Könyvekről mindenkinek

 Michael Crichton amerikai író neve sokak számára lehet ismerős. Akkor kapta fel nevét a világ, amikor Steven Spielberg Jurassic Park címen filmet készített Crichton regényéből, nem mellesleg a film fogatókönyvét maga Crichton írta. Persze, írt ő mást is, például van egy kitűnő trilógiája, az Androméda-trilógia. Csak mellékesen említeném meg, hogy Crichton valószínűleg a legképzettebb amerikai bestseller-író:a bostoni egyetem irodalom szakán kitűnően végezni nem akármi.  Mielőtt hozzá kezdenék a Ködsárkányok című könyvről szóló spoiler írásához, szólni kell egy botrányról. A magyar kiadás címlapján ugyanis egy meglehetősen gusztustalan dinoszaurusz látható ( a grtafikus, gondolom, a Jurassic-park nyomán készítette), holott a könyv tartalmának a világon semmi köze a dínókhoz. Marketing, vagy a grafikus tévedése? hát, ezen azóta is vitatkozik a mgyar könyvszakma. Mindenesetre a könyv jó, érdemes elolvasni.  Szólnunk kell a regény sajátos műfajáról. Fiktív történelemről, valós alapokon ny

 Két bűnügy történet egyben, igazi különlegessége a műfajnak. Dupla izgalom, és sok csavar. Ed McBain osztályonfelüli kalandokkal szórakoztatja az Olvasót. Ahogy azt már megszokhatták, e rövid könyvajánlóban egy rövid spoilerrel teremtünk kedvet az olvasáshoz, az izgalmakhoz és a megdöbbentő megoldás feletti hüledezéshez. Eleven, élettel teli az egész regény, hús-vér alakoknak is gondolhatjuk a nagyszerű krimi szereplőit. Pedig kitalált személyek.  A fiktív történet színhelye NewYork , valamikor a huszadik század vége felé, de akár napjainkban is játszódhatna. Fiatal nő állít be a rendőrkapitányságra, Carella nyomozót keresi. A detektív nincs bent, éppen egy gyilkossági üy helyszínén tartózkodik. A nő- Virginia a neve, mint kiderül- előhúz egy pisztlyt, majd közli, hogy a táskájában robbanószer van. Kijelenti, meg akarja ölni Carellát. Azt is megmondja, miért:Virginia férjét, Franket, aki wgy benzinkúti rablás során lelőtt egy embert, Carella juttatta börtönbe. Frank nehezen bírta a be

 Wilbur Smith ( 1933-2021), a kalandregény dél-afrikai mestere, nagyon szerette Egyiptomot. Hat könyve is az ókor Egyiptom világában játszódik. A folyó istene- túl azon, hogy izgalmas kalandregény- nagyon sokat megtanít nekünk ennek a különös civilizációnak a működéséről, a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó emberek mindennapi életéről. A könyvajánlónkban közölt rövid spoiler nem tükrözi vissza azt a légkört, milliőt, mely áthatja az egész regényt, annak minden mondatát, sorát. Remélhetőleg azért a célját eléri: kedvet csinál a könyvhöz.  A fiktív, de valós hátterű regény cselekménye tehát az ókori Egyiptomban játszódik, annak is hanyatló periódusában, VIII.Manasse fáraó uralkodása alatt. A hajdan fényes egyiptomi birodalmat ellenségek tépik, a Nílus delta-vidékén hamis fáraó uralkodik, délről pedig afrikai népek támadása jelent veszélyt a birodalomra. A nagyobb távolságra történő utazás csak katonai kísérettel lehetséges, mivel az utakon öntörvényű rablóbandák, valóságos mini-h

Nagyon örvendetes,hogy Mácz István könyve, a Kísértés a jóra, az ifjúság kezébe került. Ha létezne olyan  tankönyv-verseny,ahol tanárok és diákok szavaznának az iskolában használatos könyvekről (tényleg,miért nincs?),azt gondolom,Mácz István műve az élmezőnyben végezne. Mind tartalmilag,mind formailag kitűnő,gondolatgazdag,szíveket nyitogató alkotás. Szerző azt a módszert választotta,hogy az egyes etikai értékeket valamilyen valóságos példázaton,eseményen,élettörténeten keresztül szemlélteti,majd a történet után saját gondolatait vázolja az adott erényről. Nincs tanárbácsis magyarázgatás:élet van és igazi,felnőtt gondolat. Szerző felnőtt,befogadni képes emberekként kezeli olvasóit.  A könyv címe Brecht:Kaukázusi krétakör c.színművéből vett mondattöredék,de remekül érzékelteti,mit is akar Mácz István ezzel a könyvvel. Bemutatni a jót,a jóság összetevőit,árnyalatait,formáit,a jólelkű embert-feltételezve,hogy minden ember szeretne jó lenni (a könyv 1993-ban jelent meg,nem biztos,hogy a 21

