Könyvekről mindenkinek

 Érzett már olyat a Kedves Olvasó, hogy sejtette, mi lesz egy könyv vége, mi lesz a cselekmény megoldása, de azt kívánta, hogy ne legyen igaza?Nos, én pontosan ilyesmit éreztem A kicsi nővér olvasása közben. Azt gondolom, nem ez a legjobb Chandler-krimi, de azért pár óra intenzív törődést mindenképp megér. Szerintem. Úgyhogy, a már megszokott módon, rövid spoilert írok aztán lehet menni az antikváriumba vagy a könyvtárba.  A történet valamikor az 1940-es években játszódik, Los Angelesben. Főhős: Philip Marlowe, a kemény magándetektív, akinek nincsenek illúziói sem az életről, sem azokról, akik azt alakítják. Marlowe éppen le van pukkanva ( mikor nem?), úgyhogy minden ügyfél és ügy jól jönne neki, de büszkébb annál, hogy ezt beismerje. Ebben a helyzetben érkezik egy telefon:egy idegileg igencsak megviseltnek tűnő, hallhatóan magányos fiatal hölgy, a kissé komikus nevű, kansasi születésű gyógyszerészasszisztens, Osfamay Quest, megbízza Marlowe-t azzal, hogy keresse meg fivérét, a család

 Emily Gunnis könyve megrázó,érzelmeket borzoló.Valós társadalmi problémáról szól, rendkívül keményen, realistán. Ez a történet sokmillió amerikaival megeshetett volna, ha rossz helyre és rossz korba születik. Gunnis stilisztikailag kiváló, lélektanilag árnyalt, cselekményvezetése a legnagyobb thriller-írókéval ér fel. A lány a levélből című könyvről rövid spoilert közlünk ebben a könyvajánlóban.  A történet az 1950-es évekkbe nyúlik vissza, a színhely az Amerikai Egyesült Államok. Ebben az időben a váratlanul teherbe esett római katolikus lányokat anyaotthonokba küldik, ahol elveszik tőlük megszületett csecsemőjüket és örökbe adják. Ivy is erre a sorsra jutott, miután szerelme nem volt hajlandó vállalni az apaságot, a lány hiába küldözgeti neki a sok levelet, mind úgy érkezik vissza: vissza a feladóhoz.Édesanyja elfordul Ivytől, rossz lánynak tartja, mostohaapja, az igencsak konzervatív erkölcsű Frank bácsi pedig egyenesen elküldené a háztól a tizennyolc éves lányt, hiszen mit szólnak

 Fábián László kisregényével kapcsolatban két irodalmi-kultúrtörténeti trendet kell megemlíteni. Az egyik:a magyar irodalom mindig is rendkívül bő terméssel kényeztette el kedvelőit, így aztán előfordul(t), hogy nagyaon magas színvonalon megírt könyvek, novellák, versek elkerülték a széles olvasóközönség figyelmét. A Thanatosz fáklyája is ezen remekművek közé tartozik: valahogy elkerülte a kritika és a közönség figyelme, pedig Fábián László műve tényleg annyira remek próza, hogy minden könyvszerető embernek el kellene olvasnia.  A másik: az 1980-as években egy enyhült a kommunista cenzúra, egyre szabadabban lehetett beszélni az 1950-es évek, azaz a Rákosi-korszak törvénysértéseiről ( arról nem, hogy törvények maguk is jogsértőek voltak...). A Thanatosz fáklyája bőségesen és igazul szól ezekről a keserves időkről.  Thanatosz görög mitológiai alak, ő az, aki levágja egy ember hajtincsét, lelkét pedig magával viszi az alvilágba, a sötétség bitodalmába. A pszichológiában Freud a thanatoszi

