Könyvekről mindenkinek

 A történelem úgy egész,ha ismerjük az egyes történelmi korokban élt emberek életmegnyilvánulásait. Nemcsak az uralkodókét, hanem a hivatalnokokét, a katonákét, a földművesekét, egyszóval: az egyszerű kisemberekét (ez három szó). A háborúk, forradalmak esetében különösen fontos, hogy ne merevedjen meg az a bizonyos tabló,ne váljon szoborrá a történelmi köztudat, hanem elevenedjen meg, forrjon. Hogy a forradalmat, a szabadságharcot a maga bonyolultságában lássuk át, ne csak egyszerű meseként, iskolai történelemóra anyagaként értelmezzük. Nyáry Krisztián:Fölébredett a föld. Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből című könyve kiváló lehetőség arra, hogy megismerkedjünk a kor nagy és kis és mégkisebb személyiségeinek gondolataival, érzéseivel.  Hogy az 1847-48-as reformországgyűlés sem volt botrányoktól mentes, azt Tolnay Károly ismeretlennek írt leveléből tudjuk meg. Mert a sokszor szoborrá merevített képpel ellentétben, Kossuth, Deák, Széchenyi nagyon is élő, vitatkozó,egymással sokszor k

 A könyv alcíme pedig ez:Kisegítőkönyv íróknak és olvasóknak. Amikor versekkel kezdünk foglalkozni(ez többnyire az iskolai irodalomórákon történik,ami szerencsés esetben szerencsés,balszerencsés esetben pedig nem jó),hamar összetalálkozunk azzal a szóval,hogy "költészet". A költészet pedig mindaz,véljük kicsit bután,amit elemzünk az órákon. Mert,mint tudvalévő,a vers arra való,hogy elemezzék(intellektus),majd lelkendezve megállapítsák,hogy mind a költő,mind a verse zseniális(érzelem), s hogy lám,kis hazánkban milyen zseniális költők születtek,s nekünk ez a legfőbb értékünk(kultúrnemzet-koncepció). Ezután,ha még nem csengettek ki,megvitathatódik,csak úgy spontán,diáki kezdeményezésre,hogy vajon a 21.század gyorsbeszédű repperei tudnak-é olyan dalszöveget írni,mint Kosztolányi,aki nem írt dalszöveget,csak verset,de témánk szempontjából ez most teljesen irreleváns. Aztán,ha már kellően sokat elemeztünk költészetet,találkozunk olyas fogalmakkal,mint "verstípus". Azaz:rá

 A magyar irodalomtörténet máig élő legendás könyvsorozata a Szép Versek. Az 1978-as kötet olyan költőóriások műveiből tartalmaz hihetelenül értékes válogatást, mint- mások mellett- Ágh István, Balázsovits Mihály, Baranyi Ferenc, Csukás István, Fodor András, Gergely Ágnes, Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Juhász Ferenc, Nagy Gáspár,Nagy László, Nemes Nagy Ágnes,Szécsi Margit, Tandori Dezső és sokan mások. Óriások ők, a magyar irodalom óriásai, akiknek könyveit megjelenésük idején az utolsó darabig elkapkodták. Most, több, mint negyven évvel a kötet megjelenése után, azokat a verseket emelném ki a könyv rendkívül gazdag terméséből, melyek a ma, a 21.század embere számára a leginkább releváns mondanivalót hordozzák.  Bella István:Innen és túl című költeménye az istenkeresésről, az ember spirituális énjének feltalálásáról szól. Az ember ebben a világkorszakban a mélységben él, elválasztva a magasabbrendű erőktől. De azért próbál magasabbrendű lenni, próbálja meglátni, megtalálni Istenét, besz

