Könyvekről mindenkinek

A könyv magyarra fordított címe:A remény testamentuma:Martin Luther King legfontosabb írásai és szónoklatai. Ha valakinek azt mondjuk: Martin Luther King, eszébe jut a polgárjogi mozgalom, a faji egyenlőségért való küzdelem. A The Testament of Hope...című igencsak terjedelmes kötet Martin Luther King új arcát, a többség számára ismeretlen vonásait is felfedi. Mindenekelőtt azt érdemes leszögezni, hogy Martin Luther King nem afféle hivatásos politikus volt, soha nem keresett pénzt politikával. King baptista lelkész volt, aki legfontosabb küldetésének az emberek Istenhez terelését és a keresztény állapotban való megtartását tekintette. A polgárjogi mozgalom iránti elkötelezettsége éppen abból fakadt, hogy látta, hogy magukat kereszténynek nevező emberek a rasszizmus útjára léptek, s vissza akarta őket hozni onnan, vissza az igazság útjára. Azt is látta King tiszteletes, hogy sok afroamerikai éppen azért nem képes igazán kereszténnyé válni, mert az elnyomás akadályozza ebben. Martin

A könyv alcíme:Hogyan lehetünk kreatívak és rugalmasak túlszabályozott világunkban? A 21. századi világ, a maga rohanásával, kapkodásával, inger-gazdagságával hatalmas feladatok elé állítja az embert. Tim Harford könyve arról szól, hogyan tudnánk ezt az " új rendetlenséget" az ember javára kamatoztatni. Hogyan improvizáljunk, miközben félünk a nyilvános szerepléstől? Miért nem segíti a kreativitást az egyen-iroda? Hogyan jelentkezik már gyermekkorban a törzsi összetartás ösztöne, és hogyan tudják ezt a munkáltatók a maguk javára kamatoztatni? Szabad-e nyilvánosan viccelődni a saját dolgainkon? Miért jó az, hogy a dolgozók nehezen találnak meg valamit az irodaépületben? Ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ az Alkotó rendetlenség című könyvből. Tim Harford ismert személyek példáján ( Steve Jobs, Martin Luther King, az Amazon internetes áruház, az MIT egyetem, Erwin Rommel és mások) keresztül mutatja be, hogy olykor a káoszkontroll illetve az egyéniség kibontakoztatása

Azt gondolom, Neil Gaiman könyve nem ifjúsági regény, pláne nem gyermekkönyv. Inkább felnőtteknek ajánljuk. A történet egy kisfiúról szól, aki a temetőben születik, és mindenféle szörnyek között nő fel. Sok kalandon kell keresztülmennie, míg elfogadja magát. Van egy gyámja, egy Silas nevű kísértet, aki mindig elmagyarázza Sen-nek ( aki a temetői szellemek által a Senki keresztnevet apja), hogy ne menjen ki a temetőből. Szóval, Neil Gaiman könyve semmiképpen sem ifjúsági regény. Inkább felnőtteknek ajánljuk. Ha nekik nincs más dolguk...Egyébként Nagy-Britanniában több díjat is elnyert ez a könyv. Agave Könyvek,2014.

Ez a könyv a 21 .századi magyar irodalom egyik csúcstermése. Aki elolvassa, megérti, miért írom ezt. Nemes Z. Márió versei távolról sem szokványosak. Éppen ezért a könyvajánló sem lesz szokványos. készítettem egy Hercegprímás...- értelmezési alapok című lexikális szójegyzéket. Íme: Áthallás : Van ám a kötetben közéleti áthallás, elvégre magyarok volnánk.Olvashatunk itt egyházról, magyarságról, múltról és jövőről.Nem balos, nem jobbos önismétlés: Nemes Z. Márió saját játékszabályok szerint játszik és gondolkodik. Igazi művész. Belszervek :A könyv egyik központi témája. Figyelünk a húsra és a csontra, kevesebb figyelem jutott a magyar irodalomban a belszervekre. Talán Örkény foglalkozott velük mélyebben. Cím :Telitalálat. Erre mindenki odafigyel.Nem kell feltétlenül tudnia, mit is jelent a "hercegprímás" szó Csonk : Az a bizonyos minden egész nem eltörött, csak megcsonkult. Ki tudja- talán így jártunk jobban. Ember : Egész szeretne lenni, de az ember nem tud egész lenni

