Könyvekről mindenkinek

 Jon Fosse, a 2023.év irodalmi Nobel-díjasa, többek között " innovatív drámáiért" kapta a rangos nemzetközi elismerést. Hatudni szeretnénk, mitől is ennyire innovatívak a norvég Szerző drámái, érdemes beleolvasni a Valaki jön majd című könyvbe, ahol is hat színmű mutatja be nekünk a Fosse-darabok eredetiségét- De miben is áll ez az eredetiség? A drámai konfliktus nem feltetéelnül jelenik meg előttünk. Sok esetben nem a realista alapon elgondolt lélek vagy a személyiségek özött feszül a kofliktus, hanem maga a nyelvhasználat eredményezi azokat. No meg a magány. Fosse hősei elképzelhetetlenül magányosak elidegenedettek, sokszor képtelenek a kommunikációra. A párbeszédekben gyakori elem a zeneiség- ebből a szemponból hasonlítanak ezek a darabok a 19.századik a falvak különböző közösségi eseményeni- pl. fonóban- zajló, zömmel a szerelem, párválasztás témája körül forgó mondókákra, balladákra.  Nézzük most egyenként a színműveket!  A címadó mű, a Valaki jön majd, 1992-1993-ban kel

 Térey János a modern magyar líra és dráma meghatározó alkotója- azért nem írom, hogy " volt", mert művein keresztül átsugárzik az ő egyénisége,sajátos világlátása. Őszi hadjárat című kötete 1985-2015. között keletkezett műveiből szerkeszt és válogat. Egy ennyire monumentális költői produktum esetében mindenképpen illene szólni a kötetszerkesztés- és felépítés sajátosságairól, e rövid könyvajánló azonban nem nyújt erre elegendő teret. Inkább azt a módsszer választom, hogy kiválasztom a számomra leginkább érdekes, engem legjobban megragadó verseket, és azokról szólok, néhány prózai mondat erejéig. Remélem, ez segíti a Kedves Látogatót az orientálásban.  A ház a könyvben. Ez a vers az én értelmezésem szerint a Nyugat-hagyomány újraértelmezése. Felmerül a kérdés: miért kell a Nyugat-hagyományt egyáltaán újraértelmezni? Szerintem azért, mert csak eltelt azóta száz év, és a 21.század Olvasójának mást mondanak Kosztolányi, Babits,Tóth Árpád vagy éppen Móricz Zsigmond művei, mint eg

 A vihar című dráma ( a műfaji besorolásról lentebb még szó lesz) William Shakespeare kései korszakában keletkezett, jelenlegi ismereteink szerint- a Shakespeare-filológia időnként kénytelen kevés adattal is beérni- 1611-ben mutatták be a darabot,de nem a Globe színházban, hanem a domonkos-rendi szerzetesek remek akusztikájú termében, mégpedig igen előkelő, udvari közönségnek. E rövid könyvajánlóban nem tudok itérni a darab minden részletére. Mivel számtalan olyan könyv jelent meg a magyar könyvpiacon, mely tartalmazza a Shakespeare-drámák cselekményét, ezúttal nem spoilert közölnék a műről, inkább egy-két észrevételemet osztanám meg a Kedves Látogatókkal.  1. Irodalomtörténeit közhely azt állítani, hogy a könyveitől megszabadulni kívánó Prospero maga az idősödő Shakespeare lenne. Ez nem igaz. Prospero azért égeti el könyveit, mert isten háta mögötti, elhagyott szigetéről visszatér a világba, mégpedig hatalmi pozícióba, a kor egyik legdinamkusabb, legpörgősebb városába. Prospero nem vi

