Könyvekről mindenkinek

Richard H. Thaler amerikai közgazdászprofesszor, a viselkedési közgazdaságtan irányzatának megalkotója és úttörője, REndbontók című könyvében foglalja össze mindazt, amit a közgazdaságtudomány ezen irányzatáról tudni érdemes. A könyv egyszerre életrajz és tudományos- ismeretterjesztő munka. Azoknak, akiket érdekel a közgazdaságtudomány ezen irányzata, a REndbontók szinte kötelező olvasmány. Ebben a rövid könyvajánlóban megpróbáljuk összefoglalni a mű első fejezeteinek tartalmát. Miben is hozott újat a viselkedési közgazdaságtan, hogyan kellett sokszor kesereves harcokat vívniuk az új irányzat híveinek az egyetemek konzervatív szemléletével szemben.  A közgazdaságtudonány úttörőjének tartott Adam Smith már a 18.század közepén írt egy remek könyvet, címe: Az erkölcsi érzelmek elmélete. E műben Smith rendkívül alaposan összefoglalta az ember gazdasági viselkedésének alapjait, illetve azt, hogy milyen esetekben veszünk figyelembe erkölcsi tényezőket döntéseink során, s melyek azok az é...

Egy erős mondattal indítanék:Nézzünk szembe a tényekkel!A magyar lakosság közgazdasági műveltsége nem tartozik a világélvonalba. Oka ennek az is,hogy az átlagos középiskolás semmilyen szinten nem tanul közgazdadágtant-hacsak valamelyik lelkes és előrelátó tanára,kiegészítő tananyagként,nem ad neki bevezetést ebbe a tudományba is-,hanem az is az okok között van,amit Kertész Balázs megjelöl:a magyar lakosság még mindig gyanakodva fogadja a kapitalizmust. A Közgazdaságtan lelkes amatőröknek című könyv Szerzője hosszú évek óta küzd azért,hogy a helyzet változzon,a közgazdasági műveltség is az alap-tájékozottság része legyen. E könyv kitűnő alapja lehet ennek:remek stílusban,sok humorral megírt,magas szakmai tájékozottságról valló könyv ez,mely érdemes arra,hogy minden magyar polgár könyvespolcára felkerüljön. Megtudjuk,mi az alapvető filozófiai különbség a nyugati és keleti társadalmak között,s elgondolkodhatunk azon,hogy saját életünkben mekkora szerepet kap az individualizmus,az egyéni b...

 Miru György könyvének legnagyobb érdeme, hogy sikerült létrehoznia az annyira áhított egységet: Szerző és Olvasók a szöveg által együtt gondolkodnak. Az 1848.márciusi forradalom az újkori magyar történelem egyik legjelentősebb eseménye. Következményeképp olyan új jogi szemlélet emelkedett a hivatalosság rangjára, mely közel járt a korabeli nyugat-európai polgárosult társadalom ( persze, erről a kifejezésről is rengeteget lehet vitatkozni, másképp polgárosult az angol, mint pl. a francia vagy a német társadalom) jogi ideáljához. Ugyanakkor az országgyűlés ( olyan képviselőkkel, mint Széchenyi István gróf, Batthyány Lajos gróf, Kossuth Lajos, Deák Ferenc és sokan mások) működése során mindvégig megőrizte a magyar hagyományokat, az újítás sohasem járt együtt a hagyomány teljes elvetésével. Az áprilisi törvények- noha vita folyik arról, hogy nevezhetők-e alkotmánynak, véleményem szerint igen, annak ellenére, hogy számtalan kérdést nem rendezett- olyan új társadalmi-gazdasági - politik...

 Artner Annamária közgazdász: Tőke, munka és válság a globalizáció korában című könyve jelentős és fontos. Nemcsak az egymást folyamatosa követő válságokat magyarázza meg, hanem a tünetek okok és okozatok keresését beilleszti egy nagyobb kontextusba:mégpedig abba, hogy az 1945 utáni kapitalista gazdaságban torz jelenségek uralkodtak el, melyek hozzájárultak a válságok ( például a 2008-as, a sajtóban " pénzügyi"-nek nevezett, valójában az egész gazdaságot érintő problémahalmaz) kialakulásához. Könyvajánlónkban spoiler helyett inkább a könyv egyes megállapításaihoz, szemléletéhez fűznénk elismerő szavakat.  A 40. oldalon található egy igen fontos táblázat, mely azt bizonyítja, hogy a gazdasági versenyképesség növekedése,az egyes szektorok termelékenyebbé válása nem áll arányban a reálbérek növekedésével. Atrner Annamária a következő oldalon meg is említi, hogy az USA-ban 1966 és 2012. között nemhogy nőttek volna, de csökkentek a reálbérek- pedig az amerikai gazdaság teljesítmén...

 Földes György kitűnő könyve arról szól,hogyan reagáltak az MSZMP vezetői és szakértői a magyar gazdaság egyik legnagyobb,a történelmünkben Kádár-korszaknak nevezett évtizedeket meghatározó problémájára:az eladósodásra. Amint az Az eladósodás politikatörténete 1957-1986.című könyvből kiderül,az MSZMP vezetése egyáltalán nem volt közgazdasági dilettánsok csapata. Magyarország vezetői nagyon is tisztában voltak azzal,hová vezet a hitelek tötlesztése hitelből. De nem láttak más megoldást... Merthogy az 1957-et követő néhány évben minden rendben volt. Kádár János és kormánya jelentős külföldi segítséget kapott,ráadásul a világgazdasági folyamatok is kedvezően alakultak. Magyarország vezetése felvázolta az életszínvonal-növekedés politikáját,ebből nem tudtak és nem akartak engedni jottányit sem. Márpedig az 1960-as évektől ehhez gazdasági modernizáció kellett,ehhez pedig dollár kellett. Megindult hazánk eladósodása a Nyugat felé. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus egyik célja éppen az ...

Az infláció nem tartozik a közgazdászok kedvelt témái közé: valahogy olyan kellemetlen. Pedig minden országban, mely kapitalista vagy annak mondja magát, létezik ez a jelenség, legfeljebb keveset beszélünk róla. Főleg, ha alacsony... Erdős Tibor könyve pontosan azt teszi, amit egy kiváló szakkönyvnek tennie kell: egy adott jelenséget vesz szemügyre, a lehető legtöbb apsektusból. Megismerkedhetünk a különböző inflációs elméletekkel, a klasszikus infláció-elmélettel, a Keynes által megalkotott teóriával, megtudhatunk egy nagyon fontos dolgot: hogy az infláció önfenntartó folyamat. A Philips-görbéről a legtöbb, átlagos műveltséggel rendelkező Olvasónak fogalma sincs, Erdős Tibor művéből erről is pontos képet kapunk. Csakúgy, mint az infláció makrogazdasági következményeiről: az államháztartásra gyakorolt hatásáról, az adóbevételekre gyakorolt hatásáról, megtudhatjuk, hogyan hat az intenzív tőke- és hitelkihelyezés az inflációra. S ha már a hiteleknél tartunk: Erdős Tibor nem szűkíti...