Könyvekről mindenkinek

 Camilla Läckberg remekművet alkotott. Nagyon magas színvonlú, remek olvasmány A kőfejtő, magasan kiemelkedik a mostanában megjelent krimik átlagából. Az alábbi rövid könyvajánlóban közlök egy rövid spoilert a könyvről, természetesen, mivel, krimiről van szó, csak egy kis darabon követve a cselekményt.  A történet Svédországban játszódik, két szálon. Az egyik szál az 1920-as években indul. Agnes fiatal lány, apja gazdag, a heyi kőfejtő és még több más ipari létesítmény tulajdonosa. Agnes rájön, hogy ha nagyon megpuhítja az öreget, apja minden kérését teljesíti. Az elkényeztetett lány méregdrága ruhákban jár, zongoraórákat vesz. Egy szép napon azonban megtörténik a baj:Agnes beleszeret Andersbe, a derék, nem túl művelt kőfaragó munkásba. Titokban találkozgatnak, szexre is sor kerül. Agnes terhes lesz. Apja rettenetesen megharagszik rá, főleg amiatt, hogy egy közönséges munkással szűrte össze a levet. Rettenetes büntetést talál ki:a helyi lelkésszel összeadatja Agnest és Anderst, majd a

Az 1970-es években- legalábbis az akkori idők irodalmi gurujai ezt állították- válságba került a hagyományos próza. ebből a válságből két út ágazott el: - a posztmodern- ezzel most külön nem foglalkozunk, szerintem mindenkinek megvan a véleménye róla - a mágikus realizmus. Ez az irányzat elsősorban Latin-Amerikában lett népszerű (Garcia Márquez: Száz év magány), de jutott belőle Európába, mégpedig annak keleti részére is. Sorin Titel román prózaíró: Asszony, íme a te fiad című regénye valahol a Regátban, a kommunizmus legsötétebb történelmi pillanataiban játszódik. Sofia együtt él- pontosabban kifejezve: egy szobában lakik- egyik fiával és menyével, mérhetetlen szegénységben. Sofiát az utóbbi napokban rémálmok gyötrik. Egy nagy házban van, a házban sok ajtó, az ajtón sok lakat. Át kell vergődnie, egész a legutolsó szobáig, ahol is meglátja legkisebb fia véres holttestét. És ez az álom kísérti Sofiát napról napra, hétről hétre. Közben feltárul a család élete, a múlt, ahol is Sofia-

Sokan hisszük azt, hogy a zsidó humor, az valami ezoterikus, csak a beavatottak számára érthető kulturális közlésforma. A Bombajó zsidóviccek című könyv bebizonyítja nekünk, hogy ez nem igaz. Kohn és Grün uraknak, valamint az azóta már a teljes magyar kultúrába " átnemesedett" Mórickának ugyanazok fájnak az életben, mint a nemzsidóknak: kevés a pénz, rossz az anyós, veszekszik a feleség, a politikusok hülyék meg ilyesmi. Van ezekben a zsidóviccekben valami fanyar, önironikus, ez teszi őket a nemzsidók ( gójok) számára is élvezhetővé. A könyvet amúgy minden jó- és rosszkedvű embernek ajánljuk, a Szerkesztőről csak annyit lehet tudni, hogy bizonyos L.imi, kiadás éve nincs feltüntetve ( elvégre a jó humor időtlen), a Kiadó pedig a Glória Könyvkiadó, Debrecen. Jó szórakozást! Ezek tényleg bombajó zsidóviccek Nekem a Móricka magyarázkodik az apja előtt...vicc tetszett a legjobban. akkora öngúny van benne. A közéleti viccek közül pedig az utolsó oldalról ajánlom a lovas-marh