 Talán sokan megkérdezhetjük:vajon miért írt Borbély Szilárd regényt Franz Kafkáról, az európai irodalom egyik legnagyobb alakjáról? Erre azt válaszolhatjuk:ha a történelem nagy alakjairól lehet életrajzot írni, akkor a világirodalom nagyjairól is lehet erősen pszichologizáló jellemregényt írni. Az a tény, hogy óriások vállán állunk, nem jelenti, hogy ne lehetne írni ezekről az óriásokról. A Kafka fia ( mely a Szerző életében nem jelent meg magyarul, kizárólag németül) olyan jellemrajz, mely a Kafka család férfitagjainak pszichológiáján keresztül kíván behatolni a nagy író szívébe és gondolataiba.  Érdekesen alakul a félénkség-határozottság ellentétpár a Kafka család sorsában. A nagypapa egy igazán félénk, könyveit bújó, kereskedelemben dilettáns, túl jó indulatú férfi, aki a az emelkedő beszerzési árak mellett sem hajlandó fogyasztói árat emelni bolztjában. Sőt, a rászorulóknak ingyen is ad. Az igencsak spirituális lelkületű férfiú mellett a feleség a határozott, az amazon-típus, való

 J.D.Barker nemzetközi bestsellere egy trilógia harmadik kötete, a Negyedik majom és az Ötödik áldozat folytatása. Azt kérjük, hogy olvassák el ezeket a könyveket is- A hatodik éjszaka megérthető ugyan önmagában, de azért eléggé szorosan kapcsolódik a másik két könyvhöz.  Szokásuknhoz híven, egy rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban, amellyel arra próbáljuk rávenni Tisztelt Látogatóinkat, hogy olvassák el teljes egészében ezt a vérbeli thrillert. Csupa izgalom,feszültség, és kitűnő jellemábrázolás.  Kezdődjék a spoiler! A 4MGY gyilkos ügyében már régesrégen a szövetségiek nyomoznak, a helyi rendőrséget- Porter nyomozó vélt érintettsége miatt- levették az ügyről, Clair, Nash és a többiek csak megfigyelőként vehetnek részt az ügy felderítésében. Az USA négy különböző pontján négy, azonos módon megcsokított holttestre bukkannak: az áldozatok imádkozó pózban ülnek, körülötük pedig felirat:" Bocsáss meg, Atyám!". Az áldozatok ujjlenyomatait eltávolították. Mindeközben Bish

 A legyek Jean-Paul Sartre egyik legismertebb,Európa-szerte nagyon gyakran játszott egzisztencialista drámája. Igazi,fajsúlyos francia szépirodalom,mely az egész emberiségben találja meg Olvasóját. Azoknak ajánljuk,akik rendelkeznek némi ismerettel a gőrög mitológiáról.Az alábbiakban közölt könyvajánló egyfajta elemzéssel és reflexiókkal kombinált spoiler,kötetlen-elmélkedő formában. A történet az ókori görög mitológia egyuk ismert történetének huszadik századi parafrázisa(hozzáteszem:sajnos,a 21.századra sem vesztette el aktualitását). Argoszban,az ókori Hellasz egyik legvirágzóbb városában,igen kellemetlen dolog történik. Nagy,agresszív,csípős legyek lepik el a várost,a lakosok semmit sem tudnak tenni ellenük. A városban Aigiszthosz és Klütaimnésztra uralkodik,akik tizenöt évvel korábban megölték a királyné első férjét,Agamemnónt. A királyi házaspár gyermekei közül Elektra cselédként él a palotában és szolgálja saját anyját,a fiú,Oreszész pedig elbujdosott és meghalt-legalábbis így h

 Oscar Wilde színművét előbb mutatták be színházban,mint ahogy könyv alakban megjelent Nagy-Britanniában,1893-ban (Ebben nincs semmi szokatlan). Wilde ekkor már elismert,befutott író,a közönség kedvence. A Lady Windermere legyezőjét is szerette a publikum,de azért nem ezt tartották(s az utókor ítélete ebben megegyezett a kortársakkal) a brit szerző legjobb művének. Az arisztokrata körökben,cselekményét tekintve mindössze alig 12 órát felölelően játszódó mű telis-tele van félreértésekkel,naivitással,tévedéssel. Mintha maga a viktoriánus társadalom inogna meg kissé...Lady Windermere,a fiatal és bájos feleség bált ad,ahová meghívja a londoni társaság számottevő alakjait. Amint készülődik az esti bálra,meglátogatja őt Berwick hercegné. Szomorú hírrel szolgál:Londonban azt beszélik,Lord Windermere megcsalja őt. Nem is akárkivel:Mrs.Elyenne-nel,aki nemrég érkezett a brit fővárosba,és roppantul rossz híre van,ugyanis-legalábbis a társasági hölgyek ezt rebesgetik-vadászik a vagyonos férfiakra.

