Könyvekről mindenkinek

 Michael Crichton amerikai író neve sokak számára lehet ismerős. Akkor kapta fel nevét a világ, amikor Steven Spielberg Jurassic Park címen filmet készített Crichton regényéből, nem mellesleg a film fogatókönyvét maga Crichton írta. Persze, írt ő mást is, például van egy kitűnő trilógiája, az Androméda-trilógia. Csak mellékesen említeném meg, hogy Crichton valószínűleg a legképzettebb amerikai bestseller-író:a bostoni egyetem irodalom szakán kitűnően végezni nem akármi.  Mielőtt hozzá kezdenék a Ködsárkányok című könyvről szóló spoiler írásához, szólni kell egy botrányról. A magyar kiadás címlapján ugyanis egy meglehetősen gusztustalan dinoszaurusz látható ( a grtafikus, gondolom, a Jurassic-park nyomán készítette), holott a könyv tartalmának a világon semmi köze a dínókhoz. Marketing, vagy a grafikus tévedése? hát, ezen azóta is vitatkozik a mgyar könyvszakma. Mindenesetre a könyv jó, érdemes elolvasni.  Szólnunk kell a regény sajátos műfajáról. Fiktív történelemről, valós alapokon ny

 Különleges thriller:rejtélyes kézirat,családi dráma,és mindenféle sötét erők,melyek az emberek lelkében kavarognak. Sandra Brown Irigység című könyve nem is annyira a cselekményt,inkább egy emberi érzést állít a középpontba. Az alábbiakban rövid spoilert közlünk erről a könyvről,hogy ezzel teremtsünk,remélhetőleg minél nagyobb kedvet az olvasáshoz. A történet a 21.század elején játszódik,Amerikában. Maris Matherly-Reed egy könyvkiadó szerkesztője,egyben a tulajdonos lánya. Férje,Noah,a kiadó menedzsere,korábban neki magának is megjelent egy könyve,de úgy döntött,inkább az üzleti vonallal szeretne foglalkozni. Maris és Noah a külvilág szemében ideális párnak tűnnek.  Egy napon különös kézirat kerül Maris kezébe. A történet prológusa lenyűgöző:két,kissé becsípett frissdiplomás fiatalember,valamint egy mindenre kapható lány hajót bérelnek. Hatch,az öreg tulaj először nem akarja nekik odaadni a hajót,de annyira rosszul alakult a szezon,hogy minden dollárra szüksége van. Odaadja a srácokna

Volt egy rövid időszak, valamikor az 1930-as-1940-es években, amikor a kibontakozóban lévő magyar sci-fi irodalom  népszerűvé vált a nagyközönség, főleg a középiskolás-egyetemista korosztály körében. A fiatalok egyre inkább a technika-technológia bűvkörébe kerültek, és tucatszámra fogyasztották a legelképesztőbb orvosi, technikai megoldásokat felvető irodalmi alkotásokat. A Mumbull álnevű író a 4000 éves menyasszony című könyvében- mely először 1941-ben jelent meg- a sci-fi cselekményelemek keverednek az egyiptológiával!Könyvajánlónkban, ahogy azt már Kedves Látogatónk megszokhatták, rövid spoilerrel igyekszünk kedvet csinálni az olvasáshoz. A könyv ma már csak antikváriumokban vagy az Országos Széchényi Könyvtárban elérhető. Érdekes, izgalmas olvasmány.  Akkor lássuk a cselekmény rövid összefoglalóját! Phil és Tony amerikai testvérpár, együtt járják a világot. Phil, a gyengébb fizikumú, intelligensebb, de érzékenyebb fiatalember egyiptológiai kutatásokat folytat, a nem annyira intelli

 Az Országos Széchenyi Könyvtár Magyarország és Köözép-Európa egyik legnagyobb könyvtára, magyar nemzeti könyvtár, ami azt jelenti, hogy a világ minden tájáról gyűjti a magyar nyelven megjelent vagy a magyarokról szóló műveket, és minden magyar nyelvű nyomtatványból, legyen az könyv, újság, plakát vagy DVD, őriz egy példányt. Az évente megjelenő Évkönyvekben pedig rendszeresen közöl könyvtörténeti, könyvtártörténeti, sajtótörténeti, művelődéstörténeti tanulmányokat.  Az 1970-71.év évkönyvének felelős szerkesztője Németh Mária, a szerkesztőbizottság tagjai pedig:Bata Imre,Ferenczy Endréné, Haraszthy Gyula, Soltész Zoltánné, Windisch Éva. A könyvben tanulmányok, emlékezések, beszámolók olvashatók.  Megismerkedünk az 1972-ben elhunyt Dezsényi Bélával, szakmai és emberi portrét kapunk róla, a rendkívül szerény, Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban is kutató illetve tanulmányokat folytató könyvtártudósról. Messzemnően azonosulni tudunk filozófiájával, mely szerint az ember legfontos

