Könyvekről mindenkinek

 Minden benne van Adam Kennedy kemény krimijében, aminek egy jó krimiben benne kell lennie:összeesküvés,emberi drámák, némi kis akció,meg persze maga a csavaros és logikailag igencsak megcsavart cselekmény. Az Olvasó végig jóleső bizonytalanságban van, nem tudja, ki kivel van, kinek lehet hinni és kinek nem. Szóval, A dominó-elv egy remek krimi, vagyis inkább thriller. Könyvajánlóként egy rövid spoilert közölnék, de ne felejtsék el elolvasni a könyvet vagy megnézni a filmváltozatot.  A történet Amerikában, a 20.század közepén játszódik. Roy Tuckert ( átlagos amerikai figura, voltaképpen bármelyikünk lehetne) az élet boldogságra predesztinálta. Virginiában született, egy farmon nőtt fel, állatok, virágzó fák és mindenféle gyógynövények között, természetben, ahol a tiszta kék ég volt a háttér. Ügyes kezű, szorgalmas apa és gondoskodó anya jutott neki. Csakhogy az anya betegség következtében elhunyt, apa pedig hamarosan új nőt hozott a házhoz, és mindennek vége lett. Roy Tucker problémás

 Mikor olvastak utoljára egy igazán hátborzongató,már-már a horror határát súroló,nehezen megfejthető krimit?Nele Neuhaus:Gonosz farkas c.könyve a műfaj minden kedvelőinek minden igényét kielégíti.  Egy Majna folyó melletti erdőben fiatal lány holttestét találják meg. Senki nem tudja,ki ő,nem jelentették az eltűnését. A rendőrség tanácstalan,Pia Kirchhof és Oliver von Bodenstein nyomozók(akik között igencsak ambivalens a viszony), nem jutnak egyről a kettőre. Még lakossági bejelentés is alig érkezik,ami ilyen súlyú ügyekben kissé szokatlan.  A történet egy másik szála egy másik büntényhez kapcsolódik. A helyi televízió oknyomozó riportere egy sötét összeesküvés nyomára bukkan. Egy titokzatos társaság rendkívül aljas dolgokat művel emberekkel. Az adás másnapján meggyilkolják a riportert is. Vajon van-e összefüggés a két bűntény között?És ha igen,hogyan kerül a képbe a meggyilkolt lány?Nele Neuhaus könyvének végén ezekre a kérdésekre is választ kapunk. Nele Neuhaus álnév mögött egy német

A világtörténelem egyik leginkább kutatott témája, nem túlzás: a Kennedy- gyilkosság. Olyan népszerű a téma történészek és laikusok között is, hogy külön adatbázisokat hoztak létre, ahol az érdeklődők kedvükre böngészhetnek ( némi rosszindulattal: a különböző összeesküvés-elméletek között...). A Boston Közkönyvtár több, mint 1000 könyvet, és még vagy ezer folyóiratcikket őriz a világtörténelem talán legnagyobb visszhangot kiváltó merényletéről. A Kennedy-gyilkosság a történelem legtöbbet vitatott és legtöbbet kutatott eseménysora. Ami számunkra igazán érdekes, az a netes adatbázisban található:24 eredeti dokumentum, politikai prekoncepcióktól mentesen, hivatalosan, többféle álláspontot is bemutatva. Történészeknek és egyéb szakértőknek igazi kincsesbánya. Itt találja: https://bpl.bibliocommons.com/v2/search?_ga=2.164268471.944129101.1576485751-1020208901.1576485751&f_FORMAT=WEBSITE&query=kennedy%2C+john+f.&searchType=keyword Jó böngészést, kellemetes kutatgatást kíván

Az egyik legérdekesebb történelmi regény, amit valaha olvastam. Az persze, hogy " érdekes", még nem feltétlenül esztétikai ítélet, mindenesetre olvasásra ösztönöz. És egy könyvnek, végül is, ez a célja. A Janus-Trubadúrvarázs című könyvben két történelmi idősíkon haladunk. Az egyik a klasszikus mgyar középkor, amikor is III.Béla király két fia, Imre és András harcolt a hatalomért. Szénpataki Ádám nehezen igazodik el a napról napra változó hatalmi viszonyok között. Ő költő, szeretne a mindennapi csetepatékon felülemelkedni. Szerelmes verseket ír, ezek azonban olyannyira megelőzik korukat, illetve olyan, történelmileg " rossz" időszakban látnak napvilágot, hogy teljesen visszhangtalanok maradnak. A másik idősík a reneszánsz. Janus Pannonius egyre inkább előretör Mátyás udvarában, egyre inkább közelebb kerül a mindenféle húsosfazekakhoz. Ő nem Szénpataki: ő püspök, nagy hatalmú. Csakhogy ő is költő, neki is egy jobb világ az álma, ő is kilóg, nem is kicsit. Aztán na