 Mark Haddon könyve tipikusan az a könyv,amit mindig,mindenhol,ifjúsági és felnőtt korosztály számára szívből ajánlhatunk. A kutya különös esete az éjszakában bűnügyi történet köntösébe bújtatott,pszichológiai-társadalmi dráma. A történet főhőse és egyben elbeszélője Christopher Boone,tizenöt éves fiú. Asperger-szindrómás,ami az autizmus egyik enyhébb válfaja. Nehezen,sőt egyáltalán nem ért az emberi érzelmek nyelvén,idegesíti a sárga szín,a tömeg,ha elmozdítják a szobájának bútorait,nyilvános helyeken gyakran földhöz vágja magát,ilyenkor kezelhetetlenné válik. Speciális iskolába jár,matematikából zseni,több százezres együtthatójú egyenleteket old meg,mert az megnyugtatja. Azt tervezi,hogy leteszi matekból az emelt szintű érettségit.Ebben édesapja mindvégig támogatja. Egy nap Christopher észreveszi,hogy meggyilkolták a szomszéd kutyáját,Wellingtont. A felnőttek számára az áldozat csak egy kutya volt,de a fiú számára az állat élete ugyanolyan élet,mint az emberé. Elhatározza,hogy magánn

 Sean O' Casey a modern ír irodalom egyik megalapozója, talpköve. Prózájában, drámáiban a modern Írország politikai küzdelmeinek a hétköznapi emberekre tett hatását vizsgálja.  Juno és a páva című drámája 1922-ben játszódik. Írország politikailag megosztott a függetlenségpártiak és az uniópártiak között. A darab a boyle család- tipikus, hétköznapi ír família- életébe vezet be bennünket. Boyle "kapitány", aki még soha nem járt tengeren, csak a kocsmában szájhősködik, az apa, folyton egy Joxer Daly nevű élősködő szélhámossal lóg. Egyiküknek sincs se pénze, se munkája. Boyle-t és családját a felesége tartja el. Egy alkalommal küldönc érkezik Boyle-hoz:van munka, csak szólni kell egy építésvezetőnek. Erre a derék családapának fájni kezd a lába...Aztán mindkét lába....Úgyhogy sört iszik rá, amit persze mindig Mrs. Boyle vásárol.  A fiú, Johnny Boyle alapjában véve rendes fickó, de a polgárháborúban megsebesült, elvesztette egyik karját, azóta betegesen túlérzékeny. Bántja, ha

 A svájci Max Frisch a 20 századi európai irodalom kiemelkedő egyénisége. Drámákat,regényeket írt,melyeket a kritikusok,nem egy esetben csak jobb híján,az "expresszionizmus"kategóriájába soroltak be. A Játék az életrajzzal viszont valóban expresszionista dráma.Létkérdések feszegetése,nemlineáris történetmondás,szaggatottság,sokszor valószínűtlen szituációk,és mindenekelőtt:a nyelvnek,mint szubsztanciának olykor önálló élete. Egyszóval:ez egy modern dráma. El is hangzanak a szereplők szájából olyan nevek,mint Wittgenstein,Adorno. A színmű magyarul megjelent önálló könyv formájában is,de aki nem irtózik a gyűjteményes kötetektől,az a Világszínpad sorozat 3. darabjában is megtalálja. A történet főhőse bizonyos Kürmann úr,akinek addigi életét csupa tragédia kíséri. Alkoholista édesapja,aki egyébként jóindulatú ember,részegen legurul pékségének lépcsőjén és meghal. Iskolatársának a világháborúban kilövik a bal szemét. Őt magát az iskolában folyton csúfolják,mert egyszer tornaórán

