Könyvekről mindenkinek

 Rádióműsorból könyvet?Bizony,volt is rá példa a magyar médiatörténetben,nem is egy,gondoljunk csak a Gólyavári esték sorozatra. Ráadásul ezek a könyvek általában sikeresnek is bizonyultak. Csakúgy,mint a Kardos Andor-Pásztor Magdolna-Polónyi Erzsébet-Tardos Anna szerzőnégyes nevével fémjelzett Tipegő,amely egy 1977-ben indult rádióműsor-sorozat alapján készült. Orvosok,pszichológusok,szülők beszélgettek a csecsemők,kisbabák neveléséről. E rövid könyvajánlóban csak megmutatok pár olyan dolgot,melyet ebből a nagyszerű könyvből megtudhatunk. Megtudhatjuk például,hogy a gyermek fejlődésével kapcsolatos orvosi normák,standard értékek pusztán tájékoztató jellegűek. Egyik gyerek ennyi idősen éri el a hetven centiméteres testhosszt,a másik gyermek annyi idősen. Egyik gyermeknek hamarabb nő ki az első foga,a másiknak később. Szülőknek,nagyszülőknek semmit nem szabad erőltetni,minden gyermek egyéni módon fejlődik.Az is elterjedt tévhit,hogy fogzáskor minddn gyermek belázasodik. Van,aki belá...

A könyv alcíme: Egy fejlődést ösztönző szervezet tudatos kialakítása  Minden vállalatvezető arról álmodik, hogy cége a nyereség mellett egy folyamatosan fejlődő szervezetté tud válni, ahol a munkatársak nemcsak egyszerű és semmit sem tudó alkalmazottakként fogják fel feladatkörüket, hanem törekszenek arra, hogy a vállalatnak, mint egésznek érdekét nézzék. Ugyanakkor minden alkalmazott arról álmodik, hogy egy munkahelyen ne csak pénzter,elő gépként tekintsenek rá, hanem emberként, aki munkájával, tudásával és személyiségével hozzájárul a vállalat fejlődéséhez. Éppen ezért Robert Kegan és Lisa Laskow Lahey: Mindenki kultúrája című könyve nagy segítséget nyújt mind a vezetőknek, mind az egyelőre alssóbb pozicióban levőknek.  Új vállalati kultúrát vázolnak fel könyvükben, ami tényleg Mindenki kultúrája. A DDO ( tudatosan fejlődést ösztönző szervezet, azaz deliberately developmental organization) az eddig megszokottól teljesen másképp közelíti meg a fejlődés fogalmát. Míg a hagyomá...

 Napjainkban az urbanisztika egyik legnagyobb kihívása az úgynevezett okosvárosok létrehozása, működtetése, az ezzel kapcsolatos informatikai, gazdasági, társadalmi, szociális problémák kezelése. Vincent Mosco: Okosvárosok a digitális világban című könyvében feltárja és részletesen elemzi azokat az előnyöket és hátrányokat, melyeket az okosvárosok működése a társadalom ( azaz a városlakók) számára jelent. Mosco nem kritikátlan, de nem is hiperkritikus: józanul, előnyöket és hátrányokat mérlegelve értékeli a modern világ eme újdonságát. Az alábbi könyvajánlóban megpróbálok néhány személyes reflexiót fűzni Mosco gondolataihoz, illetve kiemelni a kitűnő munka néhány tanulságát.  1. A legfonrosabb tudnunk azt, hogy az okosvárosok elmélete nem 21. századi: már az 1960-as évektől kezdve terveztek efféle településeket, például a rajzfilmek koronázatlan királya, Walt Disney is irányított több ilyen projektet. Csakhogy akkoriban még gondot jelentett a megfelelő informatikai háttér létr...

