Könyvekről mindenkinek

 Lisa Jewell könyve egy nagyon érdekes, sajnos, minden társadalomban meglévő jelenséggel foglalkozik: a hazug spiritualizmussal, amikor egy karizmatikus személy arra használja személyes kisugárzását, hogy mások rovására anyagilag gyarapodjon. Mindemellett A fenti lakók nagyon izgalmas bűnügyi regény is- csak éppen felvillant valamit a mögöttes valóságból, beleláthatunk a dolgok hátterébe. Lisa Jewell könyve irodalmi rangú krimi. Ebben a rövid könyvajánlóban a cselekmény elejéről írok egy spoilert. A többi már Kedves Látogató dolga... A történet két ídősíkban, az 1980-as években illetve a 2010-es években játszódik. Henry Lamb gazdag vállalkozó, aki London Chelsea nevű, igen drága kerületében él családjával, egy méregdrága, tizenkét szobás házban. Jó kereskedő, aki szereti villogtatni a pénzét. De a boldogságának hamar vége lesz:megjelenik a házában egy Birdie nevű popénekesnő, aki már híres ,egyik dala slágerlista-vezető is volt. Henrynek és feleségének még imponál is, hogy ilyen híress

 Lennart Frick svéd író:És rajta ki segít? című könyve egy nagyon fontos, az egész európai és amerikai civilizációban jelenlévő problémával foglalkozik: nevezetesen azzal,hogy ki segít azoknak az embereknek, akiknek az a hivatásuk, hogy más embereknek, szegényeknek, helyüket, élethivatásukat nehezen találó fiataloknak, gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, segítsenek? Mi történik akkor, ha ezek a másokon hivatásszerűen segítő emberek kerülnek nehéz élethelyzetbe?  A regény cselekménye a huszadik század végén játszódik. fiktív, de realista történet, azaz akár a mindennapi valóságban is megtörténhetne. Kristina, a regény főhőse, Stockholmban, a családi tanácsadó irodában dolgozik, mindemellett rendszeresen beszél a gyermek- és ifjúságvédelem problémáiról a sajtóban, médiában- kollégái egy része ezért kissé féltékeny is a tehetséges, fiatal munkatársra. Megismerhetjük egyik esetét is, mely tragédiával végződik:egy vidékről a fővárosba költöző fiatal lány nem tud beilleszkedni az egyetem

 Josef Pieper (1904-19979)a 20.század  egyik legismertebb német filozófusa, teológusa. Ahogy könyvének előszavában Karl Lehmann fogalmaz, Piepert leginkább a teológia előszobája, az úgynevezett határterületek érdekelték.Magyarul , sajnos, kevés mű jelent meg tőle, pedig német nyelven megjelent írásainak összkiadása kilenc vaskos kötetet tesz ki. Mai olvasó számára mind nagyon érdekes művek, a magyar könyvkiadás egyik adóssága lenne, hogy a mi nyelvünkön is megjelenjenek legalább a fontosann, gyakrabban idézett művek. A Szabad idő és kultusz című könyv ismertetésekor már a címnél el kell időznünk kissé. A Szabad idő, abban az értelemben, ahogy a köznyelvben használjuk, leginkább a pihenés, a szórakozás, a családdal, barátokkal való együttlét idejét jelenti, legalábbis 21.századi értelmezés szerint. Josef Pieper nem ebben az értelemben használja ezt a szót- ha németül is ért a Kedves Látogató, akkor talán megenged egy kis fogalommagyarázatot. Németben a mai értelemben vett szabadidőt Fre

