Könyvekről mindenkinek

 A könyv alcíme: Hogyan alakította a Föld az embert? Lewis Dartnell: Eredetünk című könyvének legfontosabb tanulsága az, hogy az emberiség története nem akkor kezdődött, amikor az ember megjelent a Földön. Fajunk jelenkori története szoros kapsolatban van a bolygó elmúlt 4 milliárd éves történetével. Hiszen amerikai megyék politikaföldrajzában mutatható ki olyan mintázat, mely mutatja, hogy olyan megyék szavaznak a demokratákra, amelyek felszíne alatt 75 millió éves, krátaidőszakból származó kőzetek találhatók! Ugyanez a helyzet Angliában a Munkáspárttal. De, hogy egyszerű példát említsünk:a Földön található 83 nem radioaktív elemek közül 70 ott van mobiltelefonjainkban! Hogy az időben visszaább menjünk:ahhoz,hogy Vasco da Gama elérje Indiát, olyan kedvező geológiai és légköri viszonyoknak kellett megteremtődniük, melyek lehetővé tették a megfelelő szelek kialakulását.  Dartnell könyve tényezőről tényezőre vezeti végig az Olvasót a természettörténet és az emberiség-történet kapcsolatán

Friedrich Nietzschéről nagyjából annyi terjedt el a közgondolkodásban, hogy istenellenes, tradícióellenes, a filozófia nagy forradalmára. Ezekből valami nagyjából igaz is, de pontosabban: Nietzsche saját magának teremtett istent, valamiféle humanista lényt, akit aztán lehet imádni vagy nem imádni, szabad akaratból. Az Igy szólott Zarathustra a nagy filozófus főműve, ebben a kis könyvajánlóban nincs arra mód, hogy részletesen elemezzük a művet, inkább csak a recenzens néhány rövid gondolatát osztja meg.  1. Nietzsche tehát egyértelműen istenellenes, ugyanakkor alapjában nem traszcendencia-ellenes. Egyáltalán nem materialista.Van valamiféle felsőbb hatalom, amiben hisz, szerinte ez a felsőbb hatalom teremti aztán meg a felsőbbrendű embert. Szerintem N. istenfogalma leginkább a modern buddhizmushoz és az ókori kínai konfucionizmushoz áll közel, keverve egy kis középkori eredetű germán mitológiai hagyománnyal. 2. Nietzsche tagadja a keresztény értelemben vett Isten létezését, ugyanakkor ta

 Az Erkölcs és civilizáció című könyv egy trilógia-melynek első darabjáról, a Beteg bolygó c.műről már írtunk- második kötete. Horváth Balázs ebben a könyvben arra a kérdésre keresi a választ, hogy rendelkezik-e az emberiség azzal az erkölcsi-kulturális alappal, mondhatni:tartalékkal, melyek szükségesek lennének a beteg bolygó helyzetének javításához.  Megismerkedünk az emberi erőszak napjainkban egyre szomorúbb mutatóival, megtudjuk, hány helyen háborúznak a Földön, illetve mennyien halnak meg erőszakos bűncslekmény következtében. Szerző hosszasan tárgyalja azt a kérdést, hogy emberszabású eleink körében előfordulnak-e háborúk, gyilkosságok- a válasz: ritkán, inkább csak a csimpánzok esetében (az Olvasó persze felteheti a kérdést, hogy az emberszabású majmok viselkedése mennyire releváns a 21.századi ember számára...). Szerző a környezeti károkat az úgynevezett " rejtett erőszak" kategóriájába sorolja. ezzel is lehet vitázni, de az mégiscsak elképesztő, hogy az USA-ban a mag

