Könyvekről mindenkinek

 Lennart Frick svéd író:És rajta ki segít? című könyve egy nagyon fontos, az egész európai és amerikai civilizációban jelenlévő problémával foglalkozik: nevezetesen azzal,hogy ki segít azoknak az embereknek, akiknek az a hivatásuk, hogy más embereknek, szegényeknek, helyüket, élethivatásukat nehezen találó fiataloknak, gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, segítsenek? Mi történik akkor, ha ezek a másokon hivatásszerűen segítő emberek kerülnek nehéz élethelyzetbe?  A regény cselekménye a huszadik század végén játszódik. fiktív, de realista történet, azaz akár a mindennapi valóságban is megtörténhetne. Kristina, a regény főhőse, Stockholmban, a családi tanácsadó irodában dolgozik, mindemellett rendszeresen beszél a gyermek- és ifjúságvédelem problémáiról a sajtóban, médiában- kollégái egy része ezért kissé féltékeny is a tehetséges, fiatal munkatársra. Megismerhetjük egyik esetét is, mely tragédiával végződik:egy vidékről a fővárosba költöző fiatal lány nem tud beilleszkedni az egyetem

 Toni Morrison amerikai írónő, az 1993. év irodalmi Nobel-díjasa. Regényeiben remekül ötvözi a társadalomábrázolást a költői magaslatokra emelt pszichológiai elemzésekkel. Az igazi sikert a Nagyonkék c. regénye hozta meg számára.  A huszadik század közepén járunk, egy meglehetősen szegény amerikai kisvárosban, ahol mindenféle nemzetiség lakik, leginkább azonban afroamerikaiak. A regény főhőse egy kislány, bizonyos Pecola. Meglehetősen rossz családi körülmények között él, apja masszív alkoholista, agresszíven viselkedik a családjával, édesanyja elméje pedig éppen megbomlóban. A szülők gyakran verekednek. Az apa úgy véli, átok van a családon, mégpedig a csúnyaság. Csúnyának látják magukat, pedig arcuk teljesen átlagos. Pecola is úgy véli, hogy csúnya. Ezért aztán ábrándozni kezd, azt szeretné, ha kék szeme lenne, innen a könyv címe ( Nagyonkék). Azt gondolja, a kék szemtől az egész arca megszépülne. Mivel a családi helyzet tarthatatlanná válik, Pecolát a gyámhatóság elveszi a szüleitől,

Orhan Pamuk török író Az új élet című, lebilincselő regényének főhőse Oszman, aki elveszettnek érzi magát a jelenlegi életében. Ezért új világok felfedezésére indul, új csúcsokat hódít meg, magasságokba felemelkedve és mélységekbe lesüllyedve. Az igazi felfedezések nem a fizikai valóságban, hanem a szellemben és a lélekben zajlanak. Oszman a titokzatos könyvvel a kezében bejárja Törökországot, valamint egyéb létező és fiktív utazásokon vesz részt. Pamuk a klasszikus keleti mitológiát remekül ötvözi a nyugat-európai pikareszk regény hagyományaival. Ebből a szokatlan ötvözetből pedig elképesztően lebilincselő olvasmány kerekedik ki. Véleményem szerint nincs a kötetnek politikai felhangja, Mehmet nem a konzervatív iszlámot képviseli, hanem ÁLTALÁBAN a szemellenzős konzervativizmust. Minden felnőtt irodalomkedvelőnek ajánljuk ezt a könyvet- de nemcsak ínyenceknek. Tényleg Mindenkinek! (Ford: Takács M. József. Ulpius Ház) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Aktualitások másképp: mediaszemle.blog

A könyv alcíme: Akarod, hogy a telefonod döntsön az életedről? Robin Cook megalkotta a mai negyvenes-ötvenes korosztály kultikus krimijét, a Mobilt. Ez a generáció gyermekkorában, otthon és az iskolában még a hagyományos kultúrát tanulta, huszonévesen ismerkedett meg a technicista elittel és világrendszerrel, meglehetősen kétkedve fogadott olyan, minden eddigit felforgató dolgokat, mint mobiltelefon, internet. Robin Cook amerikai bestselleríró azt mutatja be, miként képesek az emberek rosszra használni ezeket a találmányokat. A könyv főhőse, George, a 21. század amerikai átlagértelmiségije: törekvő, de nem törtető, szakmáján kívül kevés dologhoz ért, és lenyűgözi a technika. Orvosként- és itt nyúl vissza Robin Cook eredeti műfajához, az orvoskrimihez- munkát vállal egy mobildoktor-cégnél. Egészen addig nem gyanakszik semmire, amíg barátnője- szintén mai átlagamerikai fiatal- meg nem hal. Aztán mások is követik a szomorú példát. Az az érdekes, hogy az Olvasó tudja, hogy ez így, ebbe