A modern költészet ritkán élményszerű. Azért mondom ezt, mert azt tapasztalom, hogy sok modern költő mellőzi mindazokat az eszközöket, melyeken az átlagos műveletlenségű magyar ember iskolázódott. Nincs rím, már metaforák sem nagyon, van viszont intellektuális erőlködés, az elme araánytalan túlterhelése. Az élvezet odalesz. Kemény István:A koboldkórus című köete nem ilyen. Nagyon is izgalmas, érthető verseket tartalmaz. mindegyik egy külön világ, a költői teremtés csodája, a szabad formaiság és az Olvasó iránti alázat iskolapéldája. Rímek általában nincsenek, vannak viszont új világok, lényeglátóan bemutatott társadalmi problémák, a kortárs Olvasó életére oly jellemző Hiányok ábrázolása, és rendkívül gazdag, elsiemrésre méltó fantázia. Mivel verseskönyvet úgysem folyamatosan olvasunk, néhány kedvenecemet emelném ki Kemény István kötetéből. Az elmeáldozat egyszerre jeleníti meg a generációs problémákat és az Istentől való elhagyottságot. Nagyon érdekes a hagyomány különböző rétegei

Csak azért nem haragszom, mert a harag rossz tanácsadó- különben is, miért kellene haragudnom egy könyvre? Egy olyan könyvre, f. William Engdahl: A gondolatgyárak c- könyvére, melynek megírását, a jószándék vezette. Szerző, kitűnő újságíró különben, azt tűzte ki feladatául, hogy lerántja a leplet a globális világot irányító sötét elitről. Engdahlról annyi kiderül: jó újságíró, és betyárul rossz történész. már az hiba, hogy a történelmet egyetlen láncra felfűzve képzeli el, az egyes elemek, mint apró műanyag gyöngyök a Nagy Globális Összeesküvés nevű láncon. Ez nyilvánvalóan nem lehet így. Ahhoz, hogy alkotó módon közelítsünk az olvasás élményéhez, meg kell próbálnunk egyenként eleve megcsodálnunk a gyöngyöket. Engdahl nem ezt teszi. Az ENSZ-t példának okáét egybemossa az univerzalista szervezetekkel. Holott az ENSZ megalakulása történelmi szükségszerűség. A második világháború után magához térő világnak biztosíték kellett, valami garancia, hogy harmadik világháború már nem lesz. Ezt

Nem az a baj, hogy a történelem nyitott, interdiszciplináris tudományággá vált. Nem az baj, hogy sokszor az " inter" agyonnyomja a "diszciplinát". Hanem az a baj, hogy- hány magyar olvasót érdekel a fűtés/távfűtés története? Szerintem egy kezemen meg lehetne számolni. Még talán az így kapott eredményt is le lehetne felezni. Amikor az Annales folyóirat köré szerveződő iskola az 1930-as években az életmód- és mentalitástörténet mellett tette le a voksát, nem feltétlenül arra gondoltak, hogy innentől kezdve aztán királyokról, politikusokról és egyéb mihasznákról egyáltalán ne beszéljünk, hanem azt akarták, hogy a hagyományos politikatörténet MELLETT kapjon szerepet a mindennapi élet története is. De nem HELYETTE, hanem MELLETTE! A fűtés története- bár kétségtelenül hordoz érdekes tartalmakat is magában- nem tartozik a történettudomány kiemelt területei közé.Még a történészek szűk táborán belül is kevesek fantáziáját mozgatja meg. Szeretem a História folyóiratot, nag

A História folyóirat 1993/4. száma olyan történész- nagyágyúk írásait vonultatja fel, mint Hajnal István, Benda Kálmán, Váczy Péter, vagy éppen Szűcs Jenő. A tartalomból: Váczy Péter szerint a honfoglaló magyaroknak a fő szállásuk volt a sátor, a falu szó pedig eredetileg fallal körülkerített szállást jelent.Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok című könyvéből olvashatunk részletet, megtudhatjuk, miért és hogyan változtatott politikáján 1242 után IV .Béla király. Benda Kálmán leírja Habsburg Ottóval történt találkozását ( olyan bölcsésztípusnak találta). Hajnal István meggyőzően bizonyítja be, hogy Európában a 12-13.században írás-forradalom ment végbe, s ennek gerjesztője a párizsi egyetem és diáksága, akik többnyire udvari papok lettek. Sándor Pál as zsidók 18450-1849. közötti emancipációjáról közöl cikket, kiemeli a Magyarító Egylet tevékenységét. Fehértói Katalin cikke 15.századi magyar boszorkányperekkel foglalkozik,illetve azzal, mit is jelentett annakidején a " néző" szó.

A História folyóirat egyike azon magyar kulturális " termékeknek" melyek nagy űrt hagytak maguk után. De ne sirassuk, Isten mindig tudja, mikor minek van itt az ideje... Lássuk, miről is ír a História 1993. évi 1. száma! Hunyadi János magyar vagy román származásáról szólva lezár egy vitát. Hunyadi nagyapja román volt, édesapja viszont már magyar környezetben él, Zsigmond király udvarában tölt be kisebb funkciókat. Magyar-román történésztalálkozó- elképesztő tanulságokkal. A középiskolákban nem tanítják, de az 1950-es években külföldre menekülő magyarok között is voltak  kémek. Omega ügynök például megölte azt a magyar katonatisztet, aki sok magyar segített át Ausztriába. Részletesen foglalkozik a lapszám Ferenc Józsefnek és Erzsébet királynénak házasságával. A legtöbb történészhez hasonlóan, Niederhauser Emil is rossznak tartja a házasságot, egymáshoz nem illőnek a két embert. A legtöbb publikáció, könyv hasonlóan foglal állást. A honfoglaló magyarokat legtöbbször lovon