 Nekünk,európaiaknak,a viktoriánus korról a ma már igencsak prűdnek ható erkölcsiség,a cilinderes urak,a kastélyok,könyvtárszobák és kandallók világa jut eszünkbe. Gertrude Himmelfarb amerikai történész Victorian Minds...című,Magyarországon sajnos kevésse ismert könyvében azt vizsgálja,létezett-e a 19.századi Angliában viktoriánus gondolkodás,vagy pedig csak a hálás utókor ( azaz a viharvert 20.század) ruházta fel nemlétező közös erkölcsiséggel a nemlétező aranykort. Himmelfarb nem elsősorban eseménytörténetet vagy filozófiatörténetet ír,ő a közgondolkodást vizsgálja,de termeszetesen szól a kor nagy gondolkodóiról is.  Himmelfarb szerint igenis volt a viktoriánus kornak közös erkölcsisége. Ez azonban nem merült ki az állítólagosan prűd nemi erkölcsökben (a magasabb társadalmi osztályok egyébként is jóval szabadabban kezelték a nemiség,a házasság problémakörét,mint a parasztok vagy a cselédek). A kor erkölcsisége ennél jóval bonyolultabb és összetettebb. Történelmi kiindulópont a reform

 A Szőnyi Szilárd által szerkesztett könyvsorozat Isten fizesse meg!című kötetében keresztény hitű ismert emberek mondják el véleményüket pénzről,gazdagságról,munkáról,vezetésről-olyan dolgokról,melyen az evilági létünk,boldogulásunk alapul.Az alapkérdés az,hogyan egyeztethető össze a keresztény hit az anyagi,üzleti sikerrel. Nagyon érdekes az a sokféle megközelítés,ahogyan ezt a rendkívül összetett problémát a könyvben megszólaltatott ismert személyiségek kezelik. Kezdjük mindjárt Böjte Csaba atyával,akinek Dévai Szent Ferenc Alapítványa több száz árvaházat működtet!Böjte atya szerint a 21.század emberének legnagyobb problémája a túlzott jólét. Sokat fogyasztunk,sokat eszünk,vásárolunk,túl fontos a saját kényelmünk,miközben emberek millióinak semmije sincs. Sok esetben a vagyont használjuk szeretetpótléknak. Hernádi Zsolt az egyházra,mint a"jó"intézményrendszerére hívja fel a figyelmet. Schumiczky András,a keresztény üzletembereket tómörítő ÉrMe egyesület vezetője nagyon fon

 Füst Milán elbeszélése 1940-ben jelent meg először önálló könyv alakjában. Az Amine emlékezete igazi,nívós magyar irodalom-csak hát 1940-ben éppenséggel más foglalkoztatta a magyar közvéleményt,nem a szépirodalom újdonságai. Talán ennek is köszönhető,hogy az Amine emlékezete nem kapta meg méltó helyét irodalmunkban. Semmi baj,itt az idő és az alkalom az elmulasztott dolgok pótlására. Akik szeretik a jó,igazán jó magyar irodalmat,azoknak feltétlenül és jó szívvel figyelmükbe ajánljuk Füst Milán művét. A történet főhőse egy magyar középbirtokos,akinek élete éppen tönkremenőben van. A termés lábon megrohad,intézője úgy hazudik neki,mint a vízfolyás. Házassága is romlófélben,felesége misztikus,titokzatos asszony,egyre kevésbé értik egymást. Mit tesz ilyen helyzetben egy jó magyar birtokos?Feljön Pestre kártyázni. Egy ambíciózus fiatalemberrel ül le játszani,és annyit veszít,hogy majdnem mindene odalesz. Mit csinál ilyenkor egy igazi magyar birtokos?Pesten marad és k..vázik. Régi ismerőséh