 Zadie Smith: NW című könyve a 21.század egyik legjelentősebb brit regénye, már-már azt is kijelenthetjük róla: kultönyv. Annak a generációnak az életérzéséről szól, amely már a 21.században vagy annak fordulóján született, s amelyet már csak igen kevéssé kötnek a tradicionális Anglia értékei. Éppen ezért elmondhatjuk, hogy nemcsak a regény cselekménye igen érdekes,hanem az a milliő is, amelyben a regény játszódik. Az alábbi, eléggé rövid könyvajánlóban- hosszabbat nem olvasnak el a Kedves Látogatók, s én tiszteletben tartom ezen döntésüket- egy rövid spoilert közülünk erről a könyvről. A fiatal és kötzépkorosztályt pedig arra kérjük, feltétlenül olvassák el a könyvet.  Már a cím is nagyon érdekes: az NW London egyik városrésze, Northwest, de jelentheti azt is:no worries, azaz magyarul kb. nem kell agodalmaskodni. De jelentheti a New Wawe kifejezést is, azaz Új hullámot. Mindhárom jelentés összhangban van a regény tartalmi-stilisztikai sajátosságaival. A történet a 21.században Angliáb

 Halász Gábor és Fazekas Ágnes könyve különleges, talán azt is mondhatom: egyedülálló a hazai pedagógiai szakridalomban. Nemcsakhogy beszámol három kontinens pedagógiai-tanulás- és tanításmódszertani újításairól, hanem teszi mindezt regényes formában,úgy, hogy akár egy elsőéves egyetemi hallgató számára is élvezhető a mű stílusa.Azt szeretném, ha a magyarországi iskolák minél többet átvennének az itt olvasottakból- de nem kritika nélkül, majom módjára máslva, hanem adaptálva a hazai viszonyokhoz. Az alábbi igen rövid könyvajánlóban nincs mód arra, hogy fejezetről fejezetre, valamennyi pedagógiai innovációt végignézzük, inkább csak azokról szólnék egy-két mondatot, melyek megfogtak, megragadtak, s amelyekről, úgy vélem,átültethetőők a magyar valóságba.  1. Ami leginkább megérintette a lelkemet, az a fukusimai példa. A 2011-es természeti és műszaki katasztrófa után rengeteg gyerek maradt árva, félárva, illetve nagyon sok gyermekben hagyott maradandó lelki sebet a tragédia. A japán oktatá

 A meglehetősen " krimiszerű" cím ellenére H.Barta Lajos könyve egyáltalán nem krimi,inkább bűnügyi témákkal is foglalkozó szociográfia. A kiváló újságíró, publicista remekül vette észre a Kádár-korszak mindennapi életében jelentkező torzulásokat, elmaradásokat, groteszk helyzeteket. Minden esemény ( többnyire ezek tragikus események) mögött az emberi lelket, a lélektani motivációt kereste. E rövid könyvajánlóban csak rövid ízelítőt nyújtunk ezekből a furcsa ( erről is lesz szó) szociográfiákból. Azaz:újságírói magánnyomozásokból. Egy pár csizma:egy élet. Ez a kötet nyitódarabja, meglehetősen érdes, brutális történet, mely a 20.század magyar valóságában esett meg. A második világháború vége felé, 1945-ben, amikor a szovjet csapatok már Magyarország területén vannak, a falu gazdag parasztjai összeülnek egy iszogatásra. Kissé jól sikerül az iszogatás, kora délutánra már mindannyian részegek. " Megtalálják" a birtokon dolgozó, kissé együgyű bérest, aki olyan szegény, h

 A gyereknevelés területén még mindig sok az olyan téma, terület, melyről nem beszélünk.Vagy azért, mert " túl kényes", vagy azért, mert " ezt minden szülő maga tudja", vagy pedig azért, mert " régen sem csináltak ennyi zűrt ekörül, mégis felnőttek a gyerekek". Szél Dávid:Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben 0-9 éves korig című könyve bátran ír olyan kérdéskörökről, melyek az előző generáció idején nem léteztek, politikailag kényesek, vagy éppen túl sok tutinak mondott megoldás kering az interneten és szülők, nevelők nehezen tudnak választani a sok "száz százalékos" megoldás közül. A Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben Szerzője egyszer sem állítja, hogy övé és csak az övé a biztos megoldás.  Nagyon tetszik Szél Dávid könyvében a sokféleség tisztelete. Minden szülő más, minden gyermek más, éppen ezért minden család más.A legtöbb, gyerekneveléssel kapcsolatos kérdésre, ahány pszichológus, orvos, védőnő, annyiféle válasz.Szél Dávid a minél harmonik