 Li Kaj-Fu korábban olyan neves cégek felső vezetésében dolgozott, mint például a Microsoft, a Google. Jelenleg ő a Világgazdasági Fórum Mesterséges Intelligncia Tanácsának társelnöke. Csen Csiu-Fan kiváló sci-fi író, a Kínai Science Fiction Világszövetség elnöke. A tudós, a technológiai fejlesztő és az író kiváló összmunkája a Mesterséges Intelligencia 2041. Tíz vízió az ember és a technológia kapcsolatáról című könyv. Szerkezeti felépítése is különleges:egy sci-fi történet után- mely történet középpontjában természetesen a Mesterséges Intelligencia áll- következik az adott történethez kapcsolódó háttér-tudásanyag. Nagyon új szemléletű ez a kiváló könyv, kitágítja az Olvasó gondolkodásának határait. Néhány szubjektyv megjegyzést fűznék a könyvhöz, elsősorban arról, számomra milyen újdonságokkal szolgált a könyv, nekem, mint Olvasónak, milyen új élményeket, paradigmákat teremtett.  A Bevezetőből röviden képet kapunk a Mesterséges Intelligencia történetéből. Li Kaj-Fu négy fejl...

 Csaplár Vilmos:Edd meg a barátodat!című könyve egyszerre történelmi regény,családregény és fejlődésregény ( igen, a szó goethe-i értelmében). Egy magyar fiatalember felnőtté válását meséli el, és az 1940-es-60-as évek között játszódik, a huszadik századi magyar történlem egyik legmozgalmasabb időszakában. Csaplár Vilmos bemutatja, hogyan serdült fel és illeszkedett be egy generáció a Rákosi-féle kommunizmus, az 1956-os foradalom és szabadságharc, valamint a puhább, de kommunista Kádár-rendszer idején.  Ebben a könyvajánlóban arról szeretnék írni, miért is tetszett nekem ez a könyv, s miért javaslom elolvasásra minden történelmet és irodalmat szerető magyar embernek.  1. Példamutató az Edd meg a barátodat! történelemábrázolása.A történelmet alulnézetből, az egyszerű, városi kispolgár nézőpontjáből mutatja be a könyv, a nagypolitikai változások csak háttérként szolgálnak- de olyan háttérként, mely beleissza magát a mindennapokba, lehetetlen előle elfutni. A politikatörténe...

 A francia Bernard Lenteric (1944-2009) Európa-szerte ismert és elismert bestseller-író és filmproducer volt. Agyháború című könyve különleges műfaji egyveleg:remek ötvözete a thrillernek, a sci-finek és a kalandregénynek. Az alábbi rövid spoilerből talán kiderül, miért mondom ezt.  A történet valamikor a huszadik század végén játszódik. Furcsa, már-már az abszurdot súroló katasztrófák történnek Amerika egyik legnagyobb városában. A köztiszteletben álló Hans Buschmeyert, a nyolcvankettedik évében járó, látszólag boldog családi életet élő agykutatót idén Nobel-díjra esélyesnek tartják. Csakhogy ebből a díjátadóból nem lesz semmi. Buschmayer ugyanis egy este,lefekvés előtt, unokáival alkoholos pezsgőt itat, mindegyik pohárban nagy adag altatóval, szentimentális módon nézi, ahogy a gyerekek szépen sorban elalszanak, majd álmukban agyonlövi szeretett unokáit, ezt követően magát is. A tömeggyilkosságot a család kutyájának halálvonyítása kíséri. A nyomozást vezető rendőrtiszt, lévén...

