Könyvekről mindenkinek

 Szemes Zsuzsa könyvét úgy vettem kézbe, hogy semmit nem tudtam az íróról. Még soha nem olvastam tőle semmit. Pedig illett volna. A Kanca Hotel című könyv ugyanis a modern magyar humor egyik legnagyobb teljesítménye. Ha tartalmát és stílusát rokonítani kellene, talán Rideg Sándorhoz vagy Tersánszky Józsi Jenőhöz lehetne mérni. Az olvasásélmény átalakul tömény röhögéssé. Négy történet, elbeszélések, ebből három ugyanabból a közegből. A könyvet nem lehet letenni, csak arra az időre, amíg összeszeded magad, hogy folytasd az olvasást! Humor, szatíra ez a javából, a legmagasabb szinten! A Magzatvíz című történetben egy házaspár, Ménesiék, a vásárba mennek, eladni. Sok zsák vetőmag, és egyéb a szekerén. Csakhogy Ménesiné terhes, és pont az út közepén folyik el a magzatvíz ( az is közrejátszhatott ,hogy rettenetesen zötyög a szekér). Ménesi úr csak a száját tátja, és arra összpontosít, hogy rábeszélje feleségét:halassza el a szülést. Nem lehet, mondja az asszony, nem egy üveg befőtt ez, hogy

 Az 1980-as években fellendült a magyarországi bűnügyi irodalom. Gyürk Sarolta, Mattyasovszky Jenő, Schmidt Attila, Berényi József és mások művei mai szemmel elképesztően magas pédányszámban jelentek meg, ma a harmadával is bestseller lehet egy könyv. Berényi József:Rejtély a parkban című művéről közlünk egy rövid spoilert, hátha valamelyik antikváriumból vagy nagyobb könyvátrakból sikerül megszerezniük a kötetet az érdeklődőknek.  A történet 1980-as években játszódik, a hidegháború éppen oldódófélben,a Nyugat-Európába történő kiutazás sem olyan bonyolult már, mint pl. húsz éve ( ez utóbbi fontos tényező). A nyugat-dunántúli kisváros( vagy inkább falu) parkjában idős házaspár akasztott ember holttestére bukkan. Az orvosszakértő megállapítja, hogy a halott férfi legalább egy hete lóghat ott a fán, de nem önkezével vetett véget életének, előbb megmérgezték, és csak a holttestet akasztották fel. Gyilkosság történt.Már a helyszínen felismerik az áldozatot: Kántor Ignác, a falu mindenese, k

 Az 1980-as években fellendült a magyar bűnügyi regényírás. Egészen különleges műfajú könyvek is megjelentek a boltokban. Alföldi Imre: minden lében két kan áll című könyve paródia, mégpedig a Roger Moore és Tony Curtis főszereplésével hazánkban is bemutatott Minden lében két kanál című filmsorozat irodalmi paródiája- de nevezhetnénk adaptációnak is. Az alábbiakban közölt spoilerrel szeretnénk kedvet csinálni az olvasáshoz, nem lefeledve, hogy krimiről van szó, nem áll szándékunban a gyilkos személyét elárulni.  Bihari Bence, a kisváros közepes tehetségű, pitiáner sztrikal foglalkozó újságírója megromlott házasságban él. Ez főképp annak köszönhető, hogy felesége, aki az évek során egyre kövérebb és házsártosabb lett, a vasárnapi fociemccsek idejére mindig kitalál valami családi programot. Ezen a hétvégén például tavaszi nagytakarítást kellene csinálni. Bihari úr fellázad, s fiatalabb szeretőjénél keres testi-lelki felüdülést. Éppen túl vannak egy forró szeretkezsen, amikor kiabálást ha

 Schmidt Attila:Gyilkosok és áldozatok című könyvében folytatja azt a tematikát,amit korábbi munkáiban már oly nagy olvasói érdeklődés közepette tárgyalt:történetek,elbeszélések,interjúk révén tárja fel az 1970-es-80-as évek legnagyobb visszahangot kiváltó magyarországi bűncsekekményeit. Rövid spoiler gyanánt felidézzük ezeket a történeteket. Mivel bűnügyi tematikáról van szó,minden rejtélyt nem fejtünk meg,hagyunk az Olvasónak is. A Korhadt fának korhadt ága című fejezet voltaképpen egy interjú a börtönben. Rózsát a saját anyja és annak barátnője csábította be a bűn világába. Prostituáltként férfiakat kábítottak el,majd kirabolták őket. Az interhúból kibontakozik előttünk Rózsa nem éppen irigylésre méltó ifjúkora,szakadozott családi háttere. Hihetetlenül megrázó A siralomházban című interjú. Erzsébet,akit halálra ítéltek,megölte a férjét. A történet ott kezdődik,hogy a nő nagyobbik fia évekkel ezelőtt eltünt. Egy napon Erzsébet férje -ittas állapotban-bevallotta,ő ölte meg a fiút. Err