 Kisfaludy Károly(1788-1830) a modern magyar irodalom egyik megteremetője. Nélküle nem lett volna sem Vörösmatynk, sem Petőfink, sem Aranyunk. Ő volt az, aki nyelvben, ízlésben, stílusban lefektette annak alapjait, amit magyar romantikának hívunk. Nagyon sokoldalú alkotó volt, írt verset, novellát, színpadi műveket. A kérők egyike legzseniálisabb vígjátékainak. Nem könyvdráma, igazi, élő, ma is eleven darab.  Baltafy kapitány, az ősi magyar mágnás prototípusa, hosszú évekkel ezelőtt örökbe fogadta Károlyt, annak a katonának fiát, aki a napóleoni háborúkban megmentette az életét. Csakhogy, ahogy Károly felnőtt, beleszeretett Baltafy vér szerinti leányába, Máliba. Kapcsolatukat titkolni kellett, nehogy megszégyenítsék apjukat. Egyszer Baltafy valami hosszabb útról jön haza, és bejelenti Málinak, hogy bizony, az ő lánya ma férjhez fog menni. Merthogy két kérője is van. Egyikük a messze földön vagyonáról ismert, egész Európát bejárt, de rettentően nyugatmajmoló báró Szélházy, másikuk a fol

 A kritikatörténet mára az irodalomtudomány egyik ága lett. Korompay H.János egy sorsdöntő időszak, az 1840-es évek irodalomkritikai gondolkodását tekinti át.  E könyvből megismerhetjük a szépirodalom intézményesítőjének, Toldy Ferenccnek e téren kifejtett munkásságát. Képet kapunk a rendkívül sokoldalú Pulszky Ferenc műbírálati munkásságáról, és igencsak előremutató ízléséről.  Az átlag magyar olvasó talán kevésbé ismeri Henszlmann Imre nevét, pedig az 1840-es évek magyarországi esztétikájának egyik kulcsfigurájáról beszélünk, aki német és francia alapokon megalkotta saját rendszerét. Konzervatívabb kritikusok, pl. Bajza, nem igazán értett egyet Henszlmann elképzelésével, de ebből az egyet nem értésből igen termékeny, máig élvezetes folyóirat-vita kerekedett.  Erdélyi János munkássága ráirányította a figyelmet a magyar kultúra egyik kevésbé ismert területére, a népköltészetre. Erdélyi nélkül nincs Petőfi- még ha Korompay könyvében ezt így konkrétan kimondva nem is olvashatjuk- mert ah

"Tiszteljétek a közkatonákat/ Nagyobbak ők, mint a hadvezérek!". Nekem Halász Margit könyve kapcsán nagy költőnk, Petőfi Sándor verse ugrott be. A 21. század igazi hősei bizony nem a csúcson állók, hanem a köz-emberek, köz-alkalmazottak. Merthogy olyan ez a világ, hogy nehéz végigcsinálni. Halász Margit tudja, hogy a mindennapi  nehézségek legjobb ellenszere a fanyar humor. És az utazás.Például Skóciába. Az a bizonyos árkusos, sándorgyuris humor, persze irodalmi formába öntve, nem érve be a flaszterral, úgy érzem, most az kell.. Halász Margit a humoros tárcanovella nagymestere, ízig-vérig szatirikus, ugyanakkor végtelenül empatikus és rokonszenves. A vitéz közalkalmazott című könyvet ajánljuk minden felnőttnek, karácsonyra, születésnapra remek ajándék közalkalmazottak fája alá. Illetve, mivel szülinapon nincs fa, hát... Kortárs Kiadó, 2019.

Ugye, milyen unalmas tud lenne az a sok iskolai kötelező olvasmány? Az íróik meg olyanok, mintha aranyszoborból születtek volna: mind hibátlanok, csupa bölcseket beszélek, magánéletük pedig oly példás, akár egy protestáns lelkészé. Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, rendhagyó nézőpontból láttatja a magyar irodalmat. Nem revizionista irodalomtörténet-írásról van szó, inkább csak arról, hogy a tankönyvek élettelen szavai megtelnek hússal, megtelnek vérrel. Tudták, hogy Balassi Bálint hírhedt volt a nőkkel való bánásmódja miatt? Hogy Babits Mihálynak, a glorifikált költőfejedelemnek a rímei olykor csikorognak, mondatai pedig magyartalanok? Hogy Móricz Zsigmond attól félt, nehogy olvassák a műveit a magyar falvakban, mert észreveszik, hogy badarság? Hogy Ady Endre saját maga mitizálta önmagát? Hogy József Attila Franciaországban csatlakozott egy meglehetősen szélsőséges politikai csoporthoz? Még ha tudtunk is ezekről: nem kapcsoltuk össze ezeket a tényeket az életművel. Életrajz és műe