 Bán Tamás több, mint 650 oldalas monográfiát írt a magyar történelemről. Egy ennyire rövid terjedelmű könyvajánlóban természetesen nem térhetünk ki mindenre. Úgyhogy recenzens inkább azt a módszert választotta, hogy szól arról mi tetszett neki ebben a könyvben, és néhány gondolatot ejt arról mi az, amit a további kiadásokban módosítani kellene.  Nagyon tetszik a könyv alcíme: " A magyarok története az idők kezdetétől napjainkig". Bizony, az idők kezdetétől, mert a magyarság már egészen korán kialakult, ezt Szerző régészeti leletekkel, antropológiai és nyelvészeti bizonyítékokkal is alátámasztja. Az őstörténettel kapcsolatban Bán Tamás elítéli a dogmatikus finnugorisztikát, de nem esik túlzásokba,sem, elutasítja a fantazmagóriákat.  A könyv koncepciója: a magyarságnak, mint keresztény entitásnak történetét bemutatni. Ezt Bán Tamás kitűnően meg is valósította. Így kerül be a magyarság történetét tárgyaló könyvbe Sarlós Boldogasszony vagy az Árpád-ház szentjeinek sokasága. Jóma

 Ady Endre költészetének értelmezésével, a versek és prózák elemzésével már számtalan szakember és dilettáns próbálkozott. Ám ezen értelmezések megrekedtek Adynál, a költőnél, prózaírónál és publicistánál. Kolta Dóra: Az Ady- kód című könyvében teéjesen más paradigmát választ. Bemutatja nekünk Ady Endrét, a mítoszteremtőt és mítoszokban élőt. Olyan alkotót, kinek jelentősége messze túlmutat művein. Kolta Dóra szerint Ady világszemlélete teljességre törekvő, ahogy ő írja:holisztikus. A kozmikus teljeset keresi és mutatja be műveiben.  Kolta Dóra, látszólag, eléggé messziről közelít Adyhoz. Kulturális antropológusok mítoszelméleteit mutatja meg nekünk, szól- Kerényi Károly gondolatmenetét követve- a mítoszban élés és a kulturában élés különbözőségéről. Olyan tudomány-óriások neve kerül elénk, mint Lévy- Strauss, Frazer, az orosz strukturalisták, a már említett Kerényi Károly, Aztán Jung, Freud, Dilthey és még sokan mások. Az Olvasó joggal kérdezi: mi köze mindennek Ady Endréhez? Miért ke

 G.R.Evans könyve kitűnő összefoglalása a középkori vallástörténetnek- és ehhez kapcsolódóan a társadalom- és mentalitástörténetnek. Megtudhatjuk, hogyan látta a középkori ember a világot, milyen elképzelései voltak a kozmoszról. Részletesen elmerülünk a hit világában: mit gondoltak a középkoriak Istenről, az angyalokról, az eredendő bűnről és az azért való bűnhődésről. Részletesen tárgyalja a Szerző a középkoriak Jézus-képét, és a Róla szóló vitákat. Isten volt? Isten fia volt? Csak ember volt, aki tanított és gyógyított? Ezek a viták a középkor teljes időszakát felölelik.  S ha vita övezte Jézus személyét és az Újszövetséget, még inkább vita övezte az egyház felépítését és irányítását. Szükség van-e római pápára? Szükség van-e papokra? A Hit a középkor világában című könyv részletesen ismerteti a pápaság és a Német-Római Császárság közötti hatalmi és ideológiai küzdelmeket, azt a történelmi folyamatot,amit a köztörténet csak invesztitúraharc néven ismer. Evans világossá teszi, hogy n

Németh László: Széchenyi című drámája a magyar történelmi-lélektani drámaírás egyik csúcsa.Ráadásul 1946-ban mutatták be, s komoly aktuálpolitikai utalások találhatók benne, melyeket az egyre erősödő kommunista irodalompolitika észre is vett. Németh László színpadi művében két kérdésre keresi a választ: 1. Miért lett öngyilkos a Legnagyobb Magyar? 2. Hogyan alakul igazság és hamisság viszonya egy felfordult társadalomban? Az első kérdésre Németh eléggé összetett választ ad. Szó sincs arról, hogy Széchenyi István gróf annyira kiborult volna, hogy nem látott maga előtt más kiutat. Inkább arról van szó, hogy úgy érzete, már nem tud hasznára lenni a nemzetnek, ráadásul bajba kever másokat is ( lásd a házkutatásokról szóló beszámolók a 2. felvonásban). Széchenyi utolsó szava öngyilkossága előtt a következő: " Húsvét!"- de ezt olyan reménytelenül mondja. a kereszténységben húsvét a feltámadás ideje, Széchenyi pedig úgy érzi, nincs remény, nincs feltámadás. Ezért a halálba menekül.

Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerkesztésében jelent meg az Ezer év Európa közepén:A magyar állam karaktere című könyv (Mathias Corvinus Collegium-Tihanyi Alapítvány, Budapest, 2019.) Ez a könyv lényeges, mint a só, mint a víz, minden értelmiséginek, tanárnak, egyetemi hallgatónak, műszaki embernek el kellene olvasnia. A kötet tanulmányaiban arra a nem is olyan egyszerű kérdésre kapunk magyarázatot, hogy mi tette Magyarországot és népét az elmúlt ezer év során olyanná, amilyen. Nincs arra mód, hogy minden tanulmányról részletesen írjunk, inkább a teljesség igénye nélkül kiemelnénk néhányat. Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter Magyarország alkotmányos identitása című tanulmányában nagyon pontosan elhatárolja a szuverenitás és az identitás fogalmát, majd elmondja, miért is olyan fontos ez a különbségtétel a magyarság történetében. Mezei Balázs Mihály kereszténység és magyar államiság összefüggéseit taglaló írásában számomra legérdekesebb Esztergomnak, mint szellemi központnak

Cseri Kálmán könyve mindössze 62 oldal terjedelemben foglaja össze a kereszténység egyik kulcsfigurájának, Pál apostolnak életét és működését. Megtudhatjuk, milyen családból származott Saulus, ki volt a nevelője, hogyan reagált családja a váratlan megtérésre. Cseri Kálmán a rendelkezésre álló források alapján megpróbálja felállítani Pál életének kronológiáját. A pálfordulás jelentőségét Cseri Kálmán abban látja, hogy " törvényből- cselekedetek által" helyett " kegyelemből-hit által". Megértjük azt, hogyan és miért éppen Pál által létesültek az első keresztény gyülekezetek. Képet kapunk a többi apostol- Péter, Fülöp- szerepéről. Nagyon fontosnak tartom A jeruzsálemi egyezség című fejezetet, mert miaz ősgyülekezetben történt, az az egész kereszténysége nézve meghatározó maradt, kétezer éven át. Három misszió, Galata levél, Efezus levél, Korinthusiakhoz írt levelek, Timóteushoz írt levelek, Titushoz írt levél, Róma levél, Zsidókhoz írt levél- ezek a nagyszerű teológi

Richard Rohr és Mike Morell könyve teljesen új megvilágításba helyezi a kereszténység számos kérdését. Megpróbljuk röviden összefoglalni ennek az új teológiai látásnak a lényegét, anélkül, hogy pro vagy kontra állást foglalnánk. - A Szentháromság a kereszténység lényege. - Túlzottan statikus a kereszténység Istenről, alkotott képe.  - Eddig rosszul képzeltük el a Szentháromságot. Nem arról van só, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy, hanem azt, hogy a köztük lévő kapcsolat maga a Szentháromság. Úgy kell elképzelni, mintha a három isteni személy folyamatosan körbe-körbe táncolna. A Szentháromság erő, lendület. - Isten ebbe a táncba bennünket, hívüket is be szeretne vonni. - Ha sikerül bevonnia, akkor részesülünk Isten kegyelméből. Őszintén szólva, lehet ezzel vitatkozni, az mindenesetre biztos,hogy a Háromság, az nem statikus létező, hanem valami dinamikus, valami mozgó. Hogy a tánc- metafora célszerű-e, az más kérdés. Azokat az " érdemeket, melyeket Rohr és Morrell a S