Mivel Herczeg Ferenc: Pro Libertate! című könyve az új NAT értelmében, kötelező olvasmány, nem szeretnénk elvenni a diákok kedvét attól a nagyszerű élménytől, hogy felfedezzék önmaguknak ezt a nagyszerű történelmi regényt. Inkább csak rövid összefoglalót adnánk, hogy aztán minden nebuló otthon elvégezze a feladat rá eső részét... A mű műfaja történelmi regény, Rákóczi Ferenc fejedelem életét és a Rákóczi-szabadságharcot  mutatja be, Rákóczi életén keresztül. Életrajz és korrajz. Az első fejezetekben a fejedelem gyermekkorával ismerkedünk meg. Anyja, Zrínyi Ilona, teljesen belehabarodik második férjébe, Thököly Imrébe, kissé el is hanyagolja első házasságából származó fiát. Thököly nem szereti mostohafiát, át is akarja adni a töröknek, túsznak, de az utolsó pillanatban meggondolja magát. A bécsi udvar mindeközben azon munkálkodik, hogy leválasszák Rákóczit családjától, Bécsbe hozzák, az Erdélyi Fejedelemség trónjára pedig Habsburgot ültessenek. Rákóczit végül bécsi kolostorban iskolá

Már az elején le kell szögeznem: Alexander Seibel osztrák teológus könyve teljességgel jószándékú, isteni vezetés alatt íródott, komoly teológia munka. Azok a bizonyos tévelygések, melyekről szó esik a címben, a "kereszténységet megrontó" karizmatikus ébredés tévelygései, melyek veszélybe sodorják Krisztus gyülekezetét. Seibel szerint Pál apostol a Korinthosziakhoz írt 1.levelében a nyelveken szólást másodlagosnak tartja,a prófétálást helyezi első helyre. Ebből azonban Seibel azt a hibás következtetést vonja le, hogy minden nyelveken szólás hamis. Mint ahogy Szerző hamisnak nevezi a kézrátétellel való gyógyítást, valamint a "tömeges" Szent Szellemmel való betöltekezést is. Minden állítását igehellyel támasztja alá, és többször is kifejti, hogy a karizmatikus mozgalom hívei jószándékú, Isten érdekében munkálkodó, ámde megtévesztett emberek. A könyv tehát nem gyalázkodó- egyszerűen csak nem ért egyet a karizmatikusokkal. Miért is? Azért, mert Seibel összekeveri a

Irodalmi életünk kevés figyelmet fordít a távol-keleti prózairodalomra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a magyarországi kiadók sok esetben nem vállalják fel japán vagy kínai netán vietnami, kambodzsai Szerzők kiadását, mivel üzletileg kockázatosnak vélik azt. Éppen ezért örvendetes, hogy a Scolar Kiadó megjelentette a japán Akutagava Rjúnoszuke válogatott novelláit, melyek a 20.század elején íródtak. Valami üdeség, valami, az európai irodalomból már kiveszett tisztaság uralja ezeket a szövegeket. Akutagava nem nyugatellenes, nem hagyománytisztelő, hanem, mint igazi művész, saját utat jár, ezzel is bizonyítva, hogy nincs " tipikus" távol-keleti irodalom. Csak zseniális alkotók vannak, a világ minden táján. Recenzens tetszését leginkább A pokol kínjai című alkotás nyerte el. Nem is novella ez már, inkább elbeszélés vagy kisregény. A sógunátus korában vagyunk, a császári udvarban él egy meglehetősen beképzelt festő, akit mindenki utál. Van viszont egy gyönyörű, kedves lány