 Nagyon nehéz,de nemes feladatra vállalkozik az,aki mai tizenéveseknek irodalomtörténetet kíván közvetíteni. Nényei Pál:Az irodalom visszavág című könyvének első kötetében,mely a Léda tojásaitól az Aranyszamárig alcímet viseli,kitűnően megoldotta ezt a feladatot. Ókori irodalomról beszél élményszerűen,humorral telítve,közel hozva a több ezer éve alkotó görög és római alkotókat a mai tizenévesekhez. Szólva a jó tanulókhoz éppúgy,mint a rossz tanulókhoz.  A legfontosabb kérdésben,az irodalomhoz való hozzáállás ügyében Nényei Pál olyan gondolatokat oszt meg velünk,melyeket valamennyi gimnáziumi magyartanárnak meg kellene osztani tanítványaival. Aztán:Megtudhatjuk,miért ne kezeljük le az ősi népek mitologikus gondolkodását,s eltöprenghetünk azon,mi következik a mai racionális kor után. A Bibliát is másképp fogjuk olvasni,ha áttanulmányoztuk a Szerző ide vonatkozó sorait. Igazi utazást teszünk a homéroszi eposzok világába,s megértjük,miért szerepel annyi vak ember a görög irodalmi alkotások

 Janice Graham regénye megjelenése idején meghódította az amerikai bestseller-listákat,teljesen megérdemelten. A Tűzmadár voltaképpen szerelmi történet,de végig ott lapul mögötte valami kimondhatlan drámaiság.  A színhely Kansas állam keleti része. Ethan Brown ügyvéd,aki nem mellékesen az angol költészet rajongója,már évek óta együtt jár Katie Anne-nel,de valahogy sehogy sem akaródzik neki megkérnie a kezét. Katie fiatal,élénk lány,aki szereti a zenét,a táncot. Egy napon,egy örökösödési ügyből kifolyólag,Ethan megismerkedik egy visszavonult hegedűművésznővel, Annette-tal,aki Kansasban született,de már évek óta Franciaországban él. Ethant elbűvöli a francia kultúrájú lány szépsége,intelligenciája. Egyszerűen csak látni akarja,beleszeret. Hogy védekezzen egyre zavaróbb érzései ellen,megkéri Katie kezét. De valami rossz érzés ott motoszkál benne.  Hamarosan kiderül,hogy Annette korábban már elvesztette kislányát. Egy szállodai szobából rabolta el a baby-sittere,valószínűleg az örökbefogad

 Hernádi Gyula könyve különleges. Egyszerre novella,dráma,regény és keleti ezoterikus könyv. Egyszerre történet és filozófia. Egyszerre múlt,jelen és jövő.  A történet főhőse Gordos György,ismert és elismert író,aki olyan léthelyzetbe kerūl,hogy át kell tekintenie élettörténetét. Megismerjük az író gyermekkorát,felnőtté érését,íróvá válását. Gordos magánélete pillanatnyilag rendezettnek tűnik,barátnője,Edit,egy jó nevű pesti gimnáziumban tanít. Aztán jön egy meghívás. Egy vidéki színház igazgatója azt szeretné,ha Gordos megrendezné saját darabját,a Hagyaték címűt,amely Arisztotelész korába vezet bennünket. Gordos elvállalja a felkérést,s már az első próba után beleszeret Bardócz Krisztinába,a nála 33 évvel fiatalabb színésznőbe,aki a jogi pályát hagyta ott a színház kedvéért. Hatalmas testi-lelki élményeket élnek át együtt,ám egy próbán tragédia történik:Krisztina összeesik és meghal. Megrepedt az aortája.  Gordos mágia segítségével eléri,hogy a halott 3 napra feltámadjon. Ellátogatnak

