Könyvekről mindenkinek

Van a sakkozásnak valamiféle állandó kisebbségi érzése azzal kapcsolatban, hogy nehezen tudja önmagát beilleszteni az általános emberi kultúrába. A magas szintű sakknak ugyanis már a megértéséhez speciális nyelv- vagy,ha úgy tetszik, kód- szükségeltetik. A sakk- készséget az emberfia nem öszötönösen szerzi meg, mint mondjuk a zenét vagy a képzőművészetet, filmet. Éppen ezért kevesen értik a jó sakkot, s valljuk be: sokan akadnak bolygónk minden táján, akik kissé le is nézik azokat az embereket, akik erre a szép sportra- művészetre-játékra "pazarolják" az elméjüket.  Papp Márió: Így sakkoztak ők ( alcím:Híres emberek, játszmák, szenvedélyek) című könyve segíthet abban, hogy a világ nem-sakkozó része is megértse: nem valamiféle passzív szellemi időtöltésről van szó, melyet egyetemről kihullott emberek űznek. Merthogy- mint kiderül a könyvből- a világ művészeinek, tudósainak, politikusainak jelentős része bizony mélységes mély híve volt ennek a nemes játéknak.  Sakkozott Chopin,

 Tudomásom szerint ez az első sakk-könyv, amiről ebben a blogban ajánlót írunk, úgyhogy üdvözlet minden sakkbarátnak! Mészáros András edző, pedagógus és nemzetközi mester kitűnő könyve, a Megnyitási hibák-sakkcsapdák, hivatalosan ugyan " sakkfejlesztő tankönyv", ennek ellenére mind a kezdő, mind a középhaladó, mind pedig a komoly, mesterszintű játékosok találnak benne hasznosakat,érdekességeket. Fiatalok edzéséhez pedig kiváló! Nézzük meg, miért!  1. Annak ellenére, hogy a téma anyaga és szakirodalma elég magas ( ha a 16.századtól kezdve számítjuk a komoly sakkot, akkor több százezer, sőt, több millió parti jöhet szóba), Mészáros András szerencsésen válogatott ebben az iszonyatosan nagy játszma-dzsungelben. Vannak klasszikus megnyitású partik is ( királycsel, olasz megnyitás), de a Megnyitási hibák-sakkcsapdák megmutatja, hogy a modern, 21.századi nagymesterek által játszott nyitásokban is akadnak buktatók. Kiemelném a 193.oldalon található Trink-Kocsis játszmát, ahol is söté

Magyarországon a sakk a 19.században lett igazán népszerű játék, nem utolsósorban a kiváló zeneszerzőnek, Erkel Ferencnek köszönhetően. 2018.júliusában a MEK-re (Magyar Elektronikus Könyvtár) felkerült a 18000. kötet, Akantisz és Rozsnyay sakk- kézikönyve, valamikor a 19. századból. Teljesen kezdőknek szól, alaplépéseket tanít, néhány elemi kombináció, többnyire király elleni közvetlen támadás, mindezek után pedig megnyitási változatok végtelen özöne, nem biztos, hogy egy kezdőt ez ilyen mélységben érdekel. A könyv kétségtelenül a kultúrtörténeti érdekesség, hasznosabb lett volna egy újabb tankönyvet feltenni. Ez a mű teljesen a 19. század ízlését tükrözi: tele van királycsellel, abból is futócsellel, illetve a királyhuszárcsel 3-g5-ös változataival. Egyértelműen támadó szellemű sakkra tanítja az Olvasót. Nem baj, ilyen is kell. Itt találod a nemzeti könyvtár linkjét: oszk.hu

Amikor egy kezdő sakkozó elindul a mesterré fejlődés rögös útján, edzői először a klasszikus nyílt megnyitásokat tanítják meg neki. Épp ezért kell minden kezdő sakkozónak átnézni Paul Keres könyvét, mert rengeteget tanulhat belőle a klasszikus nyílt megnyitásokról. Azt ugyan furcsának taláom, hogy pont a ritkán játszott hármas huszárjátékkal kezdi, dehát minden megnyitáselméleti szakkönyvnek megvan a maga belső logikája. Ami igazán izgalmas: Az olasz megnyitás Möller-támadását Keres játszhatónak tartja, bár egyenlőnek hozza a belőle kialakuló középjátékot. A kettőshuszárban világos halovány előnye kimutatható, ám a skót megnyitás ( Kaszparov még csak ezután jön!) Szerző szerint inkább sötétre előnyös, csakúgy, mint a Königsgambit, azaz a királycsel. Ami a legmeglepőbb: a dán cselben elég sok világosra előnyös változat akad. Érdemes kipróbálni, persze, inkább csak gyengébb ellenfél ellenében.