A.J.Finn: Nő az ablakban című könyvének hőse Anna Fox, az otthonülésre kényszerülő agorafóbiás nő, akit mindenki elhagyott. Aki unalmában mást sem csinál, csak iszik, chatel és a szomszédokat lesi. Mindent megtud életükről, mindennapjaikról. Elsőszámú kedvence a szemközti házban lakó pszichiáter és felesége. A pszichiáter- aki párterápiát is vállal, Anna számára így még vonzóbb az egész- eléggé dúsgazdag, s látszatra olykor erőszakos. A feleségével. És mással is. Legalábbis ez a látszat. A Nő az ablakban remek thriller, klasszikus hátsó ablak-történet, de nagyon eredeti csavarokkal, naplószerűen írva, tipikus 21.századi alakokkal,  és a végén persze kiderülhet, hogy senki nem az, aminek látszik. Alexandra, 2018.

Herczeg Ferencet a huszadik századi irodalomtudomány besorolta a közepes írók közé. Most, miután munkássága része lett a Nemzeti Alaptantervnek, érdemes lenne azon elgondolkodni, hogy egy középszerű író hogyan tudott megnyerni magának olyan magas színvonalú irodalmi közvéleményt, mint amilyen a Horthy-korszak Magyarországán kialakult. Herczeg Ferenc jó író. Ezt bizonyítja A Fehér Páva című könyve is. A történet egy képzeletbeli kisvárosban, Varjason játszódik, a cselekmény a dualizmus idején,1909-ben indul. A városban két család vívja hatalmi harcát:Ábelék és Tollék. Előbbiek képviselik a tiszta magyar hagyományokat, utóbbiak inkább dörzsölt kereskedők. A Fehér Páva ( így nevezik Ábelék rövidárukereskedését) pedig nem más, mint Mariska, aki már eladósorban lévő lány, az Ábel család nagy ígérete. A kérők jönnek is, például Pankotay báró, a környék leggazdagabb, ám kissé csapodár természetű földesura, aztán pedig Toll Jenő, a konkurrens család mérnök fia, a vasútépítés apostola. A lán

A Galambos István és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett tanulmánykötet a magyar történelem tragikus időszakával ismerteti meg az Olvasót. Bár a történeti köztudatban az él, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc után, a Kádár-konszolidáció idején a falvak népével jól bántak, a kötetből kiderül, hogy ez nem igaz. Az 1958-1962.közötti időszak a falusi téeszek újraalakításának időszaka. (1953-ban, a Nagy Imre-kormányprogram bejelentésekor, sok termelőszövetkezet feloszlott, vagy egyszerűen a parasztok kiléptek). S '56 után, az újra megszilárduló kommunista hatalom idején, a tsz-újjáalakítás eszközei ugyanazok voltak, mint a Rákosi-korszakban: erőszak, zsarolás, adóztatás, a rokonok hátrányos helyzetbe hozása, gyakran elbocsátása. Az életmód megnehezítése ( pl. csak a téesztagoknak jár ingyenes orvosi ellátás, gyógyszer, óvoda...) Kitűnő tanulmányokat olvashatunk a magyarországi gyapottermelés ál-sikereiről és valódi kudarcairól, megtudhatjuk, hogyan védekeztek a Jás

György Attila meglehetősen furcsa címmel ellátott műve valójában az utóbbi idők legjobb humoros könyve. A Bestiarum "állatgyűjtemény"-t jelent, a Sicularum pedig a " székely" szó latinból " műragozott" változata. A cím tehát Székely Képzeletbeli Állatok Gyűjteményét jelenti. Magyarul: népi humor a Székelyföldről. Néprajzosok és kultúrtörténészek olvassák szakmailag, mindenki más pedig olvassa szórakozásból! Milyen is ez a székely állatgyűjtemény, azaz: milyen is ez a székely humor? - Hát, nem vádolható túlzott prüdériával...A bagoly mellett álló jelzőt csak azért nem írom ide, mert a túlzottan testies kifejezések nem illenek a profilunkba... -Hatalomnak odamondogató, de a felelős vezetőt elismerő - Alapja a koraújkori falusi hétköznapi élet: a mezőgazdasági munkák egyhangúsága, a kocsmák, a szerelmek, az anyós, a zsugori, az iróniával viselt szegénység- ezek határozzák meg ezt a székely vidámvilágot. Ha az " anyaországi" magyarral hasonlítju

