Könyvekről mindenkinek

 Grendel Lajos (1948-2018) a 20-21.századi magyar irodalom kimagasló képviselője volt.A hajdanvolt Csehszlovákiában illetve, a rendszerváltás után,Szlovákiában élt, az ottani magyar kisebbség mindennapjai is megjelennek novelláiban, regényeiben. Összegyűjtött elbeszélések című posztumusz könyve több, mint négy évtized rövidprózai teljesítményét foglalja magában, éppen ezért nagyon nehéz egyetlen stílusba besorolni, egyetlen " dobozba" belehelyezni a kötetben olvasható, kitűnő műveket. Ezen könyvajánló nem is vállalkozik erre. Inkább a könyvismertetésnek azon formáját választottam, hogy kiemeltem ebből a rendkívül tarka, mégis egységesnek, üdének ható termésből néhány darabot, ezekről szeretnék néhány méltatlanul rövid megjegyzést írni.  Tantörténet.Tizenhárom éves, elemi iskolás diákok közegében zajlik a cselekmény. Új fiú érkezik az osztályba, Sipos, akiről kiderül, hogy családjával Amerikából tért haza. Vállig érő zsíros hajjal jár suliba, amit az 1960-as évek Csehszlovákiá

 Annak idején eléggé vegyes volt Krusovszky Dénes:Akik már nem leszünk sosem című regényének kritikai fogadtatása (2018-ban látott napvilágot az első kiadás). A közönség mindenesetre szerette a könyvet, s az a helyzet, hogy nekem is tetszik. A szerkesztését egyenesen lenyűgözőnek találom, de erről majd később. Ebben a meglehetősen szűkre határolt könyvajánlóban most nem spoilert szeretnék közölni, hanem különböző kulcsfogalmak, kulcsszavak köré csoportosítva kifejteni, hogy szerintem miért is jó Krusovszky Dénes könyve.  Felnőttség. Amikor az ember belép húszas éveinek második felébe, akkor valami megváltozik. Jelentősége lesz a dolgoknak, minden szónak, gesztusnak, súlya lesz. A korábban nagynak látott dolgok összemennek ( lásd Hajdúvágás), kissé elszürkülnek ( lásd a könyvben Debrecen példáját). Az a fajta fiatalos nyegleség, felelőtlenség, életvidámság eltűnik, mert mindenről kialakul valamilyen véleménye az embernek, s akinek véleménye van, az veszélyes, sokszor a tűzzel játszik (

 Szakály Sándor a huszadik századi magyar történelem egyik legavatottabb ismerője. Történelmünkről-hosszabban, rövidebben című kitűnő könyve a Szerző 2015 és 2018 között megjelent tanulmányaiból, cikkeiből, interjúiból válogat. Ha valaki egyszerre olvassa végig a könyvet, olyan érzése támad, mintha templomi mozaikot nézne: a sok részletből összeáll valamiféle egész- ami szaktudományos értelemben természetesen távolról sem egész, viszont belső lényeget, szemléletét tekintve igen. Jómagam, ebben a könyvajánlóban, kiválasztok néhány mozaik-darabot, és néhány elismerő megjegyzést fűzök hozzájuk. Remélem, ezzel sikerül kedvet teremtenem Szakály Sándor könyvének olvasásához.  Az első világháborúval kapcsolatban egy igen találó mondatot olvastam a 17. oldalon, amely talán ( leegyszerűsítve ugyan), de megmagyarázza a háborús vereség okait. Hogy tudniillik " Az idő nem a központi hatalmaknak dolgozott". Pontosan erről van szó. Németország és az Osztrák-Magyar monarchia hadat viselt eg

