Könyvekről mindenkinek

 Csiky Tibor (1932,Olaszliszka-1989, Budapest) a huszadik századi magyar képzőművészet egyik legeredetibb alakja volt. Használati tárgyaktól kezdve absztrakt szobrokig, rajzokig, montázsokig szinte mindent készített. A tér érdekelte, az, hogy miképpen lehet betölteni a teret eddig szokatlan perspektívájú alkotásokkal. Hajdu István könyve bevezetést nyújt ennek a nagyszerű művésznek munkásságába. Mivel e rövid könyvajánlóban nem kívánjuk elemezni Csiky komplex pályafutását, hatalommal és kritikával vívott harcait, éppen ezért, mintegy felvillanásszerűen, kiemelónk néhénáy alkotást a kötetben található illusztrációkból, fotókból, és ezekről szólunk néhány szót.  Az objektív valóság struktúrái című montázs éppen azt bizonyítja, hogy - objektíven nézve-nincs objektív valóság, hiszen mindenki mást és mást lát bele a világ tárgyaiba, jelenségeibe. A 18.oldalon két villamos (vagy autóbusz) megálló-tábla látható, egyik a Karinthy Frigyes út felé visz, másik a Kosztolányi Dezső térre. Ha akarom

 Én nem tudtam,hogy ez a könyv ennyire jó. Valamikor a 2000-es évek közepén kaptam,valahol,valakitől,aztán jöttek fontosabb olvasnivalók,Böszörményi Zoltán könyvét pedig feltettem a felső polcra,mostanáig ott porosodott. Kár,mert a Vanda örök egy igen jól sikerült,komoly szépirodalmi alkotás.  És most következzék egy kis spoiler,aki nem szereti a könyvismertetők ezen részét,attól azt kérem,ugorjon le e bekezdés aljára!Történetünk főhőse Rudolf,negyvenes,menő,nyitott gondolkodású férfi,aki filozófia szakot végez az egyetemen,közben vezető pozíciót tölt be egy autókereskedő cégnél. Felesége van,gyereke,akiket szeret,mégis,valahogy beleszeret Vandába,aki egy titokzatos,misztikus nő,teljesen más,mint a józanságot,a két lábbal a földön járást képviselő feleség. Rudolfnak munkahelyi gondjai támadnak,miután egyik céges ügyfele csődbemegy. Walter,a tulajdonos,egyértelműen Rudolfot hibáztatja. Hősünk megpróbálja visszaszerezni a pénzt,ám korábbi legjobb barátja átveri. Rudolf egyre inkább a fil

 A könyv alcíme (A test-lélek probléma)is mutatja,hogy Schmal Dániel igencsak összetett,mondhatni:évezredek óta fennálló filozófiai kérdések tárgyalására vállalkozott művében. Létezik-e testtől független elme,ha létezik,az hogyan érzékeli a valóságot,és egyáltalán:létezik-e érzékelhető valóság? Schmal Dániel óriások vállán áll,amikor megpróbálja megfejteni ezen kérdéseket. Csak néhány név a sok közül,a teljesség igénye nélkül:Descartes,Hobbes,Locke,Berkeley,Malebranche (utóbbival kapcsolatban hangsúlyozza a Szerző,hogy túl kevés figyelem irányul rá a filozófiatörténeti kutatásokban),Spinoza,Berkeley,More. Impozáns névsor,de Schmal Dániel nem téved el a sok zseniális elme elméleteinek labirintusában. Végig szilárdan kézben tartja a dolgokat,nagyon tudatos,nyelvezete pedig egy alapvető filozófiai műveltséggel rendelkező Olvasó számára érthető. Egy ilyen kis terjedelmű könyvajánlóban nincs arra mód,hogy Az elme filozófiája a kora újkorban című könyv óriási anyagát áttekintsük. Inkább egye