Ian Buruma nem kisebb feladatra vállalkozott könyvében, mint arra, hogy esszé-szerűen összefoglalja Japán 1853-1964. közötti történelmét. A vállalkozás jól sikerült, éppen ezért mindenkinek ajánljuk A modern Japán című könyvet, akit egy kicsit is érdekel a távol-keleti ország története, kultúrája. Megtudhatjuk, miért zárkózott be a koraújkori Japán, hogyan viszonyultak a keresztény ( többnyire holland) misszionáriusokhoz, s mi a különbség a tradicionális Kína és a szintén nem kevésbé tradicionális Japán államberendezkedése között. Buruma leszámol azzal a tévhittel, hogy a Meidzsi-reformok azonnal " nyugatiasra" állították volna át Japán társadalmát és politikumát: bizony, a tradíció még sokáig tartotta magát, nem volt ajánlatos túlzottan kötődni a Nyugathoz. Képet kapunk arról a folyamatról, melynek során Japán vezetésében túlsúlyba került a katonai elem, az állami fejlődés hajtóerejévé pedig az imperializmus vált. Részletesen olvashatunk Hirohito császár személyéről, s a

Az ősi Kína története számtalan rejtélye még megoldásra vár. Mark Elvin:Fejlődés és stagnálás a kínai történelemben című könyvében arra keresi a választ, hogyan lehetséges, hogy a 3-13.században még virágzó kínai civilizáció a korai újkorra kiégett, elmaradt Európától, míg a 19.században a gyarmatosító nagyhatalmak játékszere lett. Mark Elvin a jelenség legfőbb okát abban látja, hogy az egyes kínai államok politikai fejlődése aszinkronitást mutatott a gazdaaági és demográfiai fejlődéssel. Hol az egyes dinasztiák (Sang, Csou,Csin, Han,Tang és mások) birodalmai nőttek túl nagyra, hol a népesség növekedése bizonyult gyorsabbnak a kelleténél. Mark Elvin könyvéből képet kapunk az ókori Kína gazdaságáról és társadalmáról. Megismerjük a földművelés módszereit, lenyűgöző információkat szerezhetünk tudomány és agrárium kapcsolatáról, virtuálisan ellátogatunk egy kínai piacra, megszámolhatunk kínai pénzeket és pénzfüzéreket, még olyan speciális kérdésre is választ kapunk, hogy miért használt

Nagyon fontos lenne, hogy történettudományunk végre képes legyen objektív, tárgyilagos képet adni a Horthy-korszakról. Ennek a képnek a kialakítását politikai érdekek és előítéletek akadályozzák. Gulyás László könyve, a Horthy-korszak külpolitikája című sorozat 5. része, mentes mindettől. Bő forrásbázist használ, nem elfogult, ahol szükség van rá, empatikus, mindenben megfelel a modern történettudomány követelményeinek. Néhány részletet emelnénk ki- elismerő szándékkal- a könyvből. 1. Az alcím (A revíziós sikerek 2. A második bécsi döntés 1938-1940) remekül eltalált. Manapság szokás a történelmi könyveknek afféle rejtélyes, sokszor szószátyár alcímet adni. Ezáltal az Olvasónak fogalma sincs, mit vesz kézbe. Az ilyen alcímek ellenben jók, mert pontosítják a címet. Ez az alcím feladata. 2. Gulyás László alapkoncepciója szerint a magyar revíziós sikerek a magyar diplomácia sikerei, nem tekinthetők pusztán a németek által adott alamizsnának. Ezt a koncepciót Szerző meggyőzően fejti ki