 Milan Kundera (sz.1929) az európai irodalom élő legendája, nemzetközileg elismert klasszikusa. Csehszlovákiában született, de emigrálni kényszerült, ma Franciaországban él.Szinte minden műve a legmagasabb osztályba tartozik. Azonosság című regénye egy középkorú francia párról szól, akik olyan belső szenvedésen mennek keresztül, amit még egy nagyszerű író sem képes teljes pontossággal megfogalmazni. A regény cselekménye a jelenben, az élő realitásban indul, aztán valahol egy különös, nyugtalanító álomban ér véget. Nagyon rövid spoiler következik, némi értelmezéssel megfűszerezve. Jean-Marc és Chantal középkorú, értelmiségi francia pár. Hogy kicsit kiengedjék a munka gőzét, a messzi Normandiába utaznak, pihenni. Chantal itt döbben rá, hogy véget ért a fiatalság: már nem fordulnak meg utána a férfiak. Aggodalmát elmondja a férfinak is, akit eléggé érzékenyen érint ez a vallomás, merthogy úgy érzi, a nő semmibe veszi, lekezeli. Hazatérve a nyaralásból, Chantal furcsa leveleket kap egy ism

Vannak legendás könyvek, vannak irodalomtörténeti legendák. Graham Greene: A tizedik című könyve ilyen könyv. A Szerző ugyanis elfelejtette, hogy írt valaha ilyen művet. Miután egy filmgyár értesítette, hogy szívesen feldolgozná A tizediket, akkor jutott eszébe Greene-nek, hogy jé, írt valamikor egy ilyen könyvet. Hogy mi, 21.századi Olvasók ne feledkezzünk meg A tizedikről, egy rövid spoilerrel kedvet csinálunk az olvasáshoz, utána pedig irány a könyvtár, minden korosztály számára ajánljuk ezt a remek kalandregényt ( leginkább ez műfaji besorolás illik rá).  A történet a második világháború idején játszódik, Franciaországban. A francia ellenállás egyre keményebb akciókkal igyekszik keresztbetenni a német megszállóknak. A németek pedig túszokat szednek a városok férfi lakosai közül, hogy ezzel vegyék el a civil lakosság kedvét attól, hogy az ellenálláshoz csatlakozzanak. Egy ilyen börtöncellában harmincan raboskodnak, a legkülönbözőbb társadalmi helyzetű férfiak. Akad köztük egyszerű f

 A narancsos gyilkos című könyv huszonegy,igen magas színvonalú kriminovellát tartalmaz. Az 1987-ben megjelent kötetet Fazekas István szerkesztette,továbbá teljes egészében ő fordította,remekül. Nagyon különböző stílusú és tematikájú novelláskötetről van szó. Igazi,reprezentatív válogatás az amerikai krimiirodalomból.Ebben a rövid könyvajánlóban kiemelünk néhányat a novellák közül,felfedve ezt a sokszínűséget. Irodalmilag a legmagasabb szintre a hazánkban ismeretlen Dori MacDonald:A lekvár c.alkotását taksálhatjuk. A novella egy kiégett reklámszakember lelkiállapotába enged betekintést. Feleségét utálja-az asszony részben viszonozza ezt az érzést-,gyermekeit nem érti,rossz apának tartja magát. Munkahelyén kudarcok érik. De a garázsban kéznél van egy balta...Nagyon eredetiek az első bekezdés szinesztéziái. Pszichológiai nézőpontból tekintve is igen jó alkotás. Henry Slesar:A Contessa-gyűjtemény című izgalmas története napjaink egyik jellegzetes figuráját,a mindenkit manipuláló,törtető m

 Robin G.Collingwood a 20.században élt rendkívül sokoldalú tudós. Régészként és ókortörténészként kezdte,majd a metafizika(!)tanára lett Oxfordban. Magyarul,rengeteg műve közül,A történelem eszméje c.kötet jelent meg,1987-ben,a Gondolat Kiadó gondozásában. Afféle bevezetés ez a történelembe,a történelmi megismerésbe,a történész munkájába. Ajánljuk-hozzátehetnénk:és jó lenne,ha...-történészhallgatóknak,közülük is leginkább az elsőéveseknek. Jó lenne,ha minden kezdő a Collingwood-féle elméleti háttérrel futna neki a múlt megismerésének. Collingwood kónyvének fő tézisei a következők: 1. A történelem,mint olyan,igenis létezik. Mivel létezik,megismerhető,ám csak korlátozott formában. Csak annyit enged magából megismerni,amit a források és a történészek gondolatai megengednek. 2. A világ nem materialista alapon műkődik. Éppen ezért,aki igazán meg akarja ismerni a világot,annak az eszméket kell megismernie. A történelem végsősoron eszmék küzdelme. Ez azonban nem jelenti azt,hogy a tórténészn