 William Golding hazánkban talán kevésbé ismert regénye,a Látható sötétség, fejlődésregény. Egy fizikailag torz, lékekben viszont környezeténél magasabbrendű ember beilleszkedésének ( pontosabban: be nem illeszkedésének) története egy erkölcseiben hanyatló, értékerendjében bizonytalan és összetett világba. A rend kedvéért közlünk egy rövid spoilert, azzal a megjegyzéssel, hogy ebben a regényben nem a cselekmény a legfontosabb, hanem a kapcsolat: a folyton kudarccal szembesülő egyén próblkozásai, harcai arra, hogy megkapaszkodjon ebben a furcsa világban.  A történet a második világháború alatt indul, Az "anglia csatá"- nak is nevezett német támadások idején, 1940-ben. Anglia nagyvárosait bombázzák a németek. Mindenhol tüzek égnek, falak omlanak, furcsa, fehér fény övezi az egész várost. Egy bomba lehullik,összedől egy ház, az amatőrökből ( zenész, könyvkereskedő stb.) álló légvédelmi osztag rettentőn megijed. Egyszer csak a romokból előjön egy kisfiú. Fél oldala megégett, de ú

 Lucia Berlin (1936-2004) az újabb amerikai irodalom egyik legnagyobb felfedezettje, igazi nagy művét csak halála után, posztumusz adták ki. Hihetetlenül gazdag életanyagot dolgoz fel novelláiban, elbeszéléseiben. Volt bejrónő, takarítónő, de kkpróbálhatta magát tanárként is. Az így szerzett élettapasztalat mind ott van műveiben, ráadésul sok humorral fűszerezve. A rendkívül gazdag termésből kiválogattam néhányat,ezekről beszélnék, hátha kedvet csinálok a könyv olvasásához.  Véleményem szerint a kötet legjobb darabja a Dr.H.A. Moynihan. Ebben a történetben egy kislány rosszul  teljesít az iskolában, ezért az egész nyári vakációt nagyapjánál, a kissé lökött fogorvosnál tölti. Tulajdonképpen asszisztensi feladatot lát el. Teafiltereket dugdos a betegek szájába, mivel " főnöke" szerint a tampon olyan puhány dolog. A rendelő várójában nincsenek újságok, mert a lapozással járó elviselhetetlen zaj idegesíti a doktor urat. A doki laborjában minden szerszám rozsdás, takarítva valamik

 A múlt század hetvenes éveiben jelent meg német nyelvterületen az a fajta lélektani próza, amely sokáig meghatározta a németirodalmat, s előfutára lett a később- kissé pontatlanul- posztmodernnek nevezett irányzatnak. Ennek a lélektani prózának kiváló nagymestre volt Christa Wolf, akinek Magyarországon legismertebb regénye a Ki volt Christa T.? A könyvet azoknak ajánljuk, akik szeretik a finom, lélektani árnyalatokkal teli/telített európai irodalmat.  Kétféle kiinduló értelmezése lehetséges a műnek: - Christa Wolf valójában Christa T., ezáltal a könyv voltaképpen lírai önéletrajz a Szerző fiatal koráról - A címszereplő valóban az, akinek a regényben az író mutatja, egy sok kétséggel teli, különleges lány, aki öngyilkos lesz, a Szerzőnek pedig emiatt életre szóló lelkiismeretfurdalása támad, ezt írja ki magából.  Egy olyan, a spoiler és az elemzés határán álló szöveget állítottam össze, amely mindkét értelmezésnek teret enged.  A történet a második világháború idején játszódik, egy ele

