Gion Nádor:Testvérem, Jóáb
Hogyan írjunk regényt a korrupcióról úgy, hogy az örökérvényű legyen? Gion Nándor: Testvérem, Jóáb című könyve választ ad a kérdésre. A regény színhelye egy meghatározhatatlan magyar falu vagy éppen kisváros, szereplői élő, de kifacsart és tönkrement magyar emberek, akiket egy dolog köt össze: mindannyian lopnak, csalnak, hazudnak, és mindannyian tudják, hogy a másik is ezt teszi és hogy róluk is mindenki tudja, hogy ezt teszik. Gion Nándor rávilágít arra, amire Móricz Zsigmond az évtizedekkel koraábban keletkezett regényeiben ( Rokonok, Úri muri) még nem tudhatott: a korrupció tönkreteszi az emberek egymás közti érintkezését. A szereplők mintha nem is egymással beszélnének, inkább egymondatos monológokat mondanak, sokszor egymás mellett. A nyelv a végtelenségig kiszáradt, minden életerejét elveszítette. Az élet pedig egyre mélyebbre sodorja ezeket az embereket. Néha az is megkérdőjeleződik, hogy egyáltalán emberekről van-e szó. Nem lehet, hogy valamiféle " lelki zombik"