 Camilla Läckberg remekművet alkotott. Nagyon magas színvonlú, remek olvasmány A kőfejtő, magasan kiemelkedik a mostanában megjelent krimik átlagából. Az alábbi rövid könyvajánlóban közlök egy rövid spoilert a könyvről, természetesen, mivel, krimiről van szó, csak egy kis darabon követve a cselekményt.  A történet Svédországban játszódik, két szálon. Az egyik szál az 1920-as években indul. Agnes fiatal lány, apja gazdag, a heyi kőfejtő és még több más ipari létesítmény tulajdonosa. Agnes rájön, hogy ha nagyon megpuhítja az öreget, apja minden kérését teljesíti. Az elkényeztetett lány méregdrága ruhákban jár, zongoraórákat vesz. Egy szép napon azonban megtörténik a baj:Agnes beleszeret Andersbe, a derék, nem túl művelt kőfaragó munkásba. Titokban találkozgatnak, szexre is sor kerül. Agnes terhes lesz. Apja rettenetesen megharagszik rá, főleg amiatt, hogy egy közönséges munkással szűrte össze a levet. Rettenetes büntetést talál ki:a helyi lelkésszel összeadatja Agnest és Anderst, majd a

 Csányi Vilmos a magyar és nemzetközi tudomnáyos élet kimagasló alakja, biológus, etológus,s -ezt kevesen tudják róla- vegyész. A globális elme című könyvében válogatott cikkek,tanulmányok olvashatók. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálom nagyban vázolni azokat a problémákat, megközelítéseket, melyekről ezek a művek szólnak. Nagyon szeretném hangsúlyozni, hogy Csányi Vilmos nem lezárt igazságokat közöl az Olvasóval, hanem próbálja őt közös gondolkodásra hívni.  Miről is gondolkodunk közösen e könyv olvasása közben? Melyek azok a fő kérdések, melyeket Csányi professzor felvet? 1. Hogyan alakult ki az ember, miért a Homos sapiens lett a Föld bolygó vezető élőlénye, milyen készségek, képességek szükségeltettek ahhoz, hogy ez lény, melyből százezer évvel ezelőtt még csak tízezer élt Európában, ekkora " karriert" fusson be? 2. Miben különbözik az emberi társadalom az állati társadalmaktól, az emberi viselkedés az állati viselkedéstől? Mi az oka, hogy a jelentős genetikai különbözős

 Szabó Magda:Nekem a titok kell című könyvében az írónő kötetben meg nem jelent írásai olvashatók, Dr.Urbán László válogatásában és összeállításában. Nagyon magas színvonalú irodalmi alkotások, levelek olvashatók a könyvben. E könyvajánlóban kiemelünk néhányat e kötet remek darabjai, ékszer-gyöngyei közül, reflektálunk ezekre, remélvén, hogy ezzel teremtünk kedvet az olvasáshoz.  Hat részre oszlik a könyv:novellák, tárcák, vallomások, levelek, interjúk, versek ( Szabó Magda ugyanis költőként indult). Kezdjük a novellákkal! A Valami című remekmű főhőse egy öregasszony ( szimbóluma lehet a magyar öregek sorsának), akinél eljött az az időszak, hogy egészségi okok miatt ápolásra szorul. Visszagondol elmúlt életére, fiatalságára, a nehézségekre, melyek anyaságát kísérték. Meghívja három gyermekét egy közös ebédre, hogy ott megbeszéljék a mama további sorsát. Kiderül, hogy a néni kedvenc gyermeke a legrosszabb, leghisztisebb, iskolában legrosszabbul teljesítő kislány, Olga volt.Vajon Olga ma

 Bohumil Hrabal neves cseh író Házimurik könyve része egy pszeudo-önéletrajzi trilógiának, afféle harmadik személyben megírt autobiográfiának, mely megmutat az Olvasóknak egy egészen sajátos, közép-európai történelmi kontextusba ágyazott magánéletet, illetve értelmiségi pályafutást. E rövid könyvajánló voltaképpen spoiler: kedvet szeretnék csinálni e könyv elolvasásához. Nagyon tanulságos.  A történet a második világháború után játszódik, Csehországban, többnyire Prágában. Minden romos, éppen most épül újjá, a társadalom is zavaros. Pipszi falusi- kisváriso lány, aki megismerkedett egy zenész fiatalemberrel, aki előreküldte őt Párágba, hogy szervezze meg az esküvőjüket, a derék vőlegényjelölt eközben lelépett a másik nőjével. Pipszi Prágában marad, nincs senkije. Munkahelyet talál egy neves prágai szálloda pénztárában ő lesz a blokkoló, ami nem nagy rang, de legalább pénz van belőle, és a lányt is megkedvelik munkatársai. Csakhogy felmerül egy gond:csak akkor véglegesíthetik a munkahel