 Tóth Gábor 2009-ben megjelent könyve,a Hogyan védjúk meg egészségünket világjárványok idején?,elképesztő alapossággal járja körül a járványok kérdéskörét,mind orvosi,mind pedig filozófiai-etikai nézőpontból.A mű a H1N1 világjárvány idején látott napvilágot. Eltűnődhetünk azon,vajon érdemes-e az emberiségnek folytatnia a folyamatos fejlődés stratégiáját. Nem túl nagy az ár,amit a fejlődésért fizetünk? Nem jár túl nagy kockázattal a folytonos előre és felfelé törekvés?Majd az első fejezetből minden lényegeset megtudunk a vírusokról:miben külónböznek a többi élőlénytől,lehet-e "őket"élőlénynek tekinteni,mekkorák,hogyan szaporodnak,mit jelent a virológiában a H és az N. Vissza is utazunk az időben,s levonjuk az 1918-as spanyolnáthajárvány,valamint az 1957-58-as,illetve az 1964-es hongkongi influenzajárvány főbb tanulságait. Tóth Gábor nagyon alaposan körbejárja azt a kérdést,vajon a génmanipuláció növeli-e a vírusok okozta járványok kockázatát. A válaszok nem adnak okot az optim...

Ruszoly József könyvének alcíme:Az "újabb magánjogtörténet" Közép-és Nyugat-Európában. Az Európa jogtörténete olyan alapmű jogászok és jogászhallgatók számára, mint történészeknek a Hóman-Szekfű, vagy németeseknek a Halász Előd- féle nagyszótár. Ruszoly professzor úr könyvén jogászok generációi nőttek fel. Mégis, azt gondolom, nemcsak jogászoknak, de történészeknek is kifejezetten ajánlható ez a könyv. Hiszen a jog története végigkíséri Európa történetét, szerves része a kontinens történeti fejlődésének- vagy hanyatlásának, ezt ítélje meg mindenki maga. Jogtörténet nélkül nincs köztörténet sem. S hogy miért mondom ezt? Elég, ha csak a könyv első fejezeteit olvassuk, melyek voltaképpen arról szólnak, hogyan is viszonyult a középkori Európa a római joghoz, s mennyiben alakította jogrendszerét a germán jog. Ruszoly nemzetenként- úgy, hogy azonosítja az országot a nemzettel, ami történészberkekben némi szemöldökráncigálást azért okozna- végigtekinti, milyen fő jogforrások ha...

A huszadik század közepére az arab irodalom is világirodalmi rangúvá emelkedett. Egyre-másra születtek a Közel-Keleten a nyugati világ olvasóinak figyelmét is felkeltő könyvek. Mina Hanná-t az irodalomkritikusok a valaha volt legnagyobb szíriai regényírónak tartják. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy nemcsak prózát írt, de kiváló költő is volt, magyarul viszont alig-alig olvasható tőle valami. Könyvkiadásunkra még sok feladat vár... Az 1966-ban megjelent regénye, A vitorla és a vihar, egyszerre realisztikus és mesés, közel áll a könyv születésével nagyjából nagyjából egyidőben, Latin- Amerikában megszülető mágikus realizmushoz. A regény főhőse, Taruszi, próbál evickélni az életben elétornyosuló akadályok között, de a könyv végén kiderül, hogy legnagyobb akadály ő maga volt. Fejlődésregénynek is nevezhetjük, de több annál, mert egy személy fejlődéséről, hanem lassan, de biztosan változó, gyanakodva és óvatosan modernizálódó, tradicionalizmusát folyton hangsúlyozó világról, és az ebben he...

Ranschburg Jenő Mit rontottunk el? című ismeretterjesztő-segítő könyve gyakorló anyáknak és apáknak íródott, és a 0-3 év közötti gyermekek nevelési kérdéseivel foglalkozik. Sok mindent megtudhatunk a testi növekedésről, az egyenetlenségek magyarázatairól, a lelki-pszichológiai fejlődésről, az értelem első jeleiről, a játékról, mint a fejlődés forrásáról. Válaszokat kapunk azokra a kérdésekre, melyet minden szülő nap mint nap feltesz magának: a gyermeknek szülőhöz és testvérhez való kötődéséről. Engem igazából csak a könyv terjedeleme zavar. túl rövid Összesen 176 oldalon nem lehet ezeket a problémákat megfelelően kitárgyalni. De Ranschburg Jenő doktor azért megpróbálta, s  amit megtehetett, megtette. Ennyi elég is egy jó könyvhöz.