Bejegyzések

hűség címkéjű bejegyzések megjelenítése

Gisbert Greshake: Ungewisses Jenseits

A német keresztény teológiai könyv Düsseldorfban jelent meg, 1986-ban. Ezen az oldalon általában ajánlani szoktuk a könyveket és nem kritizálni, de olykor kénytelenek vagyunk kivételt tenni. A Gisbert Greshake szerkesztésével megjelent tanulmánygyűjtemény címe ugyanis: Ungewisses Jenseits, szabad magyar fordításban: Mindenki üdvözül. Az a helyzet,hogy az igazi keresztény tanítások szerint nem üdvözül mindenki, s a Biblia sem állítja, hogy mindenkivel megtörténne ez a csoda. Krisztus nem fogja az egész emberiséget felemelni az Atyához, csak azokat, akik hitben hűségesek. Szóval, a Gisbert Greshake által szerkesztett könyv egésze valami nagyon furcsa és rózsaszín műkeresztény teológia, nem kellene követni. Konklúzió: Nem ajánljuk ezt a könyvet. Olvass mást!

John Piper: Szenvedélyem, Isten. Egy keresztény hedonista gondolatai

Ne gondoljon senki semmi rosszra! John Piper pusztán arra utal ezzel a címmel, hogy a protestáns kereszténység az elmúlt évszázadban igencsak elfeledkezett a hit egyik legfontosabb gyümölcséről, az örömről. Piper hedonizmusa tehát nem más, mint az örömmel, vidáman megélt bibliai keresztény hit. A Szenvedélyem, Isten című könyv a keresztény élet minden aspektusában útbaigazít arra nézve, hogyan talájuk fel abban az örömöt. Hogyan lelhetünk örömre a pénzben, anélkül, hogy túlzottan hajszolnánk a meggazdagodást? Hogyan és miért jelent örömöt számunkra a házasság, s miért nem tekinthető nagy áladozatnak a hűség? Hogyan találhat az igaz keresztény hívő örömöt a hitért való szenvedésben, anélkül, hogy vezeklővé, aszketikussá válna? Miért kell folyton dícsérnünk az Urat?  Piper döbbenetes kérdéseket tesz fel, s ezekre a döbbenetes kérdésekre biblai igehelyek alapján ad választ. A Szenvedélyem, Isten című könyvet azoknak a keresztény hívőknek ajánljuk, akik már jó pár éve az Úrban járnak, d

Ian Person: A holnapod. Így élsz harminc év múlva

Bevallom, kissé szkeptikus vagyok a futurológia tudományának hitelességét illetően. hogy egy ember, legyen bármennyire képzett is, megmondja a jövőt- nos, ez eléggé hihetetlenül hangzik. Ian Person azonban más. Már nem egy olyan jövőlátása igazolódott, amit korábban megjósolt, azonkívül komoly szakértő a technológia területén. Márpedig- amint az A holnapod. Így élsz harminc év múlva című könyvből is kiderül- a technológia körül forog. Lesz technicizált testünk, melybe elmenthetjük agyunkat, már ha van olyan ambíciónk, hogy örökké akarunk élni. Lesz olyan mesterséges megtermékenyítés, hogy már a donorok se természetesek. Lesz mesterséges bőr, száj, ízlelőbimbó, memória, intelligencia. Virtualizálhatunk mindent: a teret, az időt, a gyereket, a biciklizést, önmagunkat, másokat, kivetíthetjük a gondolatainkat, reklámokat sugározhatunk az utcán véletlenül mellettünk elhaladó balfácánoknak. És lesz sok nem... Kérdéses, hogy akarunk-e ilyen világban élni. Minden olyan egyszerű lesz, semm

