Könyvekről mindenkinek

Dawson Church doktor Génjeink csodája című könyve az első magyar nyelven megjelent alkotás, mely részletesen szól az epigenetikáról. Az epigenetika tulajdonképpen egy szemlélet, mely szemben áll a genetikai determinzmussal. Utóbbi azt állítja, hogy elsősorban génjeink határoznak meg bennünket. Az epigenetika azt állítja és bizonyítja kísérletekkel, hogy a gének alakíthatók. Ha jól érezzük magunkat, genetikai állományunk is változhat. Ha megóvjuk szervezetünket a stresszhatásoktól, az genetikai állományunk összetételt és működését is befolyásolja. Ha hiszünk a gyógyulásban, az gyógyít. Hitünkkel- és igen, Istenbe vetett Hitünkkel is- fejleszteni tudjuk immunrendszerünket. Azoknak ajánljuk ezt a könyvet, akik áldozatul estek egy hazugságnak. Annak a hazugságnak, hogy minden, ami baj, ami probléma, eleve elrendeltetett. Soha, senki nem rendelte úgy, hogy az ember betegségekkel küszködő emberré váljon. Mindig van lehetőség. Dawson Church tudományos alaposságú, kísérleti eredményeket ga

A könyv alcíme: Keleti front, 1943. A napjainkra megjelent, töméntelen mennyiségű második világháborús könyv, úgy látszik, nem keltett csömört a történelem iránt érdeklődőkben. Lloyd Clark brit történész azonban rávilágít egy hiányosságra: Nyugaton inkább a nyugati front történéseivel, keleten pedig inkább a keleti front történéseivel szeretnek foglalkozni. Ezért, mintegy hiánypótlásként,Clark írt egy, a nyugat-európai Olvasó számára fontos második világháborús Kelet-Európa- történetet. Németország és a Szovjetunió történetét tekinti át az első világháború végétől kezdve. Szól Hitler hatalomra jutásáról, a Führer-elv érvényre juttatásáról, Németország terjeszkedéséről, a szovjet hatalmi harcokról Lein halála után, Sztálin jelelméről, az ukrajnai éhínségről- egyszóval, összefoglalja mindazt, amit hagyományos történelemkönyvekben inkább csak a" A második világháború előzményei" címmel szoktak összefoglalni. Nem mondom, hogy a koncepció tökéletes: a második világháború nem v

Egykori boldogult történelemtanárom most megkérdezhetné:na, jelentkezzen, aki tudja, ki az a Kmoskó Mihály? Kevesen emelnék a kezeiket....Pedig, mint Ormos István könyvéből kiderül, Kmoskó Mihály nem volt akárki: professzora volt két egyetemnek is, politikai befolyása sem volt gyenge, ennek nem túl dicsőséges megnyilvánulása volt a numerus clausus törvényben megalkotásában való aktív részvétel. Az első világháború utáni szellemi zűrzavarban, Kmoskó Mihály elvesztette biztonságtudatát: pályafutásának hátralévő részében nem tudta eldönteni, hogy ő most akkor magyar, szlovák vagy csehszlovák? Ez a folytonos identitáskeresés jellemezte életét, s sodorta olykor tévutakra, vállalhatatlan politikai megnyilvánulásokra. Fontos viszont Kmoskó szakmai életműve. Egyrészt azért, mert ellenállt a budapesti teológiai felsőoktatást is mindjobban megmérgező liberálteológiának, másrészt azért, mert a magyar kormány igen jelentős feladattal bízta meg az első világháborúban: közel-keleti útra kérte fel,

Vigvári András: Közpénzügyeink című könyvét két okból is nagyon szeretem. 1. Magyarországon, hála a hisztériakeltésre erősen hajlamos médiának, a közpénz szó hallatán kizárólag az éppen aktuláis korrupciós ügy jut az ember eszébe. Ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, valójában hogyan működik a kormányzati szektor ( pénzügyileg). Nem tudjuk, mi az az ESC, EEO, mit is nyújt a kormány a G2C keretében, támogatás abszorpciós képességről pedig csak az igazán bevatottak hallottak. Tudomásul kell vennünk, hogy az állami-önkormányzati ( illetve hozzátehetjük: uniós) gazdálkodás külön szakma, mely magas szintű felkészültséget igényel. Nem pusztán lélektelen bürokrácia, hanem kreatív mechanizmus. 2. Vigvári András könyve kiváló egyetemi tankönyv. Elkülöníti az MA és a PhD fokozatos hallgatóknak szóló tananyagot, kulcsfogalmakat, ellenőrző kérdéseket ad az egyes témákhoz, valamint- a 21.század szellemében- minden témakörhöz internetes feladatokat is kijelöl. Ezt így kellene minden tankönyv ese