Egészen mostanáig azt hittem, nagyjából ismerem a Bibliát. Aztán kezembe került Dr. Tokics Imre: A Könyvek Könyve. A Biblia lépésről lépésre című könyve, és alaposan át kellett értékelnem a Bibliáról alkotott ismereteimet. Rájöttem, azt sem tudom, hogy nevezték Mózes könyveit héberül. Az is világossá vált, miért tekinthető igaznak az az egyszerű, de sokat vitatott tétel, miszerint Mózes könyveit Mózes írta. Azt sem tudtam, mi fán terem az a Borszippa, és mi köze van Eszter könyvéhez. Sámson ereje valóban a hajában volt, s van-e ennek bármi jelentősége? Kiknek is nyújtottak menedéket a menedékvárosok? Mit is neveztek Dávid idejében Ofel dombjának?Hóseás valóban a kegyelem prófétája? Az igazi meglepetéseket azonban az Újszövetségi könyvek elemzése okozza. Miért van a Kolossébeliekhez írt levélben annyi ( szám szerint 33) hapax legomenon? Miért kételkedtek annyian abban, hogy a Zsidókhoz írt levelet Pál apostol írta, s miért kellett emiatt pápai szinten tanácskozást tartani? Valóban po

A történetírásnak, a történelmi könyveknek,  is megvan a maga története. Vigh Kálmán:Oroszország az utolsó Romanov, II. Miklós alatt illetve Menyhárt Lajos:A"sztálinizmus", mint történelmi jelenség című tanulmánya egy elképesztő kiadónál, a VIDEOTON József Attila Művelődési Ház és Könyvtár kiadásában jelent meg, a História Klub Füzetek sorozatban, év megjelölése nélkül, valószínűleg a rendszerváltást megelőző úgynevezett átmeneti időszakban ( 1985-1990.). A nyelvezet még igencsak marxista, a mondanivaló viszont már árnyaltabb, mint azt a Kádár-korabeli történetírásnál megszokhattuk. Víg Károly alapkoncepciója szerint Oroszországban a 19. században egymás mellett élt feudalizmus és kapitalizmus, s az orosz politika minden megnyilvánulása e kettősség leképeződése. Megtudhatjuk, milyen eredményekkel járt Sándor cár jobbágyfelszabadítása, volt-e Oroszországban földreform, hogyan alakult a 19.század végén-20.század elején Lenin gondolkodása, miért kellett Leninnek és a bolseviko

Ha valaki Istenről ír, akkor az az írás nyilvánvalóan sokrétű és összetett lesz. Jim Cymbala lengyel származású amerikai lelkipásztor Többre lettél teremtve című könyve igei ihletettségű, remekül megírt, Istenhez vezető olvasmány. Teljes egészében nem áll módunkban elemezgetni- nem is lenne sok értelme- inkább csak a könyv főbb jellemzőit emeljük ki. 1. Ha valaki befogadja szívébe Krisztust, akkor kap egy kijelölt feladatot Istentől. Olyan szolgálati ajándékot, melyet csak neki és senki másnak nem ad az Úr. Hallgatni kell Isten szavára, oda kell figyelni a Szent Szellemre, be kell tölteni az elhívást. Sajnos, manapság sok keresztény inkább a világi hangokra ügyel, semmint a szellemiekre. 2. Cymbala- nagyon taktikusan- bár szól a Szent Szellemről, elkerüli a protestáns egyházi körökben manapság kényes témát: a karizmatikusokhoz való viszonyt. Talán meglepőnek tűnhet, hogy ezt írom, de bölcsen teszi. Ezzel ugyanis tágítja Olvasóinak körét, akik tudnak a könyv lényegi mondanivalójára,

