diktatúrába

Németh István az elmúlt évek folyamán hazánk talán legjobb Németország-szakértőjévé nőtte ki magát. Ennek bizonysága Császárságból a diktatúrába. Németország a 20.század első felében című könyve is. Igen magas színvonalú történetírásról van szó, mely nemcsak a politikai mozgásokat, de az azok hátterében húzódó gazdasági-társadalmi folyamatokat is maguk mélységében elemzi. Mégis, a politikatörténet kap döntő súlyt a könyvben- hiszen Németország mindig is politikacentrikus állam volt. Olyan jeles történelemformáló személyiségekkel találkozunk e lapokon, mint Bismarck ( és örökösei), Vilmos császár, Hindenburg marsall, Rathenau külügyminiszter, és mintegy ennek ellentéteként, olyan történelmi szörnyetegekkel, a diktatúra legrémesebb válfajának uraival, mint mint Hitler vagy Goebbels. Németh István könyvének talán legnagyobb erénye, hogy a poklot is tárgyilagosan elemzi: elítélően, mégis tudományosan szól a 20. század nagy diktatúráiról, a nácizmusról és a kommunizmusról. Ezzel mutat péld