 Kézenfekvő lenne, ha úgy kezdenénk ezt a könyvajánlót:"Grecsó Krisztián népiség-értelmezése..."de esetünkben ez nem lenne helyes. A Valami népi ugyanis pont arról szól, hogy ebben a furcsa világban, amit irodalomnak hívnak, nincs külön " népi", "népies" meg "urbánus", hanem ebben az országban egyféle nép van, amely áll tízmillió különös-különleges emberből. És ez az ország valójában világok együttese, mely áll falusi patakpartokból, titkokat őrző temetőkből, kontrollálatlan gyerekekkel teli iskolákból, égető érzést okozó onkológiából. Közös a sorsunk, s mint ahogy G.K. "nagytudású elbeszélő" is tudja, vannak találkozási pontok. Bizony vannak.  Novellás- és elbeszéléskötetek ajánlóját úgy szoktuk írni, hogy néhány remekművet kiemelünk a sokból. A Valami népi esetében ez nem biztos, hogy üdvözítő módszer, mert a történetek összefüggnek, előfordul, hogy egymás utáni novellák valójában összefüggő történetet alkotnak, illetve olyanra is aka

 Az ADHD nem más, mint a pszichológusok által figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar néven ismert tünetegyüttes. Thomas E. Brown évtizedek óta foglalkozik az ezzel a betegséggel küzdő tizenévesek, egyetemisták gyógyításával. Megfeneklett tehetségek című könyvében 15 történetet ismertet, mind valós alapú, és sok tanulsággal szolgál mind a pszichológusok, mind a betegek és családtagjaik számára.  Megtudjuk, hogy az ADHD-s betegek jelentős része komoly tanulmányi problémákkal küszködik a főiskolán, pedig intellketuális képességeik nem egy esetben a lakosság felső 1 százalékába tartozó értelmiségi elitbe predesztinálnák őket. Sokat szenvednek:sokuk küzd tartós alvászavarral és ebből következő kialvatlansággal, ami jelentősen csökkenti egyetemi-főiskolai teljesítményüket. Brown doktor több paciensénél is megjelent egyfajta felelőtlen életvitel (pl.különböző függőségek, gyorshajtás),ám ezek a függőségek gyakran már a felmenőknél kimutathatók. Látjuk, hogy gyakran pont azokban a tantárgyakban e

 John Rickards az amerikai krimiírók középnemzedékéhez tartozik. Első könyvével,a Kísért a múlt c.regénnyel hívta fel magára a kiadók és az Olvasók figyelmét. A regény cselekménye egy Maine állambeli kisvárosban játszódik. Towshend seriff és fiatal segítője éppen hazafelé tartanak,amikor észrevesznek egy félmeztelen férfit az út szélén,aki mindkét kezében kést tart,előtte pedig egy meztelen női holttest fekszik. Mint később kiderül,a város kötiszteletben álló áoolónőjét gyilkolták meg. A férfit,akinél nincsenek iratok,letartóztatják. Nem mond semmit,még a nevét sem. A kihallgatásokon mindenféle történelmi neg irodalmi idézeteket citál,mindenféle rendszer nélkül. A seriff felkéri szakértőnek régi barátját,egyben a város szülöttjét,Alex Rourke-ot,hogy segítsen a kihallgatásoknál. Nicholas,ahogy nevezi magát a fiatalember,Alexszel sem hajlandó együttműködni. Viszont mindent tud a férfi múltjáról. Tudja,hogy helyi születésű,hogy korábban az FBI-nál dolgozott,hogy autóbalesetben meghaltak a