Hans Brandenburg:A hitélet gyermekbetegségei című könyve, bár az 1970-es években íródott, a kereszténység jelenlegi helyzetét tekintve, sajnos, ma is aktuális. A hitélet gyermekbetegségei arról a két jelenségről, viselkedésformáról szól, melyek alaposan megkötik a keresztény hívő életét,vallásgyakorlatát. Az első a törvényeskedés. Brandenburg hangsúlyozza, hogy senki sem képes egyedül betölteni a törvény követelését. Isten azért küldte el a földre egyszülött Fiát, hogy kitépje az emberiséget a törvény kamraiból, megbocsátást adjon. A második a rajongás. A rajongó nem képes mérlegelni, nem ismeri fel saját bűneit, mert azt gondolja, hogy ő mindig Istenben jár. Ezáltal a rajongó törvényeskedővé válik. Rajongás és törvényeskedés tehát kéz a kézben jár. Hogyan tudjuk elkerülni, hogy rajongók vagy törvényeskedők legyünk? Úgy, hogy odafigyelünk a Szent Szellemre, a Ő munkájában élünk, megkíséreljük életünkben elválasztani a jót a rossztól. Brandenburg éppen azért bírálja a karizmatikus

Schopenhauer témaválasztása 1844-ben még botrányt keltett, ma már inkább megmosolyogjuk azt, hogy ez valaha botrányt keltett. Pedig A szerelem metafizikája című könyv, ha elfogulatlanul végigolvassa az ember, eléggé kiverheti a biztosítékot. Schopenhauer ugyanis a szerelmet kizárólag mint a fajfenntartási ösztönt vizsgálja- egy proto-darwinista, A fajok eredete megjelenése előtt 15 évvel! Nem is különböztet meg érzelmet és szexust, nála teljesen egybemosódik és ösztönszerűvé válik a kettő. Ellenreakció a 19. századi romantika agresszív szerelemkultuszára? Szerző lelki és érzelmi alkatából fakadó keserűség kiírása? Talán mindkettő. Egy biztos:Schopenhauernak fogalma sem volt a szerelemről! Minden szavából, mondatából süt a választott téma iránti gyűlölet és az idegenség. Hogy kinek ajánljuk ezt a könyvet? Szívem szerint senkinek. Azért, aki filozófiatörténettel kíván foglalkozni, annak el kell olvasnia, De egyszer elég. Bőven elég. Magyarul önálló kötetben: Helikon Könyvkiadó, 20

Recenzens most azt a stratégiát követi, hogy minden különösebb okoskodás helyett leírja, miért is ajánlja Giuditta Fabbro könyvét minden krimikedvelőnek. 1. Eredeti a történet. Bár kissé sok a hulla, mégis, a legeslegutolsó sorig magával ragadó a sztori. 2. Az utolsó oldalig nem találom ki a gyilkost.A gyanú azért ott motoszkál a fejemben, de bizonyság csak a legvégén. Ahogy egy jó detektívtörténet esetében kell. 3. Borzongató, de nem borzasztó. Van ugyan négy női hulla, de Szerző, szerencsére, nem merül el a naturális részletekben. 4. Nyelvezete normális, érthető.Kicsit intelligensebb, mint a hétköznapi nyelv. 5. Ki lehet olvasni mondjuk egy Győr-Budapest vonatút alatt. Azt gondolom, ettől jó egy krimi. Már a nagy klasszikusok is ezeket tűzték ki célul. A Szinte hibátlan sorozatgyilkosság a magyar bestseller-piac egyik kiemelkedő darabja. 

