Bejegyzések

liberális címkéjű bejegyzések megjelenítése

John Paget:Magyarország és Erdély

 John Paget brit utazó az 1830-as években bejárta Közép-Európát. Írt Ausztriáról, Magyarországról és Erdélyről. Írása jóindulatú, empatikus, de nem hallgatja el azokat a hibákat sem, amiket útja során tapasztalt. A monumentálisan vastag könyvből ( melynek első, teljes magyar nyelvű kiadását a Rubicon Intézet munkájának köszönhetően ismerjük meg)  néhány olyan szövegrészről szólnék, amely bennem ,mint recenzensben megmaradt.  1. Magyarország az európai köztudatban úgy élt, s sok helyütt még ma is úgy él, mint a végtelen mennyiségű és kitűnő minőségű ló országa. Ehhez az állásponthoz képest Paget sokkal kritikusabban ítéli meg a magyarországi lótenyésztést. Véleménye szerint a magyar parasztok egy igen gyenge, a spanyol fajtával kevert közönséges parasztlovat haszálnak, ami legfeljebb díszszemlére jó. Paget szerint Angilából hazatérve Széchenyi István gróf egyik célja a lóversenynek beindításával pontosan az volt, hogy a minden tekintetben sokkal jobb angol lófajtákat Magyarországon is m

Amartya Sen:Az igazságosság eszméje

 Amartya Sen indiai származású, Amerikában és Angliában élő filozófus, közgazdász. Az igazságosság eszméje című könyve a 21.század tudományos bestsellere, Magyarországon és külföldön egyaránt. Nincs arra mód egy ilyen rövid könyvajánlóban, hogy a közel 600 oldalas művet elejétől a végégi bemutassuk, inkább csak néhány gondolati csomópontra hívnánk fel a figyelmet.  Nagyon érdekes kérdés, hogy tulajdonképpen mi az " igazságos"? A különböző filozófia talajon álló emberek mást és mást tekintenek igazságosnak. Egy marxista szerint igazságos társadalom az, ahol az emberek mindegyike nagyjából egyenlő mértékben birtokolja a termlőeszközöket, és kap lehetőséget arra, hogy a megtermelt javakat élvezze. Egy liberális világnézetű ember szerint az az igazságos világ, ahol mindenki képességeinek és teljesítményeinek arányában élvezi a javakat. Egy konzervaítív ember szerint a teljesítményelv jó dolog, de azért külöböző intézményeknek- állam, egyház- igenis bele kell avatkozni a dolgok me

Elisabeth Elliot:Áldást örököltek

Ennek a könyvnek az ajánlóját két részre választom: 1. Minden keresztény szülőnek és jövendő szülőnek el kell olvasnia Elisabeth Elliot : Áldást örököltek című könyvét. Nagyon sok jó tanácsot kapunk belőle a családi imára, a gyermekek nevelésére ( beleértve a büntetést is, merthogy nem liberális keresztényekről van szó!),a keresztény közösségekbe való fokozatos szocializálásra, az iskolába való beillesztésre vonatkozólag. Nagyon tetszik az a mondat, hogy " az apa a család papja". Ez, véleményem szerint, pontosabban írja le az apa családban betöltött szerepét, mintha azt mondanám, hogy az apa a család szellemi vezetője. Mert nekünk, férfiaknak, nem árt beismernünk, hogy bizonyos dolgokhoz a nők jobban értenek... 2. Másfelől maga a könyv -bocsássanak meg ezért a Szerző és a Kiadó- sok esetben idegesítő. A családtörténeti rész leginkább az ősök, főként a nőnemű ősök, hosszú oldalakon keresztül történő  felmagasztalásából áll. Hibátlan anyák és apák, tökéletes otthonok, a ház