 Borvendég Zsuzsanna eredeti kutatásokon alapuló könyve a magyar történelem 1956 utáni időszakának, a Kádár-korszaknak, kevésbé ismert aspektusát világítja meg. Olyan eseményekről, történelmi folyamatokról szól ez a könyv, melyekről a kommunista rendszer egyszerű magyar ( és tegyük hozzá:kelet-európai) polgárának sejtelme sem lehetett. Ezek a dolgok a háttérben zajlottak, nem tudósított róluk a híradó, de még a Kossuth Rádió híreiből sem értesülhettünk mindarról, amiről az Impexek kora című könyvben só esik. Ezért is tartom nagyon szimpatikusnak, hogy a Szerző nem elsősorban történészeknek, hanem azoknak az embereknek ajánlja könyvét, akik a Kádár-korszakot megélték, átélték. Legalább utólag megtudjuk, mi mindent hallgatott el az akkori hatalom.  Ebben a könyvajánlóban egy személyes reflexiókon alapuló "kedvcsinálót" szeretnék közölni. Remélem, egyre több emberben támad fel a vágy, hogy megismerje a Kádár-kor igazi arculatát. Személyes történelem ez, bár a legtöbb magyar embe

 Szabó T. Anna kötete kiváló, a 21.századi magyar ( le merem írni: európai) irodalom egyik büszkesége. Szellemi kalandozás,új szellemi tengerek és óceánok felfedezése- ez vár mindazokra, akik kézbe veszik az ár című könyvet. És mindenekelőtt sok gyönyörűség. Olyan, mint mikor befogadó lélekkel Mozartot hallgatunk vagy Rembrandt-festményben gyönyörködünk. Átjár testet, lelket, szellemet. Jómagam végig úgy éreztem, hogy a költő minden szava nekem szól, nekem akar mondani valamit.  Kiemelhetném persze azt, hogy Szabó T. Anna mennyire okosan, professzionális módon alkalmazza a klasszikus és modern versformákat. Dicsérhetném a külünleges, senki mással össze nem hasonlítható rímeket ( és bátorítanám is Annát:akárki esztéta akármit is mond, nyugodtan lehet a 21.században rímes verset írni. A rím egy hatalmas többletet ad versnek, zeneiséget. A rímes vers voltaképpen költészet és zene találkozása).  A kötet címe nagyon érdekes, töbrétegű jelentést hordoz. Az " ár" jelenthet árvizet,

 Szabó Magda:Csigaház című könyve irodalomtörténeti jelentőségű. Sokáig ugyanis úgy tudtuk, hogy az írónő első jelentős prózai műve az 1958-ben megjelent Freskó című regény. Aztán, miután Szabó Magda 2007-ben itthagyott bennünket, megkezdődött a hagyaték rendezése.A rendezés során pedig előkerült egy füzet,Csigaház felirattal. Szabó Magda 1944-ben írt regényét tartalmazta. Az írónő ekkor 26 éves volt. Azért érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert: - irodalomtörténeti jelentőségű - emberábrázolása nagyon árnyalt, már előrevetíti a későbbi Szabó Magdát - maga az egész mű nagyon modern, lüktető.Szabó Magda jó látja korának társadalmi-politikai viszonyait. A Csigaház című regény Bécsben játszódik, az 1938-as Anschluss után. A Csigaház Bécs első toronyházának neve, tizenkét emeletes, liftes, a korban ezt már valóságos felhőkarcolónak tekintették. Ebben a házban futnak össze a cselekményszálak.  Kemenes Júlia fiatal lány, orvosprofesszor apjával és annak második feleségével lakik Pesten, egy v

