Könyvekről mindenkinek

 A Christopher Hrykow által szerkesztett,korszakalkotó jelentőségű könyv azzal foglalkozik,milyen etikai következményei és társadalmi hatásai vannak az emberi testtel összekapcsolt,azt mintegy kiterjesztő mesterséges intelligenciának. A könyvben szereplő tanulmányok egy,a Saskatchewani Egyetemen rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változatai. Ray Kurzwell:Genetikai örökségünk béklyóinak lerázása című,bevezető,problémafelvető,minadzonáltal roppant személyes hangvételű előadásában kiemeli:a legfontosabb "spirituális kvalitás"a tudat,először tehát azt kellene tisztázni,mit is értünk pontosan tudaton. Ha valami él,de nincs emberi értelemben vett tudata(pl.egyszerűbb élőlények,állatok),akkor azt milyen mértékben kell védenünk? Recenzens hozzáteszi:Kurzwell azzal,hogy a tudatot nevezi legfőbb spirituális kvalitásnak,ellentmond az amerikai kereszténységen belül egyre inkább előretörő evangelikál mozgalom ideológiájának,mely az Istenben való hitet gondolja legfőbb spiritu

 Éltető Andrea kitűnő tanulmánya a Műhelytanulmányok sorozatban jelent meg,2012.novemberében. Azért érdemes elolvasni a Spanyolország mélyülő válsága c.írást,mert egyes,itt megfogalmazott jelenségek,konkrét intézkedések mind a mai napig hatással vannak nemcsak Spanyolország,de egész Európa gazdasági életére is.  Megismerhetjük mindazokat az általános és specifikus jegyeket,amelyekkel Spanyolország a 2008-as pénzügyi válság előtt rendelkezett:az építőipar felfutása a sok beérkező külföldi illetve a fiatalok magas száma miatt;ezzel összefüggésben hitelpiaci boom a háztartásokban és a magánszektorban;évi 3-4 százalékkal emelkedő GDP;exportorientált gazdaság,ahol a kivitel nagy része EU-s országba irányul. Megtudhatjuk,s sajnos ebben sok ismerős,hazánkra is jellemző elemmel találkozunk,mely területeket sújtotta leginkább a válság. Éltető Andrea,neves külföldi szakértőkre hivatkozva,az adósságállomány növekedését illetve a munkanélküliség növekedését emeli ki. Az adósságállomány folyamatosa

A Tanulmányok Budapest múltjából című könyvsorozat XXIII. kötete igen figyelemreméltó írásokat tartalmaz, melyek nemcsak Budapest, de egész Magyarország történelmének jobb megértéséhez hozzájárulnak. Számomra leginkább figyelemreméltó a Gárdonyi Albertről, a 19-20. századi nagy polihisztorról szóló írás. Mint a művek jegyzékéből kiderül, Gárdonyi Albertet szinte minden érdekelte: a munkanélküliség, a könyvtárügy, az érmek, Budapest történelme, a középkori pecsétek, a városok közgazdasági szerepe- szóval, egy igazi polihisztorral ismerkedhetünk meg, Hermann Ottóhoz hasonló kaliberű, csak éppen az önmenedzseléshez kevésbé értő úriemberrel. Ilyenkor merül fel a kérdés az emberben: jót tett-e a nemzetközi tudományosságnak a specializálódás? Nem lenne jobb sokoldalú szakembereket képezni, akik aztán meg is tudnak élni az eszükből? Gát Eszter tanulmánya is elképesztő. A 19. századi pest-budai zongorakészítőkről szól, elképesztő alapossággal, zenetörténeti felkészültséggel. Kiderül ebből a ta