Spiró György: Egyéni javaslat

Spiró Györgyöt már megint üldözik. Legalábbis Spiró György ezt mondja. illetve: ezt sugallja. Az Egyéni javaslat című, 2019-ben megjelent, humoreszkeket tartalmazó könyv ezen üldöztetés jegyében fogant. Az antidemokratikus, szólásszabadságot korlátozó, hiperaljas magyar fideszokrácia elnyomja az olyan őszinte, makulátlan, mindig a kisemberek érdekét szem előtt tartó kitűnő magyar írókat, mint Spiró György. Aki- mily nemeslelkű- humorral felel a gaz rágalmakra, szóval fenyíti a brutális öklöket. Ha mindenki olyan volna, mint Spiró György, akkor Magyarország és Európa is rövid időn belül felvirágozna, és a szegény telepieknek sem kellene többé csirkefejet enni, beérhetnék a combjával is. Aki Spiró Györgyöt illetve az általa favorizált közéleti-politikai (mert nem ugyanaz, ugyebár: a mindig gondolkodó, folyton a nép és a demokrácia fejlesztésének lehetőségein tűnődő bölcs író csakis fölötte állhat a sosem gondolkodó, bárgyú konzervatív politikusnak, aki ráadásul önző is, mert anyagias

Coretta Scott King:Mein Leben mit Martin Luther King

Martin Luther King az USA 20.századi történelmének egyik ikonikus személyisége. Az 1960-as évek polgárjogi jmozgalmának vezetője volt, nagyrészt neki köszönhető, hogy megkezdődött az afroamerikaiak egyenjogosítása az addig túlnyomorészt fehérek uralta amerikai társadalomban. Coretta Scott King : Mein Leben mit Martin Luther King című könyve erről a rendkívüli emberről szól. A volt feleség nagyszerű apoteózist írt volt férjéről, aki mindenben megfelel a társadalomban terjengő legendáknak. Egy hibátlan ember jellemrajzást kapjuk, aki nemeslelkű, adakozó, bátor, minden félelmét leküzdi, kitűnően érzékeli a társadalmi problémákat és megoldást is tud ezekre- szóval, Martin Luther King egy tökéletes ember. Mindemellett tökéletes férj. De hát mi mást is várjunk egy hű feleségtől? Egy hű feleség férje halála után őrzi, ápolja az elhunyt emlékét, s igen, ha kell, legendát teremt. ( Az már más kérdés, hogy mai liberális amerikai politikusok ezt a legendát miféle politikai célokra használják-

Rina Mae Acosta-Michele Hutchinson:The Happiest Kids int the World

2017-ben jelent meg Rina Mae Acosta és Michele Hutchinson nagy port kavaró könyve, The Happiest Kids in the World ( A legboldogabb gyermekek a világon). Eléggé megosztotta a szülőket, pedagógusokat, pszichológusokat- és persze, a politikusokat. Mindenképpen írnunk kell erről a könyvről, holott sem szellemiségével, sem végkicsengésével nem értünk egyet. A The Happiest....voltaképpen arról szól, hogy a világ legboldogabb gyermekei Hollandiában élnek. Azért ők a legboldogabbak, mert itt a pedagógia liberális. Nem fegyelmezik a gyereket, a felnőttekkel egyenrangúnak tekintik őt, nem adnak neki házi feladatot, nehogy túlerőltessék szegény elméjét, és a családban is ugyanannyit számít a véleménye, mint a felnőtteké. Szóval, ettől boldog a holland gyerek. Hogy aztán hogyan fog megtanulni alkalmazkodni, felelősséget vállalni tetteiért és szavaiért, miképpen fog beilleszkedni a felnőtt társadalomba, arról már nem szól a szerzőpáros. Minderről csak a számok beszélnek. Mire a holland gyermek