 Erről a könyvről- mára könyvritkaság lett-  a későbbiekben fogunk részletesebb recenziót írni. Most csak egy rövid vázlatot " terjesztenénk" a Kedves Látogatók elé. Az áldozat, mint prezentáció- ez Németh László drámájának fő témája. Németh László nem a teljes bibliai történetet viszi színpadra, hanem azt az eseménysort, amikor a fogságba esett Sámsont a filiszteusok felvonultatják, mint a rómaiak afféle diadalmeneten az elfogott és megtört barbár vezetőket. Sámson belenyugodva, sztoikusan várja a véget, míg a vezetők, azaz a győztesek annál nyugtalanabbak. A dráma csúcspontja véleményem szerint a Delilával való beszélgetés. A darab 1945-ben keletkezett, közvetlenül a második világháború után. Németh László már akkor látta, hogy Magyarország sok esetben erőszakos szovjet megszállása, a régi típusú polgári erőkkel való leszámolás semmi jót nem sejtet.  Ha történelmi parabolaként olvassuk a drámát, Sámson a magyar nemzet, Sámson levágott haja pedig mindaz az eszmei-kulturális

Németh László: Széchenyi című drámája a magyar történelmi-lélektani drámaírás egyik csúcsa.Ráadásul 1946-ban mutatták be, s komoly aktuálpolitikai utalások találhatók benne, melyeket az egyre erősödő kommunista irodalompolitika észre is vett. Németh László színpadi művében két kérdésre keresi a választ: 1. Miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar? 2. Hogyan alakul igazság és hamisság viszonya egy felfordult társadalomban? Az első kérdésre Németh eléggé összetett választ ad. Szó sincs arról, hogy Széchenyi István gróf annyira kiborult volna, hogy nem látott maga előtt más kiutat. Inkább arról van szó, hogy úgy érzete, már nem tud hasznára lenni a nemzetnek, ráadásul bajba kever másokat is ( lásd a házkutatásokról szóló beszámolók a 2. felvonásban). Széchenyi utolsó szava öngyilkossága előtt a következő: " Húsvét!"- de ezt olyan reménytelenül mondja. a kereszténységben húsvét a feltámadás ideje, Széchenyi pedig úgy érzi, nincs remény, nincs feltámadás. Ezért a halálba menekül.

A 19.század második felében egy egészen új drámatípus jelent meg Európa színpadain. A drámaiság nem a véres cselekményben,hanem a szereplők lelkében van. Azonkívül ez az új dráma,amit-nem feltétlenül szerencsés kifejezéssel-színműnek neveztek el,igen keményen bírálta kora polgári társadalmát is. Ennek az új drámának,ennek a színműnek volt igazi mestere Henrik Ibsen.A vadkacsa című alkotása pedig ott van a 100 leggyakrabban játszott európai színpadi alkotás között. A történet lényege nem más,mint az élethazugság,és annak leleplezése. Az öreg Werle,a dúsgazdag gyáros,feleségét a halálba kergette,azóta folyamatosan hazugságban él:a feleséget gyermeke anyját okolja a házasság kudarcáért. De hazugságban él az öreg Ekdal is,a darab talán legrokonszenvesebb szereplője. A padláson nyulakat, galambokat no meg egy vadkacsát tenyészt,olykor pedig vadászatot rendez közöttük,úgy,mint a régi szép időkben. Amikor még fiatal volt és sorra lőtte a medvéket. De hazugságban él az ifjú Ekdal is. Kis la