 Adott egy üres papír, és adott Szkárosi Endre. Míg legtöbb, konvencionális hozzáállású írónk máris a vízszintes sorok alkotásának lehetőségét kezdené tanulmányozni, addig Szkárosi Endre hosszasan tanulmányozza az üres papírt. És rájön, hogy a fehér objektum mennyi, eddig ki nem használt lehetőséget rajt magában. már ha képzőművészként ÉS íróként tekintünk rá. ( Amúgy a címben vétettem egy kicsikét, a "Véletlenül" szó át van húzva, csak ezt a mi rendszerünk nem engedi, vagy legalábbis nem jöttem rá, hogyan...). Szóval, mit is lehet tenni üres pappírral, hogy tevékenységünk eredménye mégiscsak vers IS legyen? Kettéoszthatjuk, .Fejtetőre állíthatjuk.Vagy még jobb: leírunk szavakat, aztán bizonyos betűket feketével besatírozunk. Amúgy ez az Olvasónak is nagyon jó, mert több érzékszervét mozgatja meg a vers.  És amúgy az efféle megoldások nem zárják ki, hogy a Szerző kifejtsen/elmondjon/ véleményezzen bizonyos dolgokat, sőt, még történeteket is lehet is mondani. Csak a lélek egy

A Dr.Zinner Tiborra emlékező kötet nagyon sok érdekes visszaemlékezést, tanulmányt tatalmaz. E rövid könyvajánlóban nem tudunk mindegyikről még említés szintjén sem szólni. Kiemeltem néhány fontosabb írást,olyanokat, melyek véleményem szerint meghatározóak, tudásformálóak akár a jövő generációk számára is. Remélem, kedvet kapnak majd a Kedves Látogatók arra, hogy kézbe vegyék ezt a nagyon tartalmas és nagyon igényes kiállítású könyvet.  A könyv első része Zinner Tiborról, a tudósról és a nagyszerű emberről tartalmaz visszaemlékezéseket kollégák, egykori évfolyamtársak, tanítványok részéről. Megtudjuk, hogyan került Zinner Tibor a Kossuth Lajos Tudományegyetem( azóta már Debreceni Egyetem) történelem-földrajz szakára ( s ahová abban az évben tizenöt főt vettek fel, és kétévente indult ez a szakpárosítás). Megismerkedünk fontosabb tanáraival, megtudjuk, kikkel kötött barátságot az évfolyamon, majd kezdetét veszi egy "szédítő"- nek tűnő, de sok kanyarral teli tudományos pályafut

 Azzal kezdeném, hogy ideírnám a teljes szerkesztőgárda neveit:Apor Péter,Bódi Lóránt, Horváth Sándor, Huhák Heléna,Scheibner Tamás. Az általuk szerkesztett Kulturális ellenállás a Kádár-korszakban című könyv arról szól, hogy a tárgyalt időszakban létező képzőművészeti gyűjtemények, tárlatok, egyéb művészeti csoportok, mennyiben fejtettek ki ellenállást az aktuális politikai kurzussal, azaz a magát " szocialistának" nevező Kádár-korszakkal szemben. De nem szorítkozik az 1957-1988. közötti időszak tárgyalására, a tanulmányok Szerzői kitekintenek a rendszerváltás utáni időszakra is. Az alábbiakban néhány tanulmányból villantunk fel gondolatokat, hogy ezzel teremtsünk kedvet az Olvasáshoz.  Apor Péter és Horváth Sándor:Kulturális ellenzékiség a Kádár-korszakban és archiválásának értelmezési lehetőségei című tanulmánya egy nagyon fontos mentalitásbeli tényezőre kérdez rá: vajon a Kádár-korszak értelmisége rendelkezett-e valamelyes szabadsággal, volt-e bizonyos szituációkban dönté