A homoszexualitás isteni eredetű? Szerintem nem. A keresztény Isten biztosan nem kedveli a homoszexualitást. Nyikolaj Bergyajev, a huszadik század elejének nagy orosz filozófusa szerint viszont - ahogy az Alkotás értelme című könyvében leírta- igen. Csak akkor azt nem értem, miért tiltja a Biblia a homoszexualitást, ha az egyszer isteni eredetű? Bergyajev válasza erre az, hogy Istennek titkai vannak, melyeket nem oszt meg velünk. De ha Isten nem osztja meg velünk, emberekkel, ezeket a titkokat, akkor ő, Nyikolaj Bergyajev filozófus, honnan tudja, hogy a homoszexualitás isteni eredetű? Megbeszélte Istennel? Ha ennyire szoros kapcsolatban állnak, akkor miért tagadja Bergyajev a hit fontosságát- egész munkássága alatt ateista volt ( agnosztikusnak nevezte magát, de valójában ateista volt, szerintem). Azt sem igazán értem, hogy egy esztétikai műben, mint Az alkotás értelme, miért esik szó a homoszexualitásról? Mi köze van egy műalkotás értelmi felfogásának ahhoz, hogy valaki homoszexuá

Napjainkban folyamatosan zaljik nemzeti költőink (Petőfi, Ady, József Attila, Radnóti és mások) életművének újraértékelése. Megjegyzem: ennek az újraértékelésnek folyamatosnak kellene lennie, hiszen az életműből akkor lesz élő mű, ha a kortárs Olvasó számára is mond valamit. Raffay Ernő Ady Endre életművét, azon belül is a publicisztikát értékeli újra. Helyesen teszi. Az elmúlt évtizedekben ugyanis középszerű vagy ideoógiailag erpsen elfogult irodalomtudósok úgy állították be, hogy Ady Endre heves küzdelmet vívott a maradi konzervatívok ellen. És ennyi. Raffay Ernő: Ady Endre kultúrharcai című könyve rámutat, hogy korántsem csak ennyi. Ady Endre nem valamiféle modernség-apostol, hanem nagyon is érdekek mentén cselekvő és író, sok esetben meglehetősen kcsinyes és aljas módon harcoló hétköznapi lélek, akit a pénz éppúgy fogásgban tart, mint bárki mást. Ady Endre elkötelezte magát a keresztényellenes szabadkőművesség mellett. A kereszténységben -és mint kiderül, minden keresztényben-

Lám, kormánypárti lap is lehet színvonalas...A Magyar Hírlap 2017.szeptember 28-i számából két írást emelnék ki. Az egyik Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökények Komáromban, a Petőfi-szobornál elmondott beszéde. Lezsák Sándor nagyon pontosan rámutat arra, hogy akik ma liberálisnak nevezik magukat, voltaképpen megcsúfolják a liberalizmus eszméjét. A 19.századi nagy magyar politikacsinálók is liberálisok voltak, de a szabadság kiterjesztését mindig a nemzeti érdekeknek rendelték alá. A másik, amit szeretéknkiemelni a rendkívül nívós lap cikkei közül, egy hír. Olaszországban az idén 900 nemi erőszakot követtek el migránsok. Ez elképesztő! És a német liberálisok még azt állítják, hogy a menekültek és a bűnözés közé nem lehet egyenlőségjelet tenni...Ez már túlzás. Az Unió azonban ezt nem látja be, továbbra is azt akarja, hogy Európából migráns-befogadó kontinens váljon, a keresztények pedig adják fel értékeiket. Katasztrófa.