 A könyv alcíme:Hogyan alakítja a matematika a világot? A legtöbb ember rosszul van a matematikától. Mosóczi András: A gondolkodás forradalma című könyve ezt a rosszullétet oszlatja el azáltal, hogy megmutatja:az iskolában rettegve emlegetett fogalmak, mint függvény, határhaszon, logaritmus, valójában nagyon is kapcsolódnak a hétköznapi élethez.  Megtudhatjuk, hogy őseink hogyan hozták létre a számokat, választ kapunk arra a kérdésre, hogy számok vagy betűk voltak-e előbb, s hogy miként alakult ki a kereskedelmi rendszer. Megtudjuk, mire lehet használni hétköznapi életünkben a logaritmust, a sinusfüggvényt. Bevezetést nyerünk az információelméletbe, megtudhatjuk,miként döntsük el matematikai módszerekkel, hogy egy adott információnak mekkora az értéke. Ha titkosan, kódolva akarunk közölni valamit, akkor sem árt tisztában lennünk a matematikai alapokkal. Egy kis technikatörténetet is kapunk Mosóczi Andrástól: megtudhatjuk, hogyan és miért alakult ki a lyukkártya, s hogyan forradalmasíto

 Makkai Sándor:A magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete című könyve 1927-ben jelent meg. Ady Endre ekkor már nyolc éve halott,ám a költészete körüli viták nem csitulnak. A konzervatívok szemében Ady még mindig csak egy semmire lázadó,erkölcstelen tollforgató,a baloldali gondolkodásúak viszont szellemi elődjüket látják benne,nem is teljesen alaptalanul. Makkai Sándor könyve,ahogy ma mondanánk,demitizálja Adyt. Megkísérli bebizonyítani,hogy nem erkölcstelen,igenis ügyelt a versformákra,nem ivott olyan sokat és nem állt szemben az előkelőkkel. Makkai azt szeretné,ha Ady bekerülne a Horthy-korszak irodalmi kánonjába. És persze az iskolai tananyagba. Ezen törekvését csak részben koronázza siker. Adyt nem lehet megfosztani szélsőségeitől,mert Szabolcska Mihály lesz belőle. A szalon-Ady nem kell senkinek,pláne nem kell az ifjúságnak. Ady Endre a magyar költészet és zsurnalisztika forradalmára. Ezt a dicsőséget még a mégoly kiváló Makkai Sándor sem veheti el tőle. Mindazonáltal a könyv tart

Garaczi László, avagy Garalaci, avagy Gara Laci, büszkén és boldogan maga mögött hagyta az óvodáskor időarányosan növekvő kínjait, és megérkezett a várva várt paradicsomba, azaz az általános iskolába. Valamilyen csoda folytán eljut a hatodik osztályba. Ahelyett, hogy enyhülnének a kínok, talán még fokozódtak is.Ezekről a kínokról vall a Pompásan buszozunk! Egy lemur vallomásai 2. című könyv. Talán felvetődhet bennünk, hogy Garalacinak, avagy Gara Lacinak, még pontosabban Garaczi Lászlónak beilleszkedési gondjai voltak, de ezeket a negatív megközelítéseket hamar elhessegetjük, mivel Garaczi Lászlóból nagy író lett, tehát ő csinálta jól. Mindenesetre: ha ma lenne Garalaci iskolás, egészen biztosan elvinnék a nevelési tanácsadóhoz. Hogy miféle kínokon is kellett keresztülmennie gy általános iskolásnak az 1960-as években? - Gyermekutáló, fülhúzogató tanárok, tanárnők. Apuka méteres aláírása, kioktató szövege sem vesz el sokat ezen személyek erőszakosságának éléből. - Bandák egymás közti h

Ezt a könyvet két szempontból kell értékelnünk. Az egyik a könyv Szerzőinek egészségügyről vallott nézőpontja. Szimpatikus, hogy a Goebel-Glöcker szerzőpáros az emberi egészséget a maga egészében értelmezi, megtalálja a kapcsolatot fizikai test és psziché között. Az is tetszik, hogy A nagy- gyermek-kalauz átfogó képet ad a betegségekről, a hirtelen csecsemőhaláltól kezdve kanyarón át a szamárköhögésig. Az is szimpatikus, amit a lázról és általában a beteg állapotról gondolnak. Az már viszont enyhe kételyekre ad okot, hogy ezt a komplex látásmódot Rudolf Steiner antropozófiájából vezetik le. Az antropozófia voltaképpen különboző vallások tantásainak egyesítése. Azt viszont még a leginkább dogmatikus keresztényeknek is el kell ismernie,hogy a Waldorf-iskolák jól teljesítenek. Hiába számítanak még manapság, a 21. században is az ún. alternatív pedagógia képviselőinek, a Waldorfból kikerült tanulók többségét simán felveszik a mainsream felsőoktatásba is. Szóval, nem is tuod,m mit mondjak