Sarusi Mihály:Szentföldön

Az igazán nagy írók nyelvet teremtenek. Nem elégszenek meg a már meglévővel, hanem szavakat, kifejezéseket alkotnak, ha kell, archaizálnak, ha kell modernizálnak. Sarusi Mihály nagy író. Témája tetőtől talpig átjárja. Része lesz annak, amiről ír. Nem kívülről lát valamit, és reflektál rá: kiemeli a valóság fontos szeleteit, tájait, nyelvi eszközeit, történelmi múltját, és mindenekelőtt: alakjait. A Szentföld, Sarusi Mihály értelmezésében, nem más, mint a magyar haza. Mert mindenkinek a hazája szent. Elkülönített, felmagasztosult. Hogy a magyar köznyelvben Szentföldön egész mást értünk? Ez legyen az Olvasó gondja:mi szentebb? A bibliai szentség, vagy a történelmi-etnikai szentség? Sarusi Mihály eléri- legalábbis nálam- hogy könyve folyamatos kérdés-válaszadás, folyamatos párbeszéd legyen. Beszélgetünk magyarságtudatról, történelemről, dunamenti szomszádságról, hűségről, generációs ellentétekről. Mindez semmiféle gyötrelemmel nem jár. Sarusi Mihály tolla fegyver, de olyan fegyver, mel

Jonas Jonasson: A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik

Nagyon sajnálom. Jómagam nagy élvezettel olvastam A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt című könyvet, szerettem azt a humort,azt az elképesztő történelmi abszurdot, amit ez a könyv magából sugárzott. Jonas Jonasson svéd íróról pedig azt gondoltam, végre itt a 21. század szatirikus írózsenije. Aztán elolvastam A százegy éves ember, aki azon gondolkodott, hogy túl sokat gondolkodik című könyvet, és átfutott rajtam a borzongás. Ez a mű már nem humor. Ez egy Trump-ellenes propagandairat. Az a bajom ezzel, hogy Trump politikájának lényegi elemeit nem támadja, inkább az amerikai elnök stílusát "elemzi" felszínesen, a demokrata szellemiségű ellentábor minden meglátását kritika nélkül elfogadva, a Trump melletti érveket teljesen figyelmen kívül hagyva. Az amerikai elnök intoleráns, arrogáns, ostoba fickóként tűnik fel- és ami nagyobb baj, ez a könyv lényege. Ettől lesz szatirikus irodalom helyett  liberális propagandairat. Maga az amúgy igencsak fantáziadús cselekm

Kristina Ohlsson: Az üveggyerekek

Mapaság sokszor vádolják a gyermekkönyv- írókat azzal, hogy voltaképpen nem is gyermekekne írnak, hanem kis felőnnteknek: előkészítik az ifjú korosztályt a bűnügyi regények-thrillerek befogadására. Kristina Ohlsson: Az üveggyerekek című regénye szerencsére nem ilyen. A Svéd Rádió gyermekkönyvpályázatán első díjat nyert mű egy titokzatos házról szól, melybe új lakók érkeznek. mint mindig, most is a gyerek sejti meg először hogy valami nincs rendben. Furcsa fények gyulladnak fel, üvegből készült gyermekfigurák mászkálnak egyik szobából a másikba. A gyerreknek eleinte nem hisznek a felnőttek, aztán pedig megrémülnek igazságaitól. A gyermek és a felnőtt nincs olyan módon szembeállítva, mint az a mai, liberális szellemtől átitatott északnyugat-európai gyermekirodalomban szokás. Gyermek és felnőtt együtt deríti ki az igazságot, A stílus könnyed, párbeszédekkel telített. Valóban kilencéveseknek való. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Eladó ház Hencidán ( Hajdú-Bihar megye). Kiváló mi

Törőcsik Mária: Fogyasztói magatartás. Trendek

A fogyasztói magatartás kutatása a modern kapitalizmus egyik alalppillére, az új termékek és szolgáltatások kifejlesztésének szellemi bázisa. Törőcsik Mária könyve rendkívül széleskörűen elemzi ezt a laikus számára sokszor misztifikált tevékenységegyüttest. A Fogyasztói magatartás-Trendek című könyv nagyon alapos, szakszerű, éppen ezlrt ilyen kis terjedelemben nem áll módunkban részletesen elemzni minden állítását. Három nagyon fontos dolgot emelnénk ki: 1. Nagyon igaza volt annak a futurológusnak ( a könyvben általában véve is nagy teret kap a jövőkutatás), aki a 2010-2040. között iidőszakot az egészségügy korszakának nevezte. Ha ma körülnézünk a világbban, a gyógyszeripar tarol, az alternatív gyógyászat még soha ilyen bevételekkel nem büszkélkedhetett, a magán.egészségügy pedig az életszínvonalbeli egyenetlenségek ellenére egyre nagyobb piaci részt hasít ki. 2. Magyarországon és szerte Európában rengeteg mítosz és ellenmítosz keletkezett a szingliség körül. A konzervatívok rends