 Sajnos, Pécsújfalusi Péchy Ádámnak az ónodi országgyűlésről készült naplóját könyv formájában ( azaz, ha hivatalosan fogalmazunk, ISBN-számmal) mind a mai napig nem adták ki. Pedig nagyon hasznos történeti forrás, rengeteg dolgot árnyal nemcsak az 1707-ben lezajlott ónodi országgyűléssel, hanem a Rákóczi-szabadságharc egész történetével kapcsolatban. A kézirat jelenleg a bártfai levéltárban található, oda kell utaznia annak, aki tanulmányozni akarja. Bártfa ma Szlovákiához tartozik. Melyek azok az új szempontok, paradigmák, melyek miatt érdemes elolvasni pécsújfalusi Péchy Ádám kéziratos naplóját? A legfontosabbakat itt soroljuk fel: 1. Ha azt gondoltuk, hogy a kuruc kapitányok egy fejeveszett, lélekből politizáló társaság voltak, akkor rosszul gondoltuk. Ment ám a szőrös jogi hasogatás az egész országgyűlésen, különösen lelkesek voltak a képviselők abban az esetben, ha a másik képviselő mandátumának jogszerűségét kellett elvitatni.  2.Az országgyűlés követei között távolról sem volt

 Galgóczi Erzsébet nem tartozott a Kádár-korszak dédelgetett kedvencei közé. Regényeiben(a mai Olvasók leginkább a Vidravast és A közös bűnt ismerik),novelláiban őszintén,minden szépítés nélkül írt a falusi emberek,a gyári munkások életéről. Az általa rajzolt kép gyakran nem egyezett a hivatalos propaganda által sugallt hurráoptimista nézőponttal. Az írónő tragikusan korai halála után Vasy Géza irodalomtörténész állított méltó Emlékkönyvet e nagyszerű alkotónak. Megismerhetjük,Galgóczi kéziratos,félbemaradt önéletrajzából a szülőfalut,Ménfőcsanakot,melynek határában zajlott le 1044-ben a ménfői csata. Képet kapunk a hajnali fél ötkor gyári munkába induló esztergályostanonc életéből. Látjuk,hogyan olvas hajnalban,a konyhában Petőfit a tizenéves falusi lány. Lépésről lépésre követhetjük,hogyan lett Galgóczi Erzsébetből író. Bevezetést nyerünk egy igazán nagy író alkotói módszerébe:hogyan választ témát,hogyan dönti el,milyen műfajban írja meg az adott témát,mit tanulhat a szépíró a krimit

 Johannes Kepler tudománytörténeti jelentőségű könyve 1609-ben jelent meg. A közkeletű címe Nova Astronomia,de valójában nem ez a címe hanem-magyarra fordítva-ez:Új,oksági asztronómia,avagy az ég fizikája. Mennyire más... Már maga a cím is kissé provokatív. Kepler előtt ugyanis azt feltételezték az asztronómusok,hogy minden bolygó egyenletesen,kör alakú pályán kering. Mi szükség van itt fizikára?Az égbolt tanulmányozásában a fizikai módszert Kepler vezette be. Miért is kellett bevezetnie?Azért,mert rájött,hogy a bolygók nem egyenletes kör alakú pályán mozognak,és keringési sebességük sem állandó. A pálya két vége kissé horpadt,azaz ellipszis alakú. Ez Kepler első törvénye.  A második törvény pedig ebből következik,s ehhez kell igazán a fizika. Kepler kimutatta,hogy a bolygók keringési sebessége a Naptól való távolság függvénye. Ez Kepler második törvénye. Ahhoz tehát,hogy kiszámítsuk egy égitest keringési sebességét adott pillanatban,bonyolult fizikai-matematikai számításokra van szüks