Könyvekről mindenkinek

 Már az 1990-es években felmerült egy kérdés a sajtó munkatársai között: van-e a sajtónak, médiának, oktató- nevelő, azaz pedagógiai funkciója. Megoszlott a vélemény a munkatársak között, aztán a szakma megadta rá a választ:a sajtónak mintakép értéke van, amely azonban független mindenféle okító-nevelő szándéktól ( ha megnézünk ma, a 21.században egy-egy szórakoztató műsort, még ezt a mintaadásra való képességet is el-elvitatjuk). A 18-19. században még más volt a helyzet. Akkoriban az írott szónak, az újságnak, a folyóiratoknak igen erős társadalomformáló funkciót tulajdonítottak- joggal. Ebben nem volt különbség Széchenyi, Kossuth vagy éppen a konzervativizmus vezéralakjainak számító Desewffyek között. A vita módszereken, a tartalmon, és a cenzúra jogosságát igazoló vagy tagadó álláspontokon ment. Fehér Katalin ezt- az egyes értelmiségiek, közéjük sorolva magamat is, által nosztalgikusan megszépített kort- mutatja be, azáltal, hogy megvizsgálja: hogyan foglalt állást a 18.századi...

 Sipos Balázs:"Amerika,ezeremeletes mennyország"...című könyve azt kutatja, hogyan jelent meg a Horthy-korszak írott sajtójában, filmhíradóiban,játékfilmjeiben, könyveiben és rádióadásaiban az Amerika Egyesült Államok. Mit gondoltak őseink erről a hatalmas országról, 1920 után vezető világhatalomról? Pozitívnak vagy negatívnak ( vagy mindkettőnek) látták Amerika fejlődését. Sipos Balázs könyve azonban túlmutat ezen:általános sajtó- és médiatörténeti kontextusba ágyazza a témát. Így aztán a kiváló könyv elolvasása után sokat megtudhatunk a Horthy-korszak Magyarországának ( 1919-1944) általános sajtó- és médiaviszonyairól is. Megtudjuk, hogy már 1902-ben könyv jelent meg, William T.Stead tollából, a világ amerikanizálódásáról. Igen érdekesnek tartom a módszertani bevezető 2.1 fejezetét, amely az úgynevezett kapcsolati történetírásról szól, ez igazából a transznacionális történetírás egyik változata. Kitér arra a Szerző, hogy a sajtó- és médiatörténetírás hogyan ágyazható be ebb...

 Kossuth Lajos a magyar történelem egyik legismertebb személyisége. Sokat tudunk reformkori pályafutásáról, az 1848-449-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepéről. sokkal kevésbé ismert számunkra az a néhány évtized, amit a magyar história ikonikus alakja emigrációban töltött, megfordulva Európa szinte minden országában és persze az Amerikai Egyesült Államokban. H. Haraszti Éva: Kossuth anglai éveiről című könyve segít megismerni ezeknek az évtizedeknek a Kossuthját: meglátjuk, hogyan egyre inkább reálpolitikussá, függetlenségi terveit egyetlen pillanatra sem adva fel. A Kossuth anglai éveiről című kötet négy tanulmányt tartalmaz. E rövid könyvajánlóban mindegyikről írok néhány gondolatot, peóblom összefoglalni H.Haraszti Éva kitűnő írásainak lényegét.  Kossuth mint angol újságíró. Kossuth Lajosnak, Angliába érkezve, sem megélhatése, sem szócsöve nem volt. Volt viszont híre. Ezért aztán két angol újság, a The Sunday Times, és az elsősorban munkások által olvasott, ...

