Könyvekről mindenkinek

 A 21.század egyik kurrens tudománya az archeogenetika. Baskó István könyve összefoglalja mindazt, amit a nemzetközi szakirodalom alapján a könyv megjelenésének idején erről a témáról tudni lehet, s alkotó módon kiegészíti azt a Szegedi Tudományegyetemen folyó kísérletek eredményeivel, melyek főleg a magyar népességnek és őseinek genom-feltérképezésére irányultak.  Elgondolkodhatunk azuon, mekkora újdonség lehetett, amikor kiderült, hogy az elmúlt évezredek leleteiből is lehet DNS-t nyerni,mégha olykor kis menyiségűt is. Az archeogenetika egyes pontokon megerősíti, más pontokon viszont cáfolja azokat a tudományos tételeket és nézeteket, melyet a régészet az elmúlt évtizedekben kidolgozott.  Ebben a könyvajánlóban arra szeretnék kitérni, mi az, amiben a génrégészet újat hozott, melyek azok a tudományos kérdések, ahol új tények, megközelítések kerültek napvilágra általa. Természetesen ezekből az újdonságokból is inkább csak szemezgetek, mintegy kedvcsinálót teremtve ehhez a nagyon fontos

A meglehetősen hosszú címmel ellátott könyv a Watchower Bible and Tract Society of New York inc. kiadásában jelent meg, angolul először 1985-ben. Minden nyelvet beszámítva eddig több, mint 31 millió példány fogyott belőle, ezzel valószínűleg a Biblia után az egyik legnagyobb keresztény bestseller. Nem véletlenül. Az élet-Hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján című könyv ugyanis nemcsak felteszi a kérdéseket, hanem meg is válaszolja azokat, hitbéli ÉS tudományos alapossággal. Igencsak meggyőzően bizonyítja, hogy a darwinizmus elmélete megbukott. 1. A darwinisták nem tudják megmagyarázni az élet kialakulását. Még soha, senki nem állította elő szervetlen anyagokból, mesterségesen, az élet működéséhez elengedhetetlenül szükséges 20 aminosavat. 2. A kövületek teljes mértékig ellentmondanak az evolúció elméletének. Hiányoznak azok az átmeneti formák ( halakból kétéltűbe, kétéltűből hüllőbe, hüllőből madárba, madárból emlősbe), melyek igazolnák, hogy az egyes új életcsoportok egymás

Jared Diamond kitűnő tudós. Érdekli a földrajz, a történelem, a szociológia, a biológia, egyszóval mindenféle tudomány. Ráadásul nem szobatudós: éveket élt Új-Guineában, mindemellett van érzéke a tudományos ismeretterjesztéshez. Ez a polihisztorság még önmagában nem jelent problémát, viszont az már igen, hogy túlzottan következetes híve az evolúciónak, amely az utóbbi években már-már tudományos vallássá alakult. A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása című könyvben Diamond olyan tényeket is az evolúció bizonyításának szolgálatába állít, melyek a tárgyilagos és nyitott szívű Olvasó számára éppenhogy a darwini elmélet ellen szólnak. Ilyen például az elefánt és a művészet kapcsolata. Diamond azt írja, hogy az elefánt porba rajzolgatása az emberi művészet állati előzménye. Szerintem ez nem igaz. Az, hogy egy állat letör egy faágat, és a porba rajzol egy vonalat, majd hangosan elbődül, még nem vezet el bennünket Leonardóig. Mint ahogy a cerkófmajmok nyelve ( vészkiáltásaik során me