Kína történelme tragédiák történelme. Jordán Gyula és Tálas Barna kitűnő könyvéből kiderül, hogy amikor a mindenkori kínai vezetés érezte, hogy lépnie kell, akkor rosszul lépett, s ennek a rossz lépésnek emberszázezrek élete volt az ára. Mert amikor a XIX.század közepén a nyugat-európai hatalmak megkezdték lassú behatolásukat Kínába, az ópimkereskedelem azonnal megélénkült. Ráadásul sikerült szétverni a tradicionális kínai közösségeket is. Amikor Kang Ju-vej memorandumokat írt a császárnak, az intézményes átalakítás már nem volt elegendő: az anyagi alapstruktúrákat, a gazdaságot és társadalmat kellett modernizálni. Szun kínai forradalmának győzelme azonban beletorkollt a nankingi évtized polgárbáhorúiba- a városi lakosság számára némi remény, a falusiak számára mérhtetelen nyomor. A Kuomintang hivatalnokai a világ egyik legkorruptabb állami intézményrendszerét építették ki. Mao és a kínai kommunisták pedig olyan megalomán kísérletekbe fogtak, mint a nagy ugrás, az azt követő kiigazí

Naponta látjuk, naponta tapasztaljuk-úgy érezzük, nem tehetünk ellene semmit. Anthony B.Atkinson könyve pontosan azt próbálja megértetni, hogy igenis tehetünk. A fejlett világnak nem kell abba belenyugodnia, hogy egyenlőtlenségek uralják mind a globális társadalmat, mind pedig az egyes országok belső társadalmi szerkezetét. Már a fejlett világ országai között is hatalmasak a jövedelmi különbségek, a munkabérek közötti különbségek, a lakhatási viszonyok közötti különbségek illetve a tudásbeli különbségek. Anthony Atkinson szerint fel kell lépni ez ellen, mert ha nem tesszük, akkor a tönkrejutó vesztesek magukkal rántják a győzteseket- vagy magukat győztesnek érzőket- is. De mit tehetünk ez ellen? Atkinson szerint az alábbiakat: 1. Biztosítani kell a lemaradók számára a lehetőséget, hogy hozzáférjenek a fejlett technológiához. 2. A legszegényebb rétegeket fel kell tőkésíteni, lehetővé kell tenni, hogy elinduljanak az életben. 3. A lemaradók foglalkoztatását biztosítani kell. 4. Ki

Melinda Gates, Bill Gates feleségeként, elképesztő tapasztalatot szerzett, mint jótékonysági szervezetek, illetve a nők társadalmi felemelkedéséért küzdő civil projektek vezetője. A nő helye című könyve nemcsak összegzi ezen tapasztalatokat, hanem olyan alternatív utat mutat a világ jelenlegi válsághelyzetéből, melyet minden ország minden politikusának érdemes megfontolnia. Elsősroban tehát a döntéshozóknak ajánljuk ezt a könyvet, és természetesen a világ minden nőjének, és a világ minden férfiújának. Nagyon fontos leszögezni: Melinda Gates nem radikális feminista ( bár a könyv címe, elismerem, mást sugall...). Könyvében nyoma soncs a manapság ( még mindig) oly divatos férfiellenes szemléletnek. Melinda Gates szerint férfiaknak és nőknek együtt kell megoldaniuk a magánélet, a politika, a gazdaság és a világ problémáit. Pontosan ezért kellene a nőknek a bátorítás. Éljenek bár a nők Mozambikban, Nicaraguában vagy az USA-ban, mindenhol jellemző rájuk bizonyos eltávolodás. A nagy dolgo

Zsindelyné Tüdős Klára könyve a keresztény ember mindennapjaiba vezet bennünket. Az Isten markában lévő világ egyre több és több jót és gonoszat termel ki magából, kell valamiféle vezetés, amely terelgeti a hívőt, megkülönbözteti a búzát a konkolytól. Az Isten markában a Szerző összegyűjtött jegyzeteit, publicisztikáit tartalmazza. Bár ezek a 20. században íródtak, a 21. század keresztény embere számára is fontos tanulságokat hordoznak. Miért szeretik a nevelőszülők az árvákat? Miért halt ki a jóízlés a mindennapokból, s adta át helyét az erőszaknak, harsányságnak és a felszínességnek? Hogyan felejtettünk el öltözködni? Tudnak-e tanácsot adni a nagyszülők a felnövekvő nemzedéknek? Keresztény családon belül jelentkezhetnek-e generációs konfliktusok? Miért olyan szemetesek az utcáink? Kell-e a családban otthonfelelős? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphat választ- és kereshet választ- a Kedves Olvasó. Ajánljuk ezt a könyvet minden igaz kereszténynek, okulásul, hasznos olvasmányul.