Könyvtárnyi irodaloma van a nácizmusnak, történettudományunk és történeti közgondolkodásunk már sok mindent tud a Hitler-korszak politikatörténetéről, gazdaság- és társadalomtörténetéről. Kevesebbet tudunk azonban arról, milyen szellemi rugók mozgatták a nácizmust. Ezt a hiányt tölti be remekül Cezary Michalski könyve, A nácizmus ezoterikus forrásai. Michalski szerint a nácizmus ideológiai alapja a 19.század végén kibontakozó pángermán eszmeiség, mely sajátos módon keveredett az árjakultusszal, az okkultizmussal és a hamisan interpretált keleti bölcselettel. Szerző részletesen elemzi Guido von List munkásságát, aki az Armanok Legfelsőbb Rendjének vezetőjeként okkult központokat hozott létre, Wotan germán isten kultuszát akarta ráerőltetni a német népre, a kereszténységet megtagadta, pontosabban:csak taktikai célból használta. Olvashatunk a közel-keleti német törekvésekről, melyek főként az első világháború idején erősödtek föl, amikor is az volt a cél, hogy Vilmos császárt Mohamed u

Az említett könyv eléggé régen, 1982-ben jelent meg Párizsban, de mind a mai napig alapmű. A francia cím: Chine et Christianisme. Action et Réaction. Sajnos, magyarul még nem jelent meg a mű, pedig lehet, hogy érdemes lenne kiadni. Gernet elsősorban történeti kontextusban értelmezi Kína és a kereszténység viszonyát, konkrétan pedig Matteo Ricci jezsuita szerzetes 17. századbeli, végül is sikertelen missziójára koncentrál. Megállapítja, hogy Ricci és társai esélyt adtak Kínának, hogy kitörjön a nemzetközi piacok felé, ezzel a lehetőséggel azonban Kína nem élt. Gernet meglehetősen Európa-centrikus álláspontot képvisel. A nagyobb baj az, hogy a könnyebbik vége felől fogta meg a dolgot. Engem az is érdekelt volna, milyen jövőbeni tanulságokkal szolgálhat Ricciék bukása ( ha ugyan annak tekintjük). Továbbá megcsikalndozta volna az érdeklődésémet az, ha Gernet arról is ír, hogyan lehet manapság Kínában a keresztény tanokat képviselni, egy a mienktől telejsen idegen tradícióval bíró, ráad

A Theologische Akademie című keresztény könyvsorozat 11. kötete Frankfurtban jelent meg, 1974-ben, Johannes Beutler és Otto Semelroth szerkesztésében, természetesen német nyelven. A könyvben közölt tanulmányok olyan, ma is aktuális kérdéseket boncolgatnak, mint: A világiasság térhódítása- és mit tehet ez ellen az egyház? Hogyan viszonyuljon a kereszténység az iszlámhoz, a hinduizmushoz, a buddhizmushoz? Hogyan tartsa meg az egyház maga testében a megkeresztelkedett világiakat? Miért mondanak nemet a fiatalok a kereszténységre? Miért vonzódnak a fiatalok a keleti vallások és filozófiák iránt? Létezik-e ökumenikus egyház? Egyszóval, arra a kérdésre keressük a választ, hogy hol a kereszténység helye a világban. Azt gondolom erről, mint újjászületett, hívő keresztény, hogy napjainkban- és már a könyv megjelenése idején is- annyiféle eszmével, valódi- és álfilozófiával bombázzák az embereket, hogy érthető az, ha egy világi ember kíváncsi erre vagy arra, szeretné kipróbálni ezt vagy