 Dorothy Uhnak a modern amerikai krimiirodalom meghatározó írója, 1930-2006. között élt. Leghíresebb könyve A nyomozás, mely magyarul is több kiadásban megjelent. Nem klasszikus krimi, inkább a Chandler-féle realista ábrázolásmódhoz közelít. Ugyanakkor van benne rejtély bőségesen, az intellektuális krimik kedvelői számára is tartalmas szórakozást nyújt. Az alábbi könyvajánlóban rövid spoilert olvashatnak a Kedves Látogatók, utána pedig néhány szóban elmondanám véleményemet erről a nagyszerű regényről.  A történet az 1970-es években játszódik, az USA-ban. Két gyermek eltűnését jellentik be telefonon. Joe Peters nyomozó megy a helyszínre, a szülők lakásába. Kiderül, hogy George Keeler, az apa, előző éjszaka nem aludt otthon, kocsmatulajdnosként keresi kenyerét, s az italmérés fölött van egy kis lakása, ott töltötte az éjszakát. Az anya, Kitty, elmondja a rendőröknek, hogy eredetileg egy konferenciára akart utazni, de George, a hatéves kisfiú, kanyaróban megbetegedett, ezért otth...

 Schmidt Attila:Gyilkosok és áldozatok című könyvében folytatja azt a tematikát,amit korábbi munkáiban már oly nagy olvasói érdeklődés közepette tárgyalt:történetek,elbeszélések,interjúk révén tárja fel az 1970-es-80-as évek legnagyobb visszahangot kiváltó magyarországi bűncsekekményeit. Rövid spoiler gyanánt felidézzük ezeket a történeteket. Mivel bűnügyi tematikáról van szó,minden rejtélyt nem fejtünk meg,hagyunk az Olvasónak is. A Korhadt fának korhadt ága című fejezet voltaképpen egy interjú a börtönben. Rózsát a saját anyja és annak barátnője csábította be a bűn világába. Prostituáltként férfiakat kábítottak el,majd kirabolták őket. Az interhúból kibontakozik előttünk Rózsa nem éppen irigylésre méltó ifjúkora,szakadozott családi háttere. Hihetetlenül megrázó A siralomházban című interjú. Erzsébet,akit halálra ítéltek,megölte a férjét. A történet ott kezdődik,hogy a nő nagyobbik fia évekkel ezelőtt eltünt. Egy napon Erzsébet férje -ittas állapotban-bevallotta,ő ölte meg a fiút....

 Tolnai Lajost (1837-1902) tekinthetjük a modern magyar irodalom egyik előfutárának is. Elsősorban prózaírói és lapszerkesztői munkája jelentős.Sok konfliktussal járó, izgalmas életútját írta meg 1894-1895-ben, amit először folytatásokban közöltek, majd 1942-ben megjelent önálló könyv alakban is, A sötét világ címmel. 2004-ben, Marosvásárhelyen aztán újra kiadták. Tolnai ebben a regényében nagyon modern, a 19.századi irók sokszor cikornyás nyelvét mellőző írói nyelvet használ, közelít a hétköznapi beszédhez. Sokkal inkább realista, mint romantikus. Az alábbiakban egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz.  A valaha szebb napokat megélt Hagymássy család egy Tolna megyei községben él, az apa jegyző, anya, a kor szokásai szerint háztartásbeli, hét gyermeket nevel. Apának elég sok gondja van a helyi notabilitásokkal, mindig mindenben megmondja a kendőzetlen véleményét, nem veszi tudomásul, hogy a világ nem mindig igazságos. Egyszer egy helyi hatalmasságnak eleg...

 Fiona Barton könyve nem hagyományos angol típusú krimi, nem csak arról szól, hogy van egy bűntény és el kell kapni a tettest. Az özvegy sokkal inkább azt szeretné bemutatni nekünk, hogyan manipulálja a média a bűnügyek nyomozását, milyen hatalmas nyomást helyez a hozzátartozókra és mindenkire, aki valamilyen kapcsolatban van a tettessel, az áldozattal, vagy annak bármelyik rokonával. Fiona Barton maga is újságíró ( volt, hogy jelenleg még az-e, azt nem tudom), úgyhogy igencsak komoly személyes tapasztalata van a témáról.  Otthonának kertjéből eltűnik egy kislány, a napokat igénybe vevő keresés sem vezet eredményre. A rendőrség arra a következtetésre jut, nagyon helyesen, hogy a lányt elrabolták. Egy idős úr, aki a helyi polgárőr szerepét tölti be, látott egy csaavargókülsejű, hosszú hajú fiatal srácot a környéken kóborolni, elmondása szerint a fickó többször is elhaladt az elrabolt kislány otthona előtt, valamint a parkolóban álló kocsikat nézegette. A rendőrség mindent megte...