A Majoros Pál által szerkesztett könyvet minden művelt ember könyvespolcára szívből ajánljuk. Megismerkedünk a világgazdaság egyes régióinak természetföldrajzi adottságaival ( merthogy Afrika sem csupán a sivatag és az éhínség vidéke,mint ahogy Oroszország sem csak a szibériai tajgáról szól), megtudhatjuk, hogyan és miért került olyan pozícióba a régió, melyben a könyv megírásának idején volt. A szűkebb értelemben vett közgazdaságtanon kívül a jeles Szerzők szólnak az egyes területek szociológiai, politikatörténeti jellegzetességeiről is. A régiók a világgazdaságban a legjobb magyar hagyományokat követő interdiszciplináris munka. Árnyalt, cáfol közhelyeket ( de, ha szükséges, megerősíti azokat), s külön felhívja a figyelmet, s érvényesíti szemléletében napjaink világgazdaságának legfontosabb jellemzőjét: a folytonos változást. Ajánljuk ezt a könyvet olyan kezdő vállalkozóknak is, akik üzleti partnerüket szeretnék megtalálni valaelyik, Európától távol eső régióban. Jó kis bevezetés

Ormos Mária, a nemrégiben elhunyt kiváló történész könyvét elsősorban a történelem szakot kezdő egyetemisták számára ajánljuk. Afféle történelem-elmélet ez, érthető, világos nyelven megfogalmazva, elfogulatlanul. A történelem és a történettudományok az első lépcső lehet a történelem komoly, igényes tanulmányozása felé. Az első rész a történelemmel, mint fogalommal, a történelem megismerhetőségével és ezen megismerhetőség korlátaival foglalkozik. Szó esik arról is, hogy a történelem segéd- és társtudományai mennyiben járultak hozzá a történelem egészének megértéséhez. Ormos Mária röviden szót ejt a különböző történettudományi iskolák ( pl. pozitivizmus, államtörténet, Annales-iskola) szerepéről is. A könyv második része a történeti idővel foglalkozik. Azt gondoljuk, ez sima ügy, nincs ezen mit beszélni- aztán kiderül, hogy mégis van. Akik ismerik a Bibliát, tudják, hogy a Könyvek Könyvében lineáris időszemlélettel találkozunk, míg a többi kori civilizáció inkább a ciklikus idő elméle

A könyv alcíme:klasszikus magyar írók a futballról. Csillag Péter:Ady stoplisban című könyve sajátos magyar irodalmi tabló. Megmutatja, nagy íróink hogyan viszonyultak a sporthoz, azon belül is leginkább a labdarúgáshoz. Ahogy olvassuk halhatatlan nagyjaink könyveiből, verseiből, újságcikkeiből származó idézeteket, kialakul bennük, Olvasókban, egyfajta tipizálás, arra vonatkozólag, hogyan vélekedtek szellemi nagyjaink a sportról. 1.Az első csoportba azok tartoznak, akik teljes egészében elítélték a versenysportot. Ide sorolhatjuk, Márai Sándort és Szabó Dezsőt. Mindketten úgy érezték, az egyre inkább üzletiessé váló sport figyelemelterelés, a nagy nemzeti és emberi problémáktól való menekülés. 2. A második csoport tagjai elfogadták ugyan a sportot, de különösebben nem érdekelte őket: nagy költőink, íróink zöme ide tartozik. Példaként említjük közülük Pilinszky János, Zelk Zoltán, József Attila,Ottlik Géza, Örkény István ( utóbbi azért szeretett meccsekre járni) nevét. Jómagam Radnó