Szocializálódunk. Gyermekkorban, felnőttkorban, öregkorban. Otthon, iskolában, barátok közt, ellenségek közt, munkahelyen, börtönben, társasházban. normákat tanulunk és szegünk meg, utóbbit hol szándékosan, hol véletlenül. Forradalmárok és konformisták vagyunk, minden ember eltérő arányban. Somlai Péter könyve ( Szocializáció. A kulturális átörökítés és a társadalmi beilleszkedés folyamata) erről a folyamatról szól. Mi az, ami genetika, mi az, amit tanulunk? Milyen szerepet játszottak a felvilágosodás korának nevelési elvei a gyermek szocializációjában? Van-e bármiféle értelme a pedagógiának, mint elméletnek, vagy pedig a pedagógia tisztán gyakorlati tudomány kell, hogy maradjon? Hogyan tanulunk kommunikálni? Anyuéktól örököljük ezt is, vagy a társadalom, az iskola formálja ezt a képességünket is? Mi történik akkor, ha valaki áthágja a kommunikációs normákat, hogyan hat ez társadalomban betöltött szerepére? Miért büntetünk? A  büntetés elősegíti-e az eredményes visszailleszkedést, v

Blogunkban elsősorban könyvajánlókat, nem pedig híreket hozunk, dee van, amikor meg kell szólalni. Barcelonába- a demokratikus Spanyolország illetve sokak szerint Katalónia nagyvárosa- a genderlobbi rendezett őrjöngést. Cenzúrázták az iskolai könyvtárakat, kiselejtezték azokat a könyveket, melyeket szexistának találtak. Hogy mi szexista, azt természetesen ők döntötték el, egyébként minden szexista,ami a hagyományos nemi szerepeket és erkölcsöket mutatja be. A kifogásolt könyveket azonnal leselejtezték ,semmiféle fellebbezésre fórumot nem engedtek. Kiselejtezték például a Piroska és farkas című mesét is, mert szerintük "idejétmúlt és gonosz". Engem ez emlékeztet a diktatúrák köbnyv-égetéseire. Valaki azt mondja, hogy ez és ez a könyv nem kívánatos, ezért elpusztítjuk. Szerintem ez nem demokratikus.  Ki állítja meg a gender-értelmiséget?

Ki hinné, de az Egy ropi naplója című könyvsorozat már a 13. köteténél jár...Jeff Kinney és csapata olyan, gyermekek kezébe minden aggódás nélkül adható könyvet alkotott, mely valóban kielégíti a célközönség, azaz a 7-10 év közötti korosztály olvasási igényeit. Voltaképpen gyerektörténet az egész, valami olyasmi, mint A Pál utcai fúk, csak nem vörösingeseknek hívják a csapatot, és nem a grundon játszódik a cselekmény, hanem modern angolszász kertvárosi környezetben. Hatalmas hó esik, olyan,ami évek óta nem volt errefelé. A felnőttek tehát félteni kezdik a gyerekeket, és hurrá, elrendelik az iskolaszünetet. Hószünet, hurrá, de az örömbe mindig vegyül valami üröm is. A gyerekek között is mindig akad, aki csak elrontani akarja a másik fair játékát. Hogy aztán a felnőttek világában miért van efféle emberből olyan sok, arról Egy ropi naplója még nem tájékoztat. Szóval, hóembert építenek, és ebből az egyszerű tényből lesznek aztán az egész utcára, sőt, az egész iskolára kiterjedő bonyodal