Bejegyzések

boldogság címkéjű bejegyzések megjelenítése

Albert Camus:Boldog halál

 Albert Camus nevét az egzisztencialista filozófiával szokták összekapcsolni. Ám ő nem szakmabeli filozófus volt,hanem szépíró. Első regénye a Boldog halál. A téma voltaképpen ugyanaz,mint a Szerző későbbi könyveiben:magány,elidegenedés-érzet,a különösség helye a polgári társadalomban. Összegezve tehát:az emberi szenvedés. A könyv főhőse,Patrice Mersault,idegenül érzi magát a francia uralom alatt álló Algír világában (Camus maga is algériai francia volt).Különböző menekülési módokat eszel ki,de ezek sorra kudarcba fulladnak. Először a gyermekkorát próbálja átmenteni felnőtt életére  Abban a szobában alszik,ahol anyja meghalt,őrzi édesanyja emlékét. Ám hamarosan belátja,hogy ez nem megoldás. A szerelem lesz a következő menekülési kísérlet. Csakogy Mersault-nál igazi szerelem nem létezik,csak valamiféle barátsággal egybekötött vágy. Ez persze a nőknek kevés,úgyhogy hősünk nem tud kialakítani tartós párkapcsolatot. A következő kísérlet az intellektualizmus,a filozófia. Hősünk megismerkedi

Reisinger János (szerk.): Merjünk nagyok lenni...Széchenyi István füveskönyve

Széchenyi István füveskönyve:a Legnagyobb Magyar gondolatai az élet legkülönfélébb kérdéseiről, Reisinger János avatott szerkesztésében. A könyv kitűnő, leginkább az életre készülő főiskolásoknak, egyetemistáknak tudom ajánlani. Néhány észrevétel: Az egyes gondolatokhoz oda kellene írni a forrást is. Mert ha én idézem ezt a gondolatot valamilyen társaságban, esetleg megkérdezhetik, hogy pontosan hol olvastam. És erre a válasz: a füveskönyvben. Nem túl előkelő. Meglepve tapasztaltam, hogy Széchenyi István volt olyan hitbéli mélyponton, hogy Antikrisztusnak képzelte magát. Ez valószínűleg a katolikus környezet hatására történt így, mert katolicizmus mindig hajlamos volt arra, hogy borúsan, kedélytelenül szemlélje Istent, és mindezt szemérmetlenül áhítatnak nevezze. Nekem legjobban a Boldogság című fejezet tetszett. Az itt olvasható gondolatokból kiderül, hogy Széchenyire milyen erősen hatott a romantika: az egyéni boldogságot összekapcsolta a közösség boldogságával, az erővel, a szer