Nagyon szép és minden könyvbarát számára alapmű az Akadémiai lexikonok sorozatban megjelent Világvallások lexikona. Eredetileg angol műről van szó, John bowker, Adrian Abbots és mások szerkesztésében megjelent könyv, melyet remek szakemberek ültettek át magyarra, magyar vonatkozású szócikkekkel. A könyv szerzői azt a nem kis célt tűzték maguk elé, hogy az Olvasó képet kapjon a judaizmus, a kereszténység, az iszlám, a buddhizmus és a hinduizmus történetről, alapvető vallási tanairól, a fontosabb történeti személyiségekről, iskolákról, irányzatokról, illetve arról, hogy a vallások a történelem folyamán hogyan viszonyultak a kultúrához, gazdasághoz. A cél alapvetően megvalósult. Ha például szeretnék valamit megtudni a buddhizmusról, kaphatok egyfajta rövid összefoglalást is, de ha bővebben érdekel a téma, a buddhista iskolák külön címszavakban szerepelnek, Buddha élete úgyszintén. A kereszténységgel kapcsolatban nagyon jól sikerült a Jézusról szóló szócikk, Pálról is nagyon informatívan

A könyv olvastával legrosszabb sejtéseim igazolódtak. Doreen Virtue író, klinikai pszichológus megalkotta az Isten nélküli angyalvilágot. Ő maga " angyalterapeutának" nevezi önmagát, holott az, amit hirdet, voltaképpen posztmodern kereszténység, mindenféle lényeg és az Egyetlen Isten nélkül. Mert ha angyalok léteznek, akkor létezik Isten is. Ha Isten létezik, akkor pedig Ő a végső eredője mindennek, nem pedig az angyalok. Az angyalok Isten szolgái, aki angyalokat imád, szolgákat imád, miközben elveszíti a leghatalmasabb Úr bizalmát, szeretetét, melynek segítségével szabadulhat, gyógyulhat, sikeresebb lehet. Az Égi üzenetek című könyv egy hiány-filozófiát közvetít. Megragad félúton. Azt sugallja, hogy az Ég az angyaloké. Tudjuk, hogy nem így van. Isten van ott, Ő a mi boldogítónk, üdvözítőnk. Édesvíz, 2018.

Roberto Bolano könyvének címe metaforikus: Chile, a Pinochet-rezsim rémuralma alatt vergődő, ojbb sorsra érdemes latin-amerikai ország maga az Éjszaka: az emberi élet nem szent, a családok széthulltak, az egyének pedig próbálják maguk megtalálni a túléléshez szükséges szellemi és fizikai megoldásokat. A könyv főhőse, Sebastian Urrutia Lacroix atya maga is talál ilyen megoldást: alkalmazkodást a mindenkori elnyomó politikai rendszerhez. Ez az alárendelődés olykor bizarr formákat is ölthet, például akkor ,mikor Pinochet tábornok az atyától kér útmutatást a marxizmusra vonatkozólag. Lacroix atya sorsa jól példázza a katolicizmus huszadik századi fejlődését ( hanyatlását): a politika mindig arra törekedett ,hogy függetlenítse magát a kereszténységtől. Így hát maga alá gyűrte azt. Roberto Bolano különös regénye nem könnyű olvasmány. Egyes szám első személyben elmesélt történetről van szó, monológról, mely azonban nem lineáris történetmondás: kesze-kusza kígyó módjára átölel mindent, ami

Megjelent a Magyar Idők című konzervatív közéleti napilap 2017.november 27-i száma. A tartalomból: -A kormány feljelenti Hadházy Ákost, az LMP társelnökét, a nemzeti konzultációval kapcsolatos vádaskodásai miatt - Furcsa kijelentést tett a MÚOSZ elnöke az Echo Tv-ben. Szerinte az újságírás baloldali műfaj... - Mórocz Zsolt kitűnő cikke az iszlám és a kereszténység közötti különbségről, a migrációs válság és a Soros- terv kapcsán. - A befolyt chpisadóból az egészségügyi dolgozók béreit emeli a kormány - Új székházat kap az Alkotmányvédelmi Hivatal - A Szovjetunióba elhurcolt magyarokra emlékeztek országszerte - Kína miniszterelnöke 17 európai ország képviselőjével találkozik Budapesten. Magas színvonalú, korrekt napilap.Keresse az újságárusoknál! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Építési telkeket és garzonlakásokat keresünk Magyarország egész területén. Írjon a csaladokhoz@gmail.com címre, küldjön fotót a telekről. Köszönjük!