 A könyv alcíme:Harc a globális dominanciáért.Richard McGregor könyve egy sajátos háromszereplős nemzetközi dráma. Az Ázsia a világban című könyv az Amerikai Egyesült Államok,Kína és Japán sajátos gazdasági-hadászati-diplomáciai sakkjászmájának legújabbkori lépéseit elemzi. McGregor diplomáciatörténetet ír,ahol azonban jelentős szerepet kap a pszichológia,a személyiségek úgy általában,illetve mélyen belemegy McGregor a gazdasági folyamatok elemzésébe,hiszen-mint a könyvből kiderül-gyakran éppen ezek határozták meg a három ország diplomáciáját.Fejezetről fejezetre ghaladó spoiler helyett egy rövid kedvcsinálót írtam a könyvről.  A második világháború után a győztes USA arra törekedett, hogy lefegyverezze és demokratizálja a legyőzött Japánt. Csakhogy 1949-ben Kínában kommunista hatalomátvétel következett be, az amerikaiak nagy rémületére. Csang Kaj-seket, az USA korábbi legfőbb szövetségesét, Tajvanra száműzték. Az amerikai vezetés tudta, hogy mindenrán meg kell akadályoznia, hogy Japán

Természetesen alcíme is van ennek a könyvnek:Korabeli stratégiák, populáris mítoszok,  és ezek utóélete. O.Réti Zsófia:Nekünk nyolcvan: Közelítések a nyolcvanas évek magyar kulturális emlékezetéhez című könyvében arra keresi a választ, hogyan hatnak az 1980-as évek kulturális emlékei?/toposzai?/mítoszai? a későbbi korok emlékezetére. Nagyon gazdag, nézőpontjaiban nagyon széleskörű könyvről van szó, nem is kívánunk ebben a könyvajánlóban mindenen pontról pontra végigmenni, inkább csak egy-két fontos kérdéssel kapcsolatban mondaná el szerény véleményét a recenzens. Nagyon fontos kérdés: tekinthető-e egységes művelődéstörténeti korszaknak a nyolcvanas évek? Véleményem szerint igen, Magyarországon mindenképp. A " reformszellem" ugyanis ekkor vált láthatóvá a legtöbb ember számára, mégpedig azáltal, hogy a korábban mostohafiúként kezelt (vagyis inkább lekezelt), tűrt-tiltott populáris kultúra ekkor, az 1980-as években kap polgárjogot, terjed el széleskörben. Antal Imre és Kudlik J

 Jesmyn Ward az új amerikai író-generáció kitűnő képviselője.,1977-ben született.Hallgasd a holtak énekét! című könyve igen magas színvonalú szépirodalom, a 21.század egyik irodalmi bestsellere. Nemcsak Amerikában, de Európában is igen népszerű könyv. Szokásuknhoz híven, egy rövid spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz. A cím azt fejezi ki, hogy mindig, minden körülmények között oda kell figyelnünk múltunkra, őseink emlékét ápolni kell. A történet egy szegény sorsú fekete amerikai családról szól. A hetvenhez már közel járó Papa közülük a legaktívabb, mindent megcsinál a farmon és az erdőben, amit kell, gondozza a kecskéket, a disznókat. Felesége, mama, rákos, valószínűleg végstádiumban, de a család nem küldi őt hospice-házban, mert ott akarnak lenni mellette, segíteni a szenvedésében. Lánya, Léonie, felelőtlen, hanyag életet él, nem kerülik el a kábítószerek sem, az sem érdekli, hogy már két gyermeke is van: a kamaszodó Jojo és a csecsemő Michaela, akit Kaylának is nevezne

 Tóth Krisztina publiciszikái, tácanovellái olvashatók e kötetben. Ha valamilyen tematikai-stilisztikai kategóriába kellene ezeket a műveket besorolni, akkor leginkább az annak idején Bertha Bulcsú által művelt publicisztikához hasonlíthatnánk. Nem akar nagyot mondani, nem célja a világmegváltás. Az élet apróbb dolgairól írja le személyes reflexióit: kutyák és macskák, háztartás, edzés a konditeremben, utazás, hajléktalanok, álmok, anya-gyermek kapcsolat, játék, szóval, effélék. minden írást mélységes humánum, a szegényekkel, elesettekkel való együttérzés hat át.Néhány szőlőszemet kiemelnék ebből a gazdag termésből, afféle spoilerként, a szerintem legjobbak közül.  A Moszkva tér egyszerre szól a magyar társadalom, főleg a kisnyugdíjasok lenyomorodásáról, illetve a művészi szabadságról, a kreativitás sokféleségéről. Az emberek menekülni akarnak ebből a szürke valóságból, de lehet, hogy még szomorúbb világba érkeznek.  A Teiresziász számomra azt mondja el, hogy éljünk bár az ókori világb

