Könyvekről mindenkinek

 A 16.század a világtörténelem egyik legérdekesebb, legizgalmasabb, legtöbb változást hozó időszaka. Anglia történelme ebben az időszakban különösen viharos volt. G.J. Myer kitűnő könyve ebbe a lenyűgözően izgalmas korba vezet el bennünket.  Bevezetésképpen megismerkedünk a Rózsák Háborújának és egyben Anglia középkori történelmének is végetvető Bosworth-i csata történetével. Ami ismeretlen lehet a magyar Olvasó számára, az...abból rengeteg van. Nincs benne a magyar történettudományban Tudor Henrik Bretagne-i kapcsolatrendszere, ekkori társadalmi bázisa, jómagam még soha nem hallottam a Man-szigetet uraló Stanley-klán szerepéről ( illetve a Tudorokkal való rokonságukról). Hadtörténészek számára érdekes lehet Richard utolsó rohama- hogy aztán legenda az, hogy francia pikások a földbe szúrt fegyvernyelekkel védték Henriket, az már más kérdés.  Nagyon sokat megtudunk VII.Henrikről,a dinasztia első királyáról, bár Meyer szívesebben beszél az uralkodó egyéniségéről, mint a művéről. Érdekes,

 G.R.Evans könyve kitűnő összefoglalása a középkori vallástörténetnek- és ehhez kapcsolódóan a társadalom- és mentalitástörténetnek. Megtudhatjuk, hogyan látta a középkori ember a világot, milyen elképzelései voltak a kozmoszról. Részletesen elmerülünk a hit világában: mit gondoltak a középkoriak Istenről, az angyalokról, az eredendő bűnről és az azért való bűnhődésről. Részletesen tárgyalja a Szerző a középkoriak Jézus-képét, és a Róla szóló vitákat. Isten volt? Isten fia volt? Csak ember volt, aki tanított és gyógyított? Ezek a viták a középkor teljes időszakát felölelik.  S ha vita övezte Jézus személyét és az Újszövetséget, még inkább vita övezte az egyház felépítését és irányítását. Szükség van-e római pápára? Szükség van-e papokra? A Hit a középkor világában című könyv részletesen ismerteti a pápaság és a Német-Római Császárság közötti hatalmi és ideológiai küzdelmeket, azt a történelmi folyamatot,amit a köztörténet csak invesztitúraharc néven ismer. Evans világossá teszi, hogy n

 Ezt a könyvet egyetlen magyarországi egyházi könyvkiadó nem merte kiadni. Az I Millenari álnevű szerző/ szerzők a Vatikáni szelek szárnyán című könyvben leleplezi a Vatikán szélhámosságait, konkrét esetekre levetítve. Szó esik többek között: - egyes egyházi vezetők, magas pozícióban levő püspökök, érsekek mentális alkalmatlanságáról - az alulképzettségről - a pozíciók mindenáron való megtartásáról - a másképpen gondolkodók, akár egy kérdésben más véleményen lévők fizikai terrorizálásáról - maffiakapcsolatokról - elvtelen karrierizmusról - egyes katolikus papok büszkén vállalt homo-illetve biszexualitásáról - furcsa és istenellenes fogadalmakról. A könyv a legmesszebbmenőkig bibilai alapon nyugszik. Éppenhogy azt kéri számon a katolikus egyházi vezetéstől, hogy elfordult az isteni igétől. Mindenkinek ajánljuk, aki szeretne tiszta képet kapni az egyházról, annak problémáiról. Gold Book, é.n.

A Rubicon folyóirat 2017/9. száma két részre osztható. A közölt tanulmányok túlnyomó része Szent László magyar királlyal, az Árpád-házi uralkodók egyik legemblematikusabb történelmi alakjával foglalkozik, a cikkek másik, kisebb része, pedig ( a politikai aktualitást sem hagyva figyelmen kívül) az USA migrációs politikájával foglalkozik. A Szent László uralkodását tárgyaló írások feltűnően nagy hangsúlyt helyeznek az uralkodó szentté avatására. Azért érdekes ez, mert mai, huszonegyedik századi világunk bizonyos szempontból hasonlóságokat mutat a 11-12. századi viszonyokkal. Napjainkban is vágyik a közvélemény erős, karakterisztikus politikusokra, hadvezérekre, szellemi vezetőkre- ez a vágyakozás tükröződik többek között a pünkösdi-karizmatikus egyházak számának és hívő-létszámának szaporodásában is. A szentté avatással kapcsolatban Thoroczkay Gábor vet fel egy nagyon érdekes kérdést: lehet-e egyáltalán egy uralkodó szent? Nyugat-Európa és Róma a középkorban határozott nemmel felelt err

Aki azt várja, hogy, na itt egy jó kis botránykönyv, az csalódni fog. Tony Coffey: Katolikus voltam című könyvében nincs szó pápák magánéletéről, a szexuális dolgok is csak érintőlegesen kerülnek szóba, egyszóval: nem bulvár. Nem is keresztényellenes, sőt. Coffey nagyon pontosan, bibliai alapelvek alapján, mutat rá a katolicizmus tévedéseire, hibáira, olykor szándékos hazugságaira. A katolikus egyház, a Szerző szerint, már azzal is bűnt követ el, hogy nem egyedül a Bibliát, hanem a tradíciókat is figyelembe veszi vallásgyakorlata során. Hibázik akkor, mikor Máriát Jézussal egyenrangúvá nyilvánítja, hibázik, mikor a cölibátust erőlteti, hibázik, mikor elutasítja a Szent Szellem-keresztséget, és elutasítja azt a tételt, miszerint Jézus áldozata egyszeri és örökkévaló volt. Coffey könyve meglehetősen pontosan, ám mindvégig megértően fogalmaz. Nem az egyszerű hívők ellen irányul, hanem az egyházi vezetésen ( Coffey szerint a pápai hatalomnak sincs bibliai eredete) kéri számon a katolikus e