Az Osiris Könyvkiadó Diákkönyvtár sorozatában jelentette meg a nagy ókori görög drámaíró, Szophoklész 4 legismertebb drámáját:az Antigonét, az Oidipus királyt, az Oidipus Kolonosban és az Élektrát. Mivel máshol már tárgyaltuk e műveket, inkább csak egy gondolatot vetnék fel a könyvről:igaz ugyan, hogy a diákok szeretik a rövidet, mégis, hiányolok egy bevezetőt az ókori görög drámáról és színházról. Ez azért is fájó, mert tapasztalatom szerint némi tanári rávezetés után az értelmesebb mai diákok igenis megértik a görög drámákat. Középiskolás tanítványaim jobban szeretik az Oidipus királyt, mint az Antigonéz,valahogy " krimiszerűbb". Hatalmas előnye viszont a könyvnek a használhatósága. Remek a kötés, s aki látta már, hogyan bánnak a mai középiskolások a könyvekkel, az tudja, hogy a jó diák-könyv strapabíró. Az Oidipus Kolonosban viszont fel fogja adni a leckét tanárnak,diáknak egyaránt. Az elmúlásról, öregségről, értékvesztésről szóló darabot a tizenévesek még bizonyára ide

Podmaniczky Szilárd könyve egy rejtélyes történeten keresztül vezeti Olvasóit. A Hutchinson rugói egy magyar íróról, bizonyos Valentinről szól, aki rejtélyes meghívást kap egy neves svájci kiadótól. Egy kisvárosban kell laknia, etetik, ruházzák, mindezért cserébe egy regényt kell írnia. Hogy milyet, azt ő dönti el. Valentin belemegy a dologba, el is utazik, de mihelyst megérkezik, rájön, hogy valami nincs rendben a dologgal. Miért adnak neki olyan sok pénzt? Ki lakik az övével szemközti szobában? Miért köszönnek olyan furcsán az emberek, miért mosolyogják meg a háta mögött? Ki a rejtélyes férfi, aki időnként megjelenik az alapítvány nevében, és soha nem akar semmit? És ki az az írónő, akinek felolvasóestjére meghívták- de valahogy mégis másképp alakultak a dolgok? Podmaniczky Szilárd regénye azért mesteri, mert az Olvasó csak annyit érez, hogy itt valami rejtély van. De hogy milyen feloldása lesz ennek a rejtélynek: kafkai, tolsztoji, angol krimibe illő, hitchcocki, arról az Olvasó

A Krimi királynőjének egyik legkalandosabb és egyben legmisztikusabb regénye. A könyv címe Shakespeare halhatatlan drámáját, a Machbethet idézi:" Balhüvelykem bizsereg/ gonosz lélek közeleg...". A főhősök: a Beresford házaspár, és Miss Marple. Egy idősek otthonában meglehetősen furcsa dolgok történnek. Tommy Beresford nagynénje nemsokkal azután hal meg, hogy unokaöccse meglátogatta őt. Furcsa levelet hagy hátra, melyben arról ír, hogy veszélyben van. Nem sokkal ezután egy festmény bukkan fel a hagyatékában, mely egy furcsa, erdő mélyén fekvő házat ábrázol. De folytatódnak az idősek otthonában a rejtélyes esetek: egy másik bentlakó eltűnik, minden jel arra mutat, hogy akarata ellenére elrabolták őt az otthonból. Miss Marple pedig nekiáll, hogy megkeresse a festményen szereplő házat. Egy eldugott, kis angol faluba jutnak... A cselekményt nem szeretnénk tovább ismertetni, nehogy lelőjük a poént a későbbi olvasók előtt. Annyit azonban még hozzátehetünk: remek a jellemábrázolá

A nagy francia tragédiaíró- hármas ( Corneille-Racine-Moliere) közül Corneille-t szokták a legkonzervatívabbnak, majdhogynem laposnak tartani. Ehhez képest a Pompeius halála című történelmi dráma- mely francia nyelven könyv alakban is megjelent- hordoz egy igazi újdonságot: a címszereplő mindössze kétszer jelenik meg a színen. Neki az a "műbéli feladata",hogy igazolja: a cím igaz, tényleg a nagy ókori római politikus haláláról szól a darab. Hol a van megkívánt hármas egység- követelményrendszer ebben a színdarabban? Amely amúgy nem tartozik a drámairodalom klasszis- alkotásai közé, sőt, 21. szemmel ( Corneille rajongói most ne bántódjanak meg) kissé unalmasnak hat. Főleg könyv alakban. No, dehát azért vannak a jó színházi rendezők...