 Thiery Árpád a 20.századi magyar irodalom ismert alkotója volt,egy darabig szerkeszette a Kortárs folyóiratot is.  A Vaktöltény című könyvének főhőse Csányi hadnagy,akinek válságba jut az élete. Feleségével lemennek közös ismerősük,a főmérnökék Balaton-parti nyaralójába,de a férj otthagyja feleségét,visszamegy a kaszárnyába. Már nem szereti az asszonyt,később el is válnak. Csányi hadnagy beleveti magát a munkába,elő is léptetik. Egyre gyakrabban iszogat.  Egy hadgyakorlaton segít a klausztrofóbiás honvédnak átvinni a páncélost a víz alatt. Ezután új munkát bíznak rá,ő lesz a század kulturális munkájának irányítója. Új feleséget is szerez. Kívülről úgy tűnik,mintha minden rendben lenne,Csányi átmeneti válság után talpraállt volna. De belül valami rágja ezt a derék katonatisztet,valami,amit a külvilág nem vesz észre. S hát hivatásából adódóan Csányi közel van a fegyverekhez... Thiery Árpád megírta a késő Kádár-kor férfilelkének históriáját. Valami keserű unalom ül ebben a könyvben a fér

 Gilbert Kaith Chesterton a 20.század első felének brit sikerírója volt, tucatnyi bestseller kötődik nevéhez. Többek között ő alkotta meg a minden bűnügybe belekontárkodó pap, Brown atya alakját. Az ember, aki Csütörtök volt című könyve nem krimi, hanem szatíra. A Rémálom alcímet viselő könyv ajánlóját úgy is kezdhettük volna:amikor az angol humor találkozik a politikai szatírával.  London egyik művésznegyedében egy Gregory nevű költő az úr.Ő a szellemi vezér, ő tart előadásokat a művészet és kultúra teremtő erejéről, a költő mindenen felül álló szabadságáról, és némi politikai anarchizmusról. A környéken lakók Gregoryt mint csúcsértelmiségit tisztelik és becsülik. Csakhogy ezt a szellemi királyságot veszély fenyegeti: odaköltözik egy Syme nevű férfi, aki pontosan ellentétes eszméket vall költészetről, politikáról, mint amiket Gregory hirdet. Syme szerint a költészet kispolgári, a jó vers kiegyensúlyozott, mértéktartó. Syme is legalább ugyanolyan karizmával rendelkezik, mint Gregory, a

Dogossy Katalin könyve 1987-ben jelent meg, s eléggé pesszimista képet fest a korabeli ( a Kádár-korszak végén járunk) magyar közoktatásról. A Baj van a gyerekkel kissé ironikus cím, mert a mondanivaló egyértelmű:nem a gyerekkel van baj, hanem a felnőttekkel, azaz a korabeli társadalommal. Mert nem fordít kellő figyelmet az oktatásra, és általában a gyerekre. Mert hagyja felbomlani a családokat. Mert nem érdekli, mi lesz a hátrányos helyzetben levő gyermekekkel, például a romatelepen lakókkal. Unalmas, lélektelen munkát végeznek a felnőttek, kizsákmányolják magukat, s a jövő generációt is erre készítik fel. Az iskolák nem fejlesztik a készségeket, a nagyobb gyerekek között egyre több a nem vagy rosszul olvasó. Az értelmiségi szülők gyermekeiből lesznek értelmiségiek, alacsony a társadalmi mobilitás. Az iskolák borzasztóan elhanyagolt állapotban vannak, a gyerekek nem érzik ott jól magukat. Az iskolai étkeztetés színvonala katasztrofális, az étel kevés és rossz. A kamaszok körébe

Turczi István fiatalkori regénye először 1987-ben jelent meg, azóta már a harmadik kiadás is piacra került. Valahogy, úgy érzem, ez a könyv mégsem kapta meg a neki méltán járó kritikai és közönségvisszhangot. Pedig nagyszerű olvasmányélmény, különösen azok számára, akik jártak vagy éppen most járnak egyetemre. A Mennyei egyetem ( az ELTE) voltaképpen egy gyűjtőhely, ahová az ország minden részéből érkeznek fiatalok, hogy megvalósítsák álmaikat. Mennyi különböző karakter! A vidéki fiú, a csajozós macsó, a jó tanár, a rossz tanár, a félős, az okos, a buta- Turczi István mindet-mindet remekül, sok humorral, empátiával ábrázolja. A sok nyelvi játék, leleményesség mögött tehát egy kész kis magyar szociológia rejlik. Íme, ezek voltak a nyolcvanas évek magyar fiataljai, tanárai, csajok és srácok, felnőni vágyók és örök gyerekek. Szerintem ezt a könyvet jobban út kellene ültetni legalábbis az irodalmi köztudatba, például úgy, hogy a mai egyetemek modern irodalmi kurzusain, kötelező irodalomn