Könyvekről mindenkinek

 David Osborn könyv az egyik legkeményebb,leg-realistább bűnügyi szori, amit valaha olvastam. Azt gondolom- bár ez csak az én egyéni meglátásom,- hogy inkább csak felnőtt Olvasóknak kellene olvasniuk ezt a művet. Misztikus, ugyanakkor emberi drámákkal át-meg átszőtt könyvről van szó. Ebben a rövid könyvajánlóban, minden személyes megjegyzéstől mentesen, rövid spoilert adok,aztán mindenki döntse el, szeretné-e elolvasni ezt a könyvet.  Lássuk a spoilert! A történet valamikor a huszadk század végén indul. Egy főiskolás lány, Alice, az évfolyam amolyan " szürke verebe". Szülei szigorúan nevelik, a lány nem jár bulizni, tanulmányaival sem tündököl. Alice azt állítja, egy egyetemi buli után három fiú bekényszerítette egy kocsiba, és megerőszakolta. A rendőrségi nyomozás el is indul, de felemás eredményt hoz:az orvosi vizsgálat szerint az aktus éppúgy történhetett önkéntes beleegyezéssel, mint erőszakkal. Magyarán: nincs bizonyíték az erőszakra. Alice ugyan magán viseli néhány pofo

 Catherine Ryan Howard ír bestseller-író, akinek Mr. Senki Se tudja című könyve igencsak gyorsan felkerült az európai és amerikai sikerlistákra, azoknak is a tetejére. Mondhatjuk: a 2020-as évek egyik legnépszerűbb bűnügyi regényéről van szó. Egyáltalán nem átlagos krimi, annál sokkal jobb: zseniális csavarok a történetben, ugyanazon történet megismerése több aspesktusból, szövegek ütköztetése, és a végén egy mindennél nagyobb, hatalmas meglelepetés, amelynek olvastán recencens elismerése jeléül csak füttyenteni tudott, ahogy nálunk mondják. Egy rövid spoilert közülünk a Mr.Senki se tudja című könyvről, de mielőtt ennek nekivágna a Kedves Látogató, elmondjuk, hogy ebben a könyvben semmi nem olyan egyértelmű, amilyennek látszik...A spoilerben nem érzékeltetjük a szöveg szerkesztéséből adódó ötleteket, meglepetéseket- nem fosztjuk meg az Olvasót az megismételhetetlen élménytől. A történet a 2000-es évek elejétől indul, Írország déli részéből. Az addig csendes, békés,mondhatni: idilli Cor

 Az Erkölcs és civilizáció című könyv egy trilógia-melynek első darabjáról, a Beteg bolygó c.műről már írtunk- második kötete. Horváth Balázs ebben a könyvben arra a kérdésre keresi a választ, hogy rendelkezik-e az emberiség azzal az erkölcsi-kulturális alappal, mondhatni:tartalékkal, melyek szükségesek lennének a beteg bolygó helyzetének javításához.  Megismerkedünk az emberi erőszak napjainkban egyre szomorúbb mutatóival, megtudjuk, hány helyen háborúznak a Földön, illetve mennyien halnak meg erőszakos bűncslekmény következtében. Szerző hosszasan tárgyalja azt a kérdést, hogy emberszabású eleink körében előfordulnak-e háborúk, gyilkosságok- a válasz: ritkán, inkább csak a csimpánzok esetében (az Olvasó persze felteheti a kérdést, hogy az emberszabású majmok viselkedése mennyire releváns a 21.századi ember számára...). Szerző a környezeti károkat az úgynevezett " rejtett erőszak" kategóriájába sorolja. ezzel is lehet vitázni, de az mégiscsak elképesztő, hogy az USA-ban a mag

A Galambos István és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet a magyar történelem tragikus időszakával ismerteti meg az Olvasót. Bár a történeti köztudatban az él, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után, a Kádár-konszolidáció idején a falvak népével jól bántak, a kötetből kiderül, hogy ez nem igaz. Az 1958-1962.közötti időszak a falusi téeszek újraalakításának időszaka. (1953-ban, a Nagy Imre-kormányprogram bejelentésekor, sok termelőszövetkezet feloszlott, vagy egyszerűen a parasztok kiléptek). S '56 után, az újra megszilárduló kommunista hatalom idején, a tsz-újjáalakítás eszközei ugyanazok voltak, mint a Rákosi-korszakban: erőszak, zsarolás, adóztatás, a rokonok hátrányos helyzetbe hozása, gyakran elbocsátása. Az életmód megnehezítése ( pl. csak a téesztagoknak jár ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer, óvoda...) Kitűnő tanulmányokat olvashatunk a magyarországi gyapottermelés ál-sikereiről és valódi kudarcairól, megtudhatjuk, hogyan védekeztek a Jás

Spanyolországban, festői mediterrán tájakon játszódik Schmidt Attila 1988-ban megjelent könyve, a Gyilkosság a barlangban. Egy nyáresti napon izgatott férfi állít be a rendőrkapitányságra. Eltűnt a kisfia. A keresőosztag a kisfiú holttestét találja meg, egy barlangban, nagyon különösen: a holttest alá ugyanis egy machetét helyezett a gyilkos. Szexuális erőszaknak nincs nyoma. A gyanú egy környékbeli csavargó börtöntöltelékre, Roberto Gonzalezre terelődik. A hadnagy szerint a csavargó molesztálta a gyereket, majd megölte. De akkor miért nincs nyoma erőszaknak? Mit keres a fegyver a holttest alatt? A rendőrkapitánynak kétségei támadnak... A Gyilkosság a barlangban az egyik legjobb magyar krimi. Fordulatos, izgalmas, és a befejezés, az aztán elképesztő. Bevallom, nem találtam ki. Garabonciás Könyvkiadó, 1988.

Paul Johnson, a világ egyik legismertebb történésze, monumentális szellemi vállalkozásba fogott: megírja annak a népnek a történetét, az ókortól a 20.századig, mely a világon talán a legváltozatosabb történelemmel rendelkezik. A vállalkozás nagyrészt eredményesen zárult, a könyv jól sikerült, olvasható- bár sokszor eltolja a hangsúlyokat egyes hírességek magánélete felé. Ezen könyvajánló nem foghatja át egy ennyire terjedelmes szakkönyv egészét, inkább csak a nagyközönséget legjobban érdeklő újkori fejezetekkel ( Az emancipáció, A holokauszt, Cion), kíván néhány megjegyzést fűzni. 1. Az emancipáció- és a többségi társadalom ezzel kapcsolatos megosztottsága- nem korlátozódott kizárólag a zsidókra. A 19. századra általában véve jellemző volt a nemzeti köntösbe öltöztetés, az uniformizálás. Minden etnikai és vallási kisebbség igyekezett alkalmazkodni, még a cigányság is. Ez a kísérlet minden kisebbség esetében felemásan sikerült. A nacionalizmus nem volt képes a nációba integrálni a m