A 20.század egyik legfontosabb történelmi eseménye John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolása Dallasban, 1963.november 22-én. Sylvan Fox újságíróként dolgozott, és éppen ebédszünetét töltve egy kávéházban ücsörgött. Telefonon kapta a hírt, hogy Kennedyt meglőtték. Szinte sokkot kapott, aztán vérbeli jó újságíróként ráállt az ügyre. Ahogy aztán kutatott-kutatgatott a témában, össze is állt egy könyv, A Kennedy-gyilkosság rejtelmei. Oly gyorsan készült el a mű, hogy 1966-ban (!) már a magyar kiadás is megjelent, a Kossuth Kiadó gondozásában, a kor viszonyainak megfelelően színvonalas kiállításban. Ez volt az első magyar nyelvű könyv a Kennedy-gyilkosságról, mégsem vált bestselerré. Az akkori Olvasó nehezen hitte el, hogy aki politikáról beszél, az igazat is mond... Pedig Sylvan Fox nagyon eredeti módon gondolkodik az eseményekről. Nem esik bele a demokrata/republikánus hamis alternatívák egyikébe. Független. Nem hisz Oswaldnak, nem érti, miért nem figyeltek jobban erre az emberre, m

Jómgam szeretem a krimit. A jó krimit. jó arról olvasni, hogy a bűn elkövetője lelepleződik. Ugyanakkor tudom, hogy a krimi a könyvek rulettje: vagy jó, vagy nagyon rossz. Aki krimit ír, a könyvek világának legnagyobb ragadozóját ingerli fel: a jószerencsét. Ezzel a könyvével Dan Brown nem volt szerencsés. A megtévesztés foka egyszerre akar lenni klasszikus kalandregény, thriller, politikai krimi, egzotikus krimi ( a történet egy része az Északi-sarkkörön játszódik), valamint szerelmesregény. Az eredmény: mindenből egy kicsi, aztán mégis semmise. Olvasunk amerikai politikai összeesküvésről, a NATO-ról, különös kincsleletről, tudományos szenzációról, szökésről, és persze erőszakról, erőszakról, és harmadszor is erőszakról. A kevesebb több lett volna, a halottakat illetően és a műfajt illetve tartalmi síkokat illetően is. Dan Brown annyi cselekményelemet zsúfolt bele párszáz oldalba, ami nagy írók egész életművéhez elegendő. Lehet, hogy a 21.században elmecsiszolódott fiatal olvasónak

Az amerikaiak imádják az összeesküvésekről szóló könyveket, legyen az összeesküvés témája valamilyen UFO, vagy az iraki háború, vagy éppen az amerikai elnök. Jack Higgins: Kapcsolat a Fehér Házban című könyve ezen összeesküvés-krimik számát gyarapítja eggyel, bár az kétségkívül igaz, hogy olvasmányos, olykor izgalmas krimiről van szó. Egy Jack Berry nevű terrorista, aki kapcsolatban áll az IRA-val, megöleti az ellene nyomozó csoport vezetőjét. Amikor aztán Ferguson őrnagy döntő ellencsapásra szánja el magát, egy bűnöző jelentkezik, hogy információi vannak Berryről és csoportjáról. Inkognitóban egy nyomozót küldenek Barry házába, de a terrorista már mindent tud az egész műveletről, nem sokon múlik, hogy szegény nyomozó életben marad. Ferguson arra gyanakszik, hogy valaki " súg" a washingtoni Fehér Házból, az elnök környezetéből Barrynek. A rendkívül szövevényes történet végül is happy enddel végződik. Jack Higgins könyve tehát nem kiemelkedő. Az egész túlbonyolított, ahelye

Csak azért nem haragszom, mert a harag rossz tanácsadó- különben is, miért kellene haragudnom egy könyvre? Egy olyan könyvre, f. William Engdahl: A gondolatgyárak c- könyvére, melynek megírását, a jószándék vezette. Szerző, kitűnő újságíró különben, azt tűzte ki feladatául, hogy lerántja a leplet a globális világot irányító sötét elitről. Engdahlról annyi kiderül: jó újságíró, és betyárul rossz történész. már az hiba, hogy a történelmet egyetlen láncra felfűzve képzeli el, az egyes elemek, mint apró műanyag gyöngyök a Nagy Globális Összeesküvés nevű láncon. Ez nyilvánvalóan nem lehet így. Ahhoz, hogy alkotó módon közelítsünk az olvasás élményéhez, meg kell próbálnunk egyenként eleve megcsodálnunk a gyöngyöket. Engdahl nem ezt teszi. Az ENSZ-t példának okáét egybemossa az univerzalista szervezetekkel. Holott az ENSZ megalakulása történelmi szükségszerűség. A második világháború után magához térő világnak biztosíték kellett, valami garancia, hogy harmadik világháború már nem lesz. Ezt