 Kézenfekvő lenne, ha úgy kezdenénk ezt a könyvajánlót:"Grecsó Krisztián népiség-értelmezése..."de esetünkben ez nem lenne helyes. A Valami népi ugyanis pont arról szól, hogy ebben a furcsa világban, amit irodalomnak hívnak, nincs külön " népi", "népies" meg "urbánus", hanem ebben az országban egyféle nép van, amely áll tízmillió különös-különleges emberből. És ez az ország valójában világok együttese, mely áll falusi patakpartokból, titkokat őrző temetőkből, kontrollálatlan gyerekekkel teli iskolákból, égető érzést okozó onkológiából. Közös a sorsunk, s mint ahogy G.K. "nagytudású elbeszélő" is tudja, vannak találkozási pontok. Bizony vannak.  Novellás- és elbeszéléskötetek ajánlóját úgy szoktuk írni, hogy néhány remekművet kiemelünk a sokból. A Valami népi esetében ez nem biztos, hogy üdvözítő módszer, mert a történetek összefüggnek, előfordul, hogy egymás utáni novellák valójában összefüggő történetet alkotnak, illetve olyanra is aka

 Ádám Zsigmond könyvében az 1950-es és 1960-as évek néhány nagy port kavart magyarországi bűnügyéről olvashatunk,érdekes,izgalmas,ugyanakkor szakszerű előadásban.  Két fiatal ad hoc alapon megtámad egy gyanútlan taxisnőt,fényes nappal,Budapest közepén. Egy kalauz-sapka buktatja le a tettest,amit a kocsiban felejtett. Kirabolnak és meggyilkolnak egy homoszexuális férfit Budapesten (1957-ben). Mivel pénzt nem találnak az áldozatnál,elviszik a ruháit és ékszereit. Akkor buknak le,mikor el akarják adni a kabátot. Ellopnak két zsák kávét a gyárból és leütik az éjjeliőrt. Ráadásul a közlekedési vállalat egyik gépkocsiján menekülnek. Ez buktatja le a csoportot. Egy rendkívül udvarias modorú fegyveres rabló a budai hegyek turistáit fosztogatja. Elvesz pénzt,táskát,mindent. Profi módon menekül a helyszínekről. A normafai rém után egy rakás rendőr kutat,mégsem tudják elkapni. Aztán vét egy apró hibát. Fotósnak adja ki magát egy férfi,aztán fiatal lányokat szólít le. Azzal csábítja őket,hogy címl

Amikor híres zenészek írják az önéletüket, mindig felmerül a kérdés: ez most lemezpromó vagy valódi önéletírás? Bruce Springsteen esetében nem kérdés: irodalmi szintű, történetileg nagyon pontos, egyszerre vertikális és horizontális bemutatási módszerrel élő komoly, önéletírásról van szó. Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, vagy mint maga a zene. Amerikában születtem- van ebben valami végzetszerű, mert aki az 1950-es években Amerikában született és élt, abban ott van valami abból a régi, bájos ipari-kertvárosi, a jóléti világba belemerülő Amerikából, ami ma már nincs. Akkor sem volt, csak minden megszépül. Springsteen nem szépít, nem nosztalgiázik, de nem is lázad. elmondja, hogy szülővárosa bunkó hely volt. Leírja azokat a kis helyi vagányokat, akikkel pályája kezdetén dolga volt. Leírja a nagyszüleit, akik elváltak, majd hatvan év után újraházasodtak. Szól a történelemről, az egyre erősödő faji ellentétekről. Magát sem szépíti: elkényeztetett kölyök volt, nagyi egy szem un

A História folyóirat egyike azon magyar kulturális " termékeknek" melyek nagy űrt hagytak maguk után. De ne sirassuk, Isten mindig tudja, mikor minek van itt az ideje... Lássuk, miről is ír a História 1993. évi 1. száma! Hunyadi János magyar vagy román származásáról szólva lezár egy vitát. Hunyadi nagyapja román volt, édesapja viszont már magyar környezetben él, Zsigmond király udvarában tölt be kisebb funkciókat. Magyar-román történésztalálkozó- elképesztő tanulságokkal. A középiskolákban nem tanítják, de az 1950-es években külföldre menekülő magyarok között is voltak  kémek. Omega ügynök például megölte azt a magyar katonatisztet, aki sok magyar segített át Ausztriába. Részletesen foglalkozik a lapszám Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak házasságával. A legtöbb történészhez hasonlóan, Niederhauser Emil is rossznak tartja a házasságot, egymáshoz nem illőnek a két embert. A legtöbb publikáció, könyv hasonlóan foglal állást. A honfoglaló magyarokat legtöbbször lovon