Könyvekről mindenkinek

 Hát, azt azért szögezzük le:takarítani Norvégiában sem egyszerűbb munka, mint Magyarországon, legfeljebb kicsit ( nagyon) többet fizetnek érte...Kun Árpád legújabb könyve,a Takarító férfi,önéletrajzi ihletésű regény,több okból is kiváltotta forrón ügybuzgó érdeklődésemet. Először is:azon, hogy egy férfi takarít, Norvégiában senki nem akad fenn, sőt, a szociális otthonban még örömmel is látták a férfi munkaerőt, legalább lesz, aki emelgesse a beteget.E recenzió-sorok írója is volt szerencsés a takarítói mesterségben gyakorolni magát Magyarországon-szerencsére rövid ideig-, s egyesek ( főképp a középkorú hölgyek korosztályának tagjai) bizony megnézték, egyszer-egyszer szóvá is tették: miféle dolog az, hogy egy pasi takarít? Miért nem egy nőt küldtek? A másik, ennél jóvabb mélyebb és szerteágazó kérdéskör:milyen egy magyarnak Norvégiában? Tényleg anyira más arrafelé az életmód,a kultúra? A válasz- Kun Árpád könyve nyomán- igen. Csak néhány különbség: - az emberek alig vagy egyáltalán nem

Győri Szabó Róbert könyve nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy áttekinti az európai nemzeti-etnikai kisebbségek helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez, történeti, politikai, és jogi vonatkozásban. A Kisebbség, autonómia, regionalitás című könyv első fejezetei elméleti kérdéseket feszegetnek, áttekinti a nacionalizmusról és nemzetről alkotott teóriákat, melyek főként egy kérdés körül forognak: vajon a nacionalizmus szülte a nemzetállamot, avagy a nemzetállamok értelmisége fogalmazott meg nacionalista teóriákat, saját érdekei, pozíciói védelmében. Győri Szabó bemutatja az autonómiák fő típusait, az ezeket garantáló legfontosabb szervezeteket, külön foglalkozik Közép-Európával. Országonként kaphatunk képet az egyes nemzeti kisebbségek helyzetéről. Megtudhatjuk, hogyan élnek a svédek Finnországban, a walesiek és a skótok Nagy-Britanniában, külön szó esik az északír kérésről, valamint megtudhatjuk azt is, miért nem beszélhetünk nemzeti kisebbségekről Svájcban, vagy mi a dél-ti