Könyvekről mindenkinek

Két kitűnő tanulmány egy kötetben. Heller Ágnes a könyv megjelenése idején a magyar filozófiatudomány egyik reménysége volt. Az ösztönök illetve Az érzelmek elmélete ennek megfelelően lenyűgözően okos, és elképesztően tudományos. Heller Ágnes arra a kérdésre keresi a választ, hogy az ember ösztönlény-e. Azaz: az érzelmek és az inttelektus az ösztönből fejlődtek-e ki, vagy egészen önálló emberi " jellemvonásoknak" tekinthetők. A tét óriási. Ha ugyanis az ember ösztönlény, akkor voltaképpen bizonyítást nyert az evolúció. Ha nem, akkor az ember egyedi, semmi máshoz nem hasonlítható lény. A 21. századi keresztény Olvasó számára ez egészen triviálisnak tűnik, mi a jó válasz, de Kádár idején, a materializmus tombolásakor efféle kérdéseket még felvetni sem volt ildomos. Heller Ágnes nagyon érdekes végkövetkeztetésre jut. elutasítja az ösztönök meglétét tagadó, illetve az ösztönök egyeduralmát hirdető pszichológiai elméleteket. Szerinte az ember ösztön- maradványokkal rendelkezik,

Darvas Gábor zseblexikonja ( azért nem annyira " zseb": 250 oldal, de így is elfér egy kisebb táska egyik rekeszében, ami a Zeneműkiadó gondos munkáját dicséri) nem kevesebbre vállalkozik, minthogy átfogó képet adjon a zenekedvelő Könyv-Olvasónak több ezer év klasszikussá emelkedett zenéjéről: a fontosabb hangszerekről, műfajokról, konkrét művekről ( nagyon ügyesen, külön címszóban is!), és természetesen a nagy szerzők életéről. Utóbbit szerintem nem volt szerencsés külön fejezetbe tenni...Nagyon érdekesnek találtam, amit az angol és a bécsi zongoratípusokról olvastam, mégis kijelenthető: a műfaji meghatározások sikerültek legjobban. Merthogy: árnyaltak. A zenében ugyanis nem lehet minden művet egy kaptafára ráhúzni ( ld. szimfónia), a zsenik teremtő elméje úgyis áthág minden korlátot. A címszavak tömörek, de nem nélkülözik a Szerző egyéni véleményét, látását, ez néha-néha értékeléssé lakul, ami egy lexikon esetében, ugyebár nem megengedett. Szerencsére ez csak ritkán fordul