 A könyv alcíme:Hatékony és magabiztos növekedés verseny nélkül W.Chan Kim és Renée Mauborgne korszakalkotó és szakmai körökben sok vitát kiváltó könyvét elsősorban gyakorló cégvezetőknek, menedzsereknek ajánljuk.Ugyanakkor nem árt elolvasni azoknak sem, akik majd a jövő évtizedekben kerülnek vezetői pozícióba, azaz:közgazdász- és jogászhallgatóknak, IT-tehetségeknek. Nagyon új személetű vállalatgazdasági munkáról van szó, félre a sablonokkal!  A kék óceán váltás tulajdonképpen azt jelenti, hogy egy cég, amely egyre kevésbé bírja az árversenyt, a technológiai versenyt, egyre nehezebben talál jó vezetőket, újít:új piacon nyit magának pziciót, egy olyan terepen, ahol még senki sem járt ( a vörös óceán a cápáktól és egyéb ragadozóktól hemzsegő piacot jelenti, a kék óceán a tiszta, ragadozóktól mentes "játékteret".)Ennek a váltásnak a menetét, lépéseit, buktatóit és sikerlehetőségeit tárgyalja W.Chan Kim és Renée Mauborgne könyve.  Mindenekelőtt megismerkedhetünk pozitív példákka

 A könyv alcíme:Tíz ok, amiért tévesen ítéljük meg a világot, avagymiért álnak jobban a dolgok, mint gondolnánk. A kötet társszerzői:Ola Rossling, Anna Rossling Rönnlund Aki rendszeresen olvas médiát,azt gondolja, hogy a világ országait két csoportra oszthatjuk:gazdagokra és szegényekre. Az egyenlőtlenség nő, a gazdagabbak még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek. A világ lakosságának nagy része nem jut rendes iskolááztatáshoz, a Földünkön kipusztuló állatfajok száma nő.  Hans Rossling svéd orvos és társadalomtudós egész munkásságát annak szentelte, hogy lerombolja a médiaaalpú gondolkodást, és helyette a tényalapú gondolkodást tegye uralkodóvá.Hogy mi a különbség, az kiderül, hogy végigolvassuk ezt a könyvet. A rendkívül sokrétű, olykor megdöbbentő adatokkal szolgáló mű lényeget az alábbiakban foglalhatjuk össze: Nem ismerjük a világ alapvető tényeit. Az ezzel kapcsolatos teszteken még a véletlenszerűen tippelő csimpánzok is jobban szerepelnének, mint a davosi világgazdas

 Takács Erzsébet: A szolidaritás alakváltozásai című kitűnő könyve egy nagyon fontos- és még jó darabig aktuális- témával, a társadalmi szolidaritással foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy össztársadalmi szinten milyen hajtó- és gátlóerők működtetik a szolidaritás intézményeit, gyakorlatait, s milyen szerepet játszik a politika a szolidaritás  kiteljesedésében vagy éppen visszafogásában.  Mindenekelőtt: Szerző szerint a politika, különösen a jelenlegi politikai rendszer, igenis a társadalmi szolidaritás ellenében hat. A segítő tevékenységeket ugyanis zömmel civil szervezetek végzik/végeznék, csakhogy az aktuálpolitika a legyszerűbb, leg-apolitikusabb tevékenységek mögé is belelátja saját szempontjait, a civil szervezetekre mint közéleti entitásokra, nem pedig mint az ország, a közösség javát szolgáló szervezetekre tekint. Ebben teljesen egyetértek Takács Erzsébettel, manapság sok esetben már egy "egyszerű" drogprevenciós kampányt is gyanakodva fogad az elit.  Nagyon érdekes kérdé