Szuhay Péter: Sosem lesz Cigányország

Pedig mi mindent megtettünk... Amint az Szuhay Péter könyvéből kiderül, még azt a kockázatos lépést is meghúzta a kétegyházi önkormányzat, hogy cigány pedellusokat alkalmazott a helyi iskolában ( pedagógiai asszisztens munkakörben), csakhogy ezen munkaerők nem váltak be, egy részük önként lelépett, más részüket el kellett küldeni. És ezzel a röpke ténnyel válik világossá, miért nem lesz itt soha Cigányország: az érintettek nem akarnak beilleszkedni, a magyar többség pedig intoleránssá vált, pontosabban: eleve gyanakvóvá. Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ki kezdte a csatát? Azt gondolom, Szuhay Péter témaválasztása már jelzi, mit is gondol erről az író.Annak ellenére igaz ez, hogy Szuhay messze nagyobb látkörűnek bizonyul, mint az ezredforduló jelszó-skandáló liberálisai. Jó könyv ez, bár nem nagyon szeretünk olvasni a cigányokról- talán azért, mert rossz a lelkiismeret. Nem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy nem tettünk meg mindent az integráció érdekében. Sokan, fől

Faludi Ferenc: Nemes ember

Faludi Ferenc még a nyelvújítás kora előtt élt és alkotott, ez nagyszerű ürügy arra, hogy az "illetékes elvtársak" kivegyék őt az irodalmi kánonból, mondván: a közönség csak nehezen értené meg Faludi költői nyelvét. Csakhogy Faludi Ferenc egy 18. századi igaz, keresztény ember volt, hite műveiben is tükröződik. Kellemetlen lenne tehát a mai liberális kultúrpolitikusoknak egy efféle embert kiemelni... Pedig nagyon magas színvonalú irodalmat művelt. Jó példa erre a Nemes Ember című színdarab( a tárgyilagosság kedvéért tegyük hozzá: átültetésről van szó, angolból került a magyarba, Josef Dorell jezsuita szerzetes műve volt eredetileg) , melyben Faludi a nemességet próbálja arra rávenni, hogy birtokainak kezelése, a fényűző gazdagság ne vonja el figyelmét a legfontosabbtól: Istentől. A színmű központi alakja egy Eusebius nevű jámbor szerzetes, aki Neandert, a városba tévedt idegent oktatja Isten felől, a helyes élet élet és a helyes erkölcsök tárgyában. Legfontosabbnak azt tartj

Dr. John Townsend: Kamaszhatárok

A pedagógia a legnehezebb tudományok egyike. Dr. John Townsend tudja ezt, Kamaszhatárok című könyvében megpróbál közérthetően fogalmazni, mellőzni a tudományoskodást, hétköznapi amerikai szülőknek szólni az ő hétköznapi kamaszgyerekeikről. Sajnos, a dolog túl hétköznapira sikerült, amolyan reggeliműsor- színvonalúra, mintha csak egy kereskedelmi televízióban szemlélnénk, ahogy Dr. Ezmegaz tanácsokat ad a fogyókúrához, vagy épp a sztárénekes meséli, hogyan nem jött össze a fellépés Amerikában, de azért ürlt neki, meg fogja próbálni mégegyszer. Az, hogy meg kell hallgatni a tizenéves gyermeket, tudomásul kell venni, hogy önálló életre készül és ez nehéz neki- ezt minden szülő tudja. Az már némelyest eltér a megszokott liberális amerikai pedagógiától, hogy a kamaszgyereknek is meg kell értenie szüleit. Ez is nyilvánvaló, pontosabban az kellene, hogy legyen. Sajnálatos módon a könyv információanyaga megreked ezen a szinten, semmit nem ad hozzá az átlagpolgár ismereteihez. Persze, így sem