Pacziga Andrea:Az átkelés mozzanatai

Talán megtaláltam a 21. század igazi magyar költőnőjét. Pacziga Andrea: Az átkelés mozzanatai című könyve olyan verseskötet, melyre joggal lehetne büszke a 19-20.század bármely költőóriása is. A versek alapvető motívuma a Hiány. Nem a klasszikus értelemben vett hiányérzet, nem is " valaminek vagy valakinek" a hiánya, hanem egyfajta sajátos, majdhogynem antropomorfizált Hiány, amely ott leselkedik modern életünk minden zugában, de leginkább az emberi bensőben. A fákat tanult ember például hiányzó identitását kívánja felépíteni a tanultakból, azaz a vastag, öreg, bölcs, kérges fákból.  A Hiányod hasonlít leginkább arra, amit mi, köznapi Olvasók " hiányérzet"- ként aposztrofálunk:amikor valaki hiányzik. Az Ítélet című vers lírai egyes szám második személyű alanya a bizonyosságot hiányolja. A Gyertyafény a jelet hiányolja, az összekötő kapcsot a látható és a láthatatlan világ között. Mindenki hiányol valamit. Egy tégla elveszett, vagy ellopták, vagy elfújta a szél,

Dag Heward-Mills: Hűség és hűtlenség

Dag Heward-Mills orvosból lett lelkipásztor, igehirdetésein már sokezren tértek meg, úgyhogy tudja, mit beszél. Hűség és hűtlenség című könyvében azt állítja, hogy egyházi szolgáló számára legfontosabb a hűség. ( A héberben egyébként a hit és a hűség szavaknak közös a szótöve...). Heward-Mills felsorolja mindazokat a jeleket, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valaki hűtlenné válik, vagy az adott egyházhoz, vagy egészében véve Isten ügyéhez. Az nyilvánvalónak látszik, hogy aki szakadást szít, pletykál, rágalmaz, meg egyéb effélét tesz, azzal az emberrel gondok vannak. De hogy a jegyzetelés hiánya a hűtlenség jele volna? Ezen az alapon minden második keresztény hűtlen. Véleményem szerint itt a Szerző kissé túloz. De az alapgondolat, hogy a hűség minden és a hűtlenség semmi, az nagyon is igaz. Modern fogyasztói társadalmunk nem tesz mást, csak folyton hűtlenségre buzdít. Mert ha valamit elhasználsz, vehetsz másikat. Egyszerű, nem? de Isten nem a fogyasztói társadalom logikája

A férfi és a nő

A férfi és a nő egy mindössze 15 oldalas kiadvány, mely a Bibliaterjesztő Társulat kiadásában jelent meg. Évet nem jelölnek, de a dizájnból és a "könyvben" látható rajzokból arra következtetek, hogy valamikor az 1980-as-1990-es évek fordulóján " követhették el". A tartalom nagyon keresztény és nagyon profi. A házasságot tekintik a családi élet egyetlen alapjának. Férj és feleség kezdettől fogva egyek. A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak. A házasság az életért van, itt a Mt 19, 3-6 a megfelelő Ige, ez a házasság örökös voltát hangsúlyozza. A házasságban kölcsönös tiszteletnek kell működnie. A szülőknek és gyermekeknek kölcsönös kötelességeik vannak egymás iránt. A szülő köteles gyermekét tanítani,nevelni, fegyelmezni, Isten igéjét hirdetni. A gyerek engedelmességgel tartozik szüleinek. A gyermeknek bölccsé kell válnia, be kell tartania Isten parancsolatait. A házasság szeretet. A hit, a reménység és a szeretet marad meg örökké, ezek közül pedig legnagyob

Stephen King: Minden sötét, csillag sehol

Stephen King elbeszéléskötete 4, rendkívül izgalmas történetet tartalmaz. Az 1922 című alkotásban egy apa ráveszi fiát arra, hogy közreműködjön anyja meggyilkolásában. A következő történetben egy bestseller-írónőt erőszakol meg a Dagadt Sofőr-csakhogy a történet nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. A Hosszabbítás jutányos áron című történet felteszi a kérdést: hajlandók lennénk meghosszabbítani szenvedéssel teli éltünket más életének a rovására? Az utolsó történet- Egy jó házasság című- pedig látszat és valóság, etika és hűség válaszútján lévő asszonyt ábrázol. A történetek jól megkomponáltak, engem egyedül a csúnya szavak zavarnak, túl sok a naturalizmus, nem kellene ennyi. Fordította Szántó Judit. Európa Kiadó, 2013.