 Noam Chomsky és Edward S.Herman könyvében azt vizsgálja, milyen tényezők torzítják az amerikai tömegmédiának az objektív, pártatlan tájékoztatást és igényes szórakoztatást eredetileg célként kitűző szándékait. Egyetértés-gépzetnek nevezik az amerikai médiát( de szólhatna ez a könyv bármely ország médiájáról), mert bizonyos témákban, esetekben az ellenkező politikai oldalak ugyanazt a nézetet vallják, ugyanazokat a elveket követik. Chomsky és Herman szerint a média az ún. propagandamodell alapján működik, minden kapitalista országban. Szűrőket iktat be a rendszer, nehogy kellemetlen dolgokat mondjon ki a média. Az első szűrő:A tulajdonosi kör illetve a profitorientáltság A második szűrő:A reklámok, mint olyan tényezők, melyek működési engedélyként funkcionálnak. A sajtótermék, amelyben nem hirdetnek, versenyhátrányba kerül. A harmadik szűrő:A tömegsajtó hírforrásai. Itt említik meg a Szerzők azt, hogy micsoda propagandagépezete van a kormányzatnak. Csak a haditengerészet évi több t...

 Sarah Denzil könyve igazi, hamisítatlan angolszász thriller, kellemesen borzongató, az élet sötétebb oldalát hűen bemutató. A néma gyermek az ember kiszolgáltatottságát érzékelteti egy nagyon kegyetlen, kemény történeten keresztül.  Emma egy kis dél-angol faluban él, ahol mindenki ismer mindenkit. Hatéves fia, Aiden, éppen most ment iskolába, kissé nyughatatlan, de azért jó gyerek. Egy nap a települést kettészelő patak kiárad. Aiden pedig eltűnik, a holtteste sem kerül elő. Kis, piros kabátját találják meg. A hivatalos magyarázat így szól: Aiden, kíváncsi természetű fiú lévén, kiosont az iskolából, hogy megnézze milyen az árvíz, és véletlenül beleesett a vízbe.  Eltelik tíz év, Emma második férjével él, babát vár. Egyszer csak csörög a telefon, Stevenson felügyelő az. Aiden megkerült, egy szál farmerben bolyongott az út szélén. Most tizenhat éves, visszamaradt a fejlődésben, és egyetlen szót sem szól. Emma és Jake azonnal rohannak, hogy lássák a fiút. Az orvos szerint eg...

Umberto Eco 2016-ban megjelent regénye sodró lendületű elbeszélés, tartalmát tekintve pedig -krimi: egy mutatványszám összeállítására összeállt újságíró csapat egyik tagját meggyilkolják, miután megírja, hogy nem az igazi Mussolinit gyilkolták meg, hanem valami hasonmást, mert az igazit Hitler jegelni akarta a háború utánra ( merthogy hitt a győzelemben). A gyilkosság után a csapat megmaradt tagjai nyomozni kezdenek, eljutnak a Vatikánig, a CIA-ig, és a Föld összes létező titkosszolgálatáig. - társadalomkritika: Umberto Eco: Mutatványszám című könyve olyan világot ábrázol, melyben az információ a minden, a sajtó a világ ura, mind a hatalmon lévők, mint a média emberei valami képzelt, virtuális világban élnek,  emberélet másodlagos, nincs gyász, nincs szeretet, csak egy végtelenített, személytelen hírfolyam. A Mutatványszámnak nincsenek hősei: maga a hír, a média, az információ a hős. Ezek kuszaságából bontja ki aztán maga média a mindenki számára érthető, ugyanakkor megdöbbentő ...

Emlékszünk még arra az időre, mikor az ifjú Sebastian Vettel a BMW-Sauber pilótájaként feltűnt? És elkezdett törni, egészen fel, a csúcsra?  Mindenki túlzottan racionálisnak tartotta, sokan arrogánsnak bélyegezték. Pedig ő is csak ember, autóversenyző, a Forma-1 egyik nagymenője: René Hoffman könyve megmutatja nekünk azt az embert, aki a Forma-1-es tévéközvetítésekben nem látunk. Egyszerű, az autóversenyzést hivatásnak, életformának tekintő német fiatalember, akit nem szédített meg a hirtelen jött hírnév és dicsőség: dolgozott és dolgozott. Úgy, mint egyik példaképe, Michael Schumacher. Vettel nem gép. Van hobbija, szeret szórakozni, na persze, csak szolídan, és minden látszat ellenére empatikus. Azt gondolom, Vettelből a sportsajtó egy része akart új Schumachert faragni, ezért aztán mindig túlhangsúlyozták a nagy öreggel való hasonlóságot. Számomra az derül ki René Hoffman könyvének elolvasása után, hogy két teljesen eltérő karakterről van szó. Mindenkinek ajánljuk a Sebastian...

Dr. Immanuel Sücker német kémikusprofesszor rendkívül tömör, kiválóan megírt könyve arról szól, hogy a természettudományoknak és az emberi megismerésnek is megvannak a maga határai. Az Utazás az űrbe vagy utazás mennybe?- kérdésföltevés voltaképpen arra vonatkozik, hogy akar-e az Olvasó megragadni a materiális értékeknél, vagy szeretne valami ennél többet, ragyogóbbat, valami transzcendenst. Sücker professzor válasza egyértelműen igen. Szerző meggyőzően cáfolja azt a sajtóban elterjedt és a közvélemény agyába értelmetlenül belesulykolt nézetet, miszerint azzal, hogy az ember eljutott a Holdra, valami új korszak kezdődött. Sücker rámutat, hogy ez az amúgy rendkívüli tett az emberiség nagy részénke életére egyáltalan nem volt hatással, sok ember dolgozott azért, hogy néhányan a Holdra jussanak, miközben az USA harmadára csökkentette a harmaidk világ támogatását azért, hogy a John F. Kennedy elnök által meghirdetett projekt sikeres legyen. Sücker szerint a legvonzób alternatíva az, h...

A 19.század a magyarosodás időszaka volt. Ekkor alakultak ki nemzeti karakterjegyeink a politikában, a gazdaságban, művelődésben- s mint Lukács Anikó könyvéből megtudhatjuk, a divatban, öltözködésben is. A Nemzeti divat Pesten a 19.században című könyv úttörő jellegű. A legtöbb Olvasó először találkozik az itt felvetett kérdésekkel, melyek élesen befolyásolták a korabeli mindennapokat. A céhek vagy a kapitalista ipari üzemek gyártják a modernebb ruhákat? viselheti-e ugyanazt az egyszerű kispolgár, mint a nemes? A sajtónak követnie kell a divatot, vagy pedig példát mutatnia olvasóinak a "helyes" viseletről? Hogyan befolyásolta a mindinkább fejlődő történeti köztudat a divatot? Miként fogadta a külföld a magyar " nemzeti öltözet" feltűnését? ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ az ember Lukács Anikó szerfelett izgalmas, minden történelem iránt érdeklődő számára fontos könyvéből. (Budapest Főváros Levéltára, 2017.) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Adakozás ...

A könyv címében szereplő forradalom nem más, mint a magyarországi rendszerváltás, Bíró Zoltán pedig a Magyar Demokrata Fórum prominens politikusa volt az Események idején. Két aktuális szövegrészt szeretnék kiemelni a kötetből. Az egyik: Soros György már a rendszerváltás idején be akart avatkozni a magyar politikába, méghozzá politikacsinálóként. Azt akarta, hogy jobbközép-konzervatív MDF olvadjon össze a liberális SZDSZ-el. Az MDF erre természetesen nemet mondott, mire Nyugaton kikiáltották őket antiszemitának, Horthy-imádóknak, meg mindenféléknek. A ballib sajtó már akkoriban is úgy működött, mint manapság. A másik szövegrész, amit alaposan érdemes lenne kielemezni, a rendszerváltás summázata. A 40-41. oldalon Bíró Zoltán összegzi, mi az, amit annakidején a politikai vezetők elrontottak. Ezek egyike a gazdasági kérdés. Magyarország a Kádár- korszak végén hatalmas államadósságot halmozott fel, Amerika és Nyugat pedig támogatta a magyar rendszerváltást